Ha az érdekes növények szóba kerülnek, akkor a rovaremésztő növények minden bizonnyal az első helyet foglalják el ezen a képzeletbeli listán. Félelmetesek, rémisztőek a mesékben, érdekesek és különlegesek a kertészek számára.
A rovaremésztő növények jellemzése
A rovaremésztő növények mára az egész világon elterjedtek, kivéve talán a sarkvidéki területeket. Magyarországon is számos termesztő, növénykedvelő lakásában találkozhatunk velük. Legegyszerűbben kertészetekből vagy barkácsáruházakból szerezhetjük be őket. Ha jobban megismerjük őket és gondozásukat, akkor egy varázslatos világ tárul fel előttünk, és egy kis odafigyeléssel hosszú időn át gyönyörködhetünk bennük.
Már az elnevezésük is többféle lehet, nevezik őket rovarfogó, rovaremésztő, húsevő növényeknek is, mindenképpen egy nagyon izgalmas csoportja Földünk flórájának. Az összefoglaló néven csak rovaremésztő növényeknek nevezett növényeknek összesen kb. 1.000 fajtájuk létezik, cikkünkben csak a legérdekesebbeket és legismertebbeket mutatjuk be. Közös jellemzőjük, hogy a számukra szükséges tápanyagok egy részéhez úgy jutnak hozzá, hogy állatok húsát emésztik meg, ezek leggyakrabban ízeltlábúak, rovarok.
És hogy miért van erre szükségük? Azért mert olyan helyeken élnek, hogy tápanyagban igen szegény a talaj, különösen kevés a nitrogén. Ilyenek a tőzeglápok, a lágy vizű mocsarak, de szép számmal rájuk bukkanhatunk esőerdőkben vagy sziklafalakon is.
A rovaremésztő növények gondozása
Nagyon fontos, hogy betartsunk néhány alapvető szabályt a gondozásukhoz, hogy hosszú időn keresztül gondoskodhassunk róluk. A legfontosabb, hogy mindig lágy esővízzel öntözzük őket, hiszen nagyon érzékeny a vízre. Amennyiben nem tudunk esővízhez jutni, akkor forraljuk fel számára a csapvizet, hűtsük le és azzal öntözzük. Szintén elengedhetetlen számára a páradús környezet, ezért ha száraz levegőjű az otthonod, akkor egy cserépalátétbe, tálba helyezd a cserepét és azt töltsd fel vízzel, hogy mindig pára legyen körülötte.
Otthoni körülmények között nem szükséges „etetni”, tehát nem kell neki felvágottat vagy elkapott rovarat adni, hiszen ezt ő saját maga is meg tudja oldani.
Átültetéskor csak tőzeget tegyél a cserepébe, esetleg keverheted néhány apró fakéreggel.
Mivel a növény szereti a fényt, ezért világos helyre állítsuk a cserepét, akár a déli ablakpárkányra is állítható. Nyáron kitehetjük a szabadba, a kertbe napos helyre, ám fontos, hogy itt is gondoskodjunk a folyamatos magas páratartalomról.
Télen – sok más növényhez hasonlóan – a rovaremésztő növények is pihennek, ezért tegyük a cserepét hűvös (10 C fok), ám világos helyre. Ilyenkor nem szükséges folyamatosan vízben állnia, de a földje legyen mindig nyirkos. Ez a növény nem igényli a tápanyagutánpótlást, sőt a tápoldatozás akár ki is pusztíthatja őket!
A rovaremésztő növények legismertebb fajtái
Vénusz légycsapója: ez a növény Észak-Amerikából származik, de otthoni körülmények között is jól nevelhető. Szaporítani legegyszerűbben az oldalhajtásairól lehet, magról is nevelhető, de ez viszonylag hosszabb idő, 4-5 év is lehet, míg kifejlődik. Leveleit fogak szegélyezik, melyekre édes illat kibocsátásával csalogatja a rovarokat, majd nagyon gyorsan összezárja őket. Érdekesség, hogy a nagyon kicsi rovarokat kiengedi a növény, mert több energiájába kerülne megemészteni, mint amennyit nyerni tudna belőle.
Kancsókák: trópusi fajok, melyek a rovarfogásra leveleiket kancsó alakban növesztik. Ezekben van az illatos nektár, emellett élénk színükkel is csalogatják a rovarokat.
Harmatfüvek: nevüket a harmatcsepphez hasonló, ragadós nedvről kapták, ez az emésztőnedvük. A bogarak beleragadnak, a levél rájuk borul és megemészti őket.
Kürtvirágok: tölcsérhez hasonló levelük van, szintén édes illattal
csalogatják bele a rovarokat. A kürt falát belül szőrök borítják, így ha már beleesett egy bogár, az nem tud belőle kijutni.
Rencék: két típusa ismert, a szárazföldi rencék trópusi fajok, melyek föld alatti csapdákat állítanak fel a leveleikből, és talajban élő rovarokat fognak be, a vízi rencék pedig a víz felszínén lebegő hólyagszerű zacskóiba fogja be a vízi rovarokat.
Hízóka: előfordul hazánkban is, de már nem sok példányával lehet találkozni, fokozottan védett. Ragacsosak a levelei, melyek begöndörödnek, amikor emészt a növény.
Hazánkban a budapesti Füvészkertbe érdemes ellátogatni, hiszen számos példányukkal találkozhatunk ezen izgalmas rovaremésztő növényeknek!
