zsálya

Egészségünk fűszere, és a mediterrán kertek dísznövénye: a zsálya (Salvia)

Az árvacsalánfélék családjába tartozó növénynemzetség a zsálya (Salvia). Botanikusok szerint a nemzetségbe hétszáz-kilencszáz faj is tartozik, melyek között megtalálhatók az évelők, az egyéves lágyszárú növények és a cserjék is.

A zsálya eredete a Közép-és Délnyugat-Ázsia területére vezethető vissza, egyes fajait gyógynövényként, míg másokat dísznövényként termesztik.

A  zsályák között a  mediterrán hangulatú kertek  nélkülözhetetlen növénye az orvosi zsálya (Salvia offinacilis), melyet jól ismertek már a középkorban is.  Már a patikákban akkor is jól ismert gyógynövényként árulták. Sok szép fajtájával az orvosi zsálya ismert dísznövény is.

Az orvosi zsálya  jellemzése

A mediterrán vidékeken ötven-nyolcvan centiméter magas formában is előfordul, száraz lejtőkön, sziklás mezsgyéken, gyepekben él.  Kis-Ázsiától Délkelet Európáig őshonos. Keskeny lándzsás levelei átellenesen állók, épek vagy csipkés szélűek, fiatal korukban szőrösek.

Levéllemezének színe hamvas zöld, és jellegzetesen ráncos a felülete, fonákja pedig sűrűn molyhos. Egy része leveleinek át is telel.

Az orvosi zsálya nyáron június, júliusban hozza virágai,t melyek színe a fehértől az ibolyás liláig változik, végálló virágzatba tömörül és nagyon mutatós. Vöröslő levelű és tarka fajtái is ismertek, ilyen például a bíboros zsálya (Purpurascens), az aranyfoltos zsálya (lcerina), és a háromszínű zsálya (Tricolor).

A kertben hol a helye a zsályának?

A zsálya tarka zöld lombozata és bőrszerűen ráncos levelével, igen jól mutat a kőépítmények és rusztikus utak mellé ültetve, de ha fűszerként szeretnénk hasznosítani a poros utaktól távolabb telepítsük, mert könnyen rátapad a szennyeződés szőrös levelére.

Jól mutat a nagyobb déli fekvésű sziklakertekben, vegyes szegélyágyakban, párosíthatjuk rózsák mellé ültetve, de sokoldalúságát bizonyítja az is, hogy hagymás növények mellett is jól érzi magát.

A zsályát magvetéssel is lehet szaporítani, de elterjedtebb szaporítási módja a hajtásdugványról történő gyökereztetés, melyet nyáron végezzünk el. A gyökeres kis növények már a következő tavaszon kitelepíthetők a kertbe.

A fiatal még kellően nem fásodott növények kárt szenvednek a kemény teleken, ezért védjük meg a hideg ellen takarással a növényt. A télen elszenvedett károkat akkor látjuk meg jól, amikor két, három évenként tavasszal nyírással alakítjuk, hogy az esetleges rendszertelen növekedést megakadályozzuk.

A zsálya aromája és illata

zsályaA zsálya leveleinek erős aromája főleg szárítva fokozódik, az ókori Rómában begyűjtése ünnepi alkalom volt és szent növényként tisztelték.

A zsálya gyógyhatását együttesen köszönheti több hatóanyagának, melyek a növény minden részében előfordulnak. Jellegzetes aromája és illata a vízben oldhatatlan, levegőn könnyen párolgó illóolajok adják.

A zsálya sokrétűen felhasználható és mivel a szó maga is azt jelenti „gyógyítani”. széleskörűen használták már az ókorban, középkorban kedélyjavításra, égési sérülésekre.

Széles körben felhasználhatjuk emésztés javítására, álmatlanság ellen, különböző szembetegségek gyógyítására. Egyes szájbetegségek, torokbetegségek, gyulladások enyhítésére is kiválóan alkalmas.

A konyhákban is kiváló kiegészítő lehet egyes ételek készítéséhez, ízesítéséhez.

Total
26
Shares
Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Előző cikk
minimális idő a kertben

Kevesebb idő a kertre – mégis szép?

Következő cikk
törpehanga

Ültessünk korán ébredő növényeket a kiskertekbe!

Kapcsolódó cikkek