Home Fűszer- és gyógynövények A hajdina jellemzése, termesztése

Tetszett a cikk?

Erdélyben haricska néven ismert, de hívják pohánka, tatárka, tatárbúza és kruppának is. A hajdina (Fagopyrum esculentum) egy nagyon ritkán hallott és alkalmazott, de annál sokoldalúbban hasznosítható gazdasági növény, melynek kedvező jelentőségét a növény élettani és gyógyhatása, valamint a táplálkozásban lévő kedvező jellemzői adják. A növény őshazája Ázsia középső mérsékelt égövi területe, ahonnan az ötödik században Japánba és Kínába is elkerült. Közép-Európa területeire a török néptörzsek és a hódító mongolok révén jutott el még a középkorban. Azután a tengeri kereskedelem tovább juttatta egészen Dél-Triolig.

Eleinte takarmánynövényként szolgált, majd teret hódított gyógynövényként, és emberi táplálékként is a köztermesztésben.

A mindennapi életben és a gyakorlatban a gabonafélék között tartják számon, (lisztes magja a búzáéhoz hasonló) azonban hivatalosan botanikailag a keserűfű-félék családjához tartozik.

Hazánkban a hajdina még nem elterjedt növény, vetési területe nem jelentős,  csak kis mennyiségben  történik.

Milyen növény a hajdina?

A hajdina egyéves lágyszárú növény, melynek magassága  harminc-negyven  centiméter. A növény szára többszörösen elágazik, de csak az elsődleges elágazások fejlődnek ki az állományban. A hajdina  nem bokrosodik úgy, mint a valódi gabonafélék, gyökérzete harminc és hatvan centiméter közötti mélyen hatol a talajba, és fő gyökér rendszerű.

A növény nyeles levéllel rendelkezik, melyek háromszög vagy szív alakúak. Virága végálló, összetett bogernyő. A virág színe fehér, rózsaszín vagy sötét rózsaszín. A kétivarú virágok megporzása idegen megporzással rovarok révén történik.

A hajdina termése kaszattermés, melynek felülete sima, és fajtánként eltérő színű.  Magjainak színe barnás vagy fekete. Íze kellemes. A növény hasznosítása másképpen történik, mint a gabonáknak, általában kiskertekben takarmánynövényként és zöldtrágyaként alkalmazzák.

A hajdina termesztése

A növény termesztése aránylag egyszerű. Mivel meleget kedveli és a fagyra érzékeny, ezért célszerű nyáron vetni utóveteményként. Rövid a tenyészideje, május közepétől július első feléig vethető, tíz-tizenkét centiméter mélyen a magágyba. Talajigénye nincs, bármilyen talaj megfelel számára.  Zöldtrágyaként elég egyszerűen a talajba bele gereblyézni.

 Hogyan hasznosítható a hajdina?

Másodvetésben a kiskertekben a megüresedett fővetemények után, remek zöldtárgya lehet, mely megvédi az üres ágyásokat a gyomosodástól. A növényt ősszel csak egyszerűen bele kell forgatni a földbe.

A hajdina virágzáskor kiválóan alkalmas a méheknek gyűjtésre is.

A hajdina magját vagy élelmiszerként, vagy takarmányozásban lehet hasznosítani. A hántolt hajdina élelmi rosttartalma igen nagy jelentőséggel bír, ezért alkalmas a glutén mentes élelmiszerek tápértékének növelésére vagy kiegészítésére. Nagyon értékes vitaminforrás. Őseink magas vérnyomás kezelésére is használták a hajdinát. Erősíti a kötőszöveteket, és érrendszert, alkalmas vénás betegségek kezelésére is.

A növény magja fogyasztható nyersen, egészben, pörkölve és liszt formában, azonban a lisztet, mivel nem áll össze daraként, vagy kásaként készíthetjük el. Vannak olyan országok, ahol a hajdinát köretként kiválóan használják.

 

Válasz

HÍRES KERTEK

Fried Kastélyszálló kertje

Csak kevesen tudják, hogy Magyarországon több száz park és kert látogatható, közöttük gyönyörű botanikus kertek és csodálatos kastélykertek. Ezek között találhatunk számtalan növényfajt megismertető...