Home Konyhakert Hogyan öntözzünk?

öntözés
Tetszett a cikk?

Gyakori és pontosan nehezen megválaszolható kérdés: mikor és mennyit öntözzem a növényeket?

A válasz nagyon sok mindentől függ, pl.: a növény fajától és fajtájától, a kertben vagy lakásban lévő helyétől, a páratartalomtól, az időjárástól. A legegyszerűbben a kisebb cserepes szobanövényeknél adható meg a válasz: egy átlagos vízigényű (nem szárazságtűrő vagy mocsári) növényt akkor öntözzünk meg, ha a cserép felszínén a föld megszikkadt, de még nem száraz. Ennek a gyakorisága minden növénynél más és más, így érdemes hetente többször ellenőrizni a növényeinknél a vízellátás esedékességét. Ugyanígy járhatunk el a balkonnövényeknél is.

öntözés1

Manapság egyre többször találkozunk forró, száraz nyarakkal, így már a kert megtervezésekkor érdemes ilyen növényekkel tervezni. A szárazságtűrő növényekről az egyik kollégánk, a kertelunk.hu ír részletesebben.

Az öntözést jelentősen megkönnyíti az ún. vízkultúra. Ekkor a növényeket magas pórustérfogatú közegbe ültetjük (pl. agyaggranulátum), és a növénytartót, amelynek fala áttört, egy kaspóban tartjuk. A cserépben beépített vízszintjelző található, amelyen jelölik az ideális vízmennyiség szintjét. Amennyiben kevés a víz a kaspóban, így csak annyit töltünk után a kaspóba, amennyi szükséges. Ennél a tartási módnál csak speciális tápsót használhatunk, amely vízkultúrában használatos.

Sokszor tartunk olyan növényeket, melyeket ’fentről’ nem szabad öntözni. Általánosságban elmondható, hogy a természetben a növények eső formájában, a talajra esve és leszivárogva jutnak nedvességhez. Szobai körülmények között azonban az afrikai ibolyát (Saintpaulia ionantha) és a cikláment (Cyclamen) felülről nem érdemes öntözni. Az előbbi növény levelei és szára erősen szőrözöttek, ezért könnyen megrohadhat. A ciklámen gumója nedvesség hatására megrepedhet, így gombás vagy baktériumos fertőzést kaphat.

öntözés2

A növények többségénél az alátétbe juttatott vízzel való öntözés hatására a föld felszínén különböző színű kiválások figyelhetők meg, amelyek a szikes talajok sóvirágzását is okozó folyamatoknak köszönhetők. Ez előfordulhat az alátétben összegyűlő felesleges víz el nem távolítása miatt is. Ugyanezeknek a párolgással összefüggő folyamatoknak köszönhetők az agyagcserepek oldalán kiváló sók is, melyek elcsúnyítják a tartóedényt.

Érdemes megemlíteni, hogy néhány növény nagyon érzékeny az öntözővíz hőmérsékletére. A már említett afrikai ibolya levelén túl hideg víz hatására rajzolt jellegű ’firkálások’ jelennek meg. Egyes trópusi származású növények ugyancsak nem tűrik a hideg öntözővizet, ilyen pl. a karácsonyi kaktusz (Schlumbergera) és a legénypálma (Zamioculcas zamiifolia).

A kerti növényeknél a szempont mindig az legyen, hogy inkább nagyobb vízadaggal, de ritkábban öntözzünk. Ezzel hátráltatjuk a gombás és baktériumos betegségek fellépését, illetve a sok kertben károsító csigák életét is. Zöldségnövényeket és lágyszárú növényeket gyakrabban, cserjéket és fákat ritkábban öntözzük meg. Gyümölcstermő fáknál szárazság esetében a kedvező termésmennyiség érdekében virágzáskor, és a természetes gyümölcsritkulás után akár több köbméter víz kijuttatása is indokolt lehet.

Hasonló cikkek

Válasz