Home Díszkert Káros vagy hasznos rovar a lótetű (Gryllotalpa gryllotarpa) a kertünkben?

Tetszett a cikk?

A lótetű vagy másik nevén lótücsök (lóbogár) alkalmanként tömegesen megjelenő faj, és Európában általánosan fordul elő. Olykor nálunk itthon is gyakori vendég a kertünk egyes szegletiben. Tavasszal, amikor elültetjük a szép egészséges palántákat és reggel azt látjuk, hogy valami elrágta a tövét, hát igen csak bosszankodunk, sokszor eszünkbe sem jut, hogy mi okozhatta a kárt. A növények földalatti szárait rágja el, mellyel rendkívül súlyos károkat okoz a növényekben. Különösen sokat ártanak nagy szárazság idején, az öntözött területek felkeresésével. Azonban a lótetű nem csak kárt tesz a kertünkben, hanem hasznos is mivel, összeszedi a csigákat, puhatestű kártevőket, azonban ez a haszna nincs arányban a kártételével.

Hogyan néz ki és hogyan károsít a lótetű a kertben?

A lótetűt könnyen felismerhetjük, a többi rovarhoz képest elég nagynak számít, hengeres teste körülbelül öt-hat centiméter hosszú és barna színű. A talajban csoportosan találhatók fészekben. A lárvák eleinte aprók, szürkésfehér, majd barna színűek. A kifejlett rovar egész évben károsíthat a hidegebb hónapok kivételével.

A lótetű a talajt járataival összefurkálja, a növény földalatti szárát a vékonyabb gyökereket szétrágja. Ilyenkor a növény elfonnyad, megsárgul és az sem biztos, hogy túléli a sérülést. A melegágyaknak is gyakori látogatója és kártevője a lótetű. A rovarok két év alatt fejlődnek ki, a talajban telelnek, hidegre érzékenyek ezért olykor egy méter mélyre is lehúzódnak a hideg elől. Mivel télen a trágya melegebb, ezért ott szeretik legjobban átvészelni a téli hónapokat. A meleg nyári éjszakákon jönnek fel a talaj felszínére a kifejlett lótetűk.

Milyen lehetőségek vannak a lótetű elleni védekezésre?

Nagyapáink idejében nem jelentett gondot a lótetű elleni védekezés, egyszerűen ráengedték a tyúkokat a kertre ősszel, amikor már a zöldségeket begyűjtötték, és a tyúkok elvégezték a következő évi lótetű elleni védekezést. Tudták a természetben mindennek meg van a maga rendje.

A lótetűnek kiterjedt, komoly méretű járatai vannak, ezért mivel a föld alatt él ritkán találkozhatunk vele. Ha nem védekezünk ellene, néhány hét elteltével tönkre teheti az egész zöldségeskertünket. Mindent megeszik, ami az útjába kerül, gilisztákat, pajorokat, de nem kíméli az útjában lévő növény gyökereit sem. Járatainak külön kamráiban raktározza fel a táplálékot és neveli az utódokat.

A lótetű elleni egyik védekezési forma, amikor megtaláljuk a járataira utaló lyukakat és kiássuk a földből a rovart. Ebben az esetben nincs más dolgunk, mint elpusztítani. A másik, amikor locsolóvízzel telítjük a járatát és menekülni kényszerül, de erre a célra étolaj is megfelel.

Védekezhetünk csapdák felállításával is, amikor üvegeket rakunk úgy, hogy a szájuk egy síkban legyen a föld felszínével, mellé helyezve mindkét oldalról egy-egy lapos követ, melyekre lécet fektetünk. Az üveg szája fölött a léc körülbelül két centiméterrel legyen. Mivel a lótetű a rejtekhelyet keresi, így behúzódik a léc alá és csapdába esik. Ez a módszer kicsit bonyolultabb, de célra vezető lehet.

Lehet védekezni bioszerek alkalmazásával is, amelyek nem károsítják környezetünket, de mielőtt elkezdenénk, feltétlenül nézzünk utána a szerek tartalmának, alkalmazási feltételeinek, hogy a védekezés elérje kívánt célját.

A vegyszeres védekezés helyett legjobb, ha rigók keresik fel kertünket, vagy kiengedjük a tyúkokat, akiknél hatékonyabb védekezési formát hiába is keresünk, nem találunk.

Hasonló cikkek

Válasz