A lótusz-félék (Nelumbo lutea) jellemzése, gondozása, szaporítása

A keleti vallások szerint a lótuszvirág szent virág, a tisztaság, a felvilágosodás, az újjászületés és megújulás szimbóluma. Megfigyelések szerint a növény jellemvonása, olyan, mint az emberi szellemet jellemző vonások: a környezete ellenére lótuszvirág képes tisztának maradni és képes igen szép virágokat produkálni.

Másik jellemvonása, hogy magba akkor szökik, amikor virágzik. Az egyiptomiak a lótuszvirágot a reinkarnáció folyamatának szimbólumaként kezelik. A lótuszvirágot a Nap istenével hozzák kapcsolatba, mivel a virág éjjel összehúzza szirmait és a vízbe merül, hajnalban pedig a víz felszínére jön és kinyílik: úgy, mint a Nap.

A lótuszvirág jellemzése

A lótuszok valódi kétszikű virágok, melynek két faja ismert: az indiai lótusz (Nelumbo nucifera Gaertn) és az amerikai lótusz (Nelumbo lutea Wild). Korábban a családot a tündérrózsafélékkel hozták rokonságba.

A lótuszok vízi-mocsári növények, melyeket már a krétakor idején is ismertek. A víz felszíne fölé emelkednek nagyméretű leveleik, amit ép szélű, pajzs alakú erősen viaszos felület jellemez. A levelek erezete villás. A tündérrózsafélék virágaikhoz hasonlóan a sziromlevelek és porzóik spirális elrendezésűek. Termésük makktermés, a magvak hosszú ideig megőrzik csíraképességüket.

Az indiai lótusz (Nelumbo nuicifera) termesztése, gondozása

A növény nagy hagyományokkal rendelkezik, az ősi keleti vallásokban a megtisztulás és újjászületés jelképe, gyönyörű fehér, rózsaszínes, vagy egészen piros virágai a tündérrózsához hasonlítanak. Igen érzékeny, melyet nem könnyű hosszú éveken keresztül életben tartani, valamint virágzását elősegíteni, de kitartó türelemmel sikerülhet.

Délkelet-Ázsia és Észak-Ausztrália az őshazája, nem véletlenül tölt be, mint fontos szimbólum szerepet egész Ázsia szerte. Az indiai lótusz egy erős növekedésű lombhullató évelő növény, mely legjobban a sekély nyugodt vizeken érzi magát. A vízből kiemelkedő levelek színe kékeszöld árnyalatú, virágai nagyok és illatosak. A növény gyöktörzsétől a száráig, valamint a szirmok is ehetők, melyeket ételekben főzve, vagy szárítva fel lehet használni. Érett termése szárazvirágként kiváló dísze lehet csokroknak, koszorúknak.

Fény és melegkedvelő növény, fagyérzékenysége ellenére hazánk területén is átteleltethető, a tó jeges páncélja alatt. Széltől védett helyet keressünk telepítéséhez, és lehetőleg érje a napfény az élőhelyét nap legnagyobb időszakában.  Az indiai lótusz könnyen szaporítható, magról vagy rizómák szétválasztásával.

Az amerikai lótusz (Nelumbo lutea)

Észak-Amerika területein őshonos növény, abban különbözik az indiai lótusztól, hogy a virágszirmai sárga színűek. Minden része ehető a növénynek. Legjobban a harminc fok feletti hőmérsékletben fejlődik. A gyöktörzs sütve a burgonya ízéhez, a magok íze a gesztenyéhez hasonlít.

Akváriumban ültetett lótusz

A lótusznak az agyagos talaj felel meg elsősorban. Ha kertünkben az agyag, amit felhasználni kívánunk nagyon vízzáró keverjük homokkal. A növény átültetése tavasszal a legideálisabb, de ha óvatosak vagyunk, a leveles lótusz is bármikor átültethető, úgy hogy a levélkezdemények a talajszint felett maradjanak. Jó földbe ültetve a lótuszmagonc két-öt nap alatt gyors fejlődésnek indul.

Igaz, hazánk éghajlati viszonyai között nem könnyű a lótuszok nevelése, de nem lehetetlen, kitartó és türelmes munkával. A növény szépsége kárpótolja a ráfordított időt.

Total
0
Shares
Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Előző cikk
pisztácia

A pisztácia vagy pisztácia fa (Pistacia) jellemzése, gondozása és felhasználása

Következő cikk
agrárárak növekedése

Döbbenetes mértékben nőnek a földárak!

Kapcsolódó cikkek