Home Konyhakert Tavaszi veteményezés akár kora tavassal is!

tavaszi kert
Tetszett a cikk?

Lassan egyre jobb idő lesz, már a korai, fagytűrő növények ültetésének időszaka következik. A gazdálkodó embereknek elkezdődött a munka, de azoknak is mostanában érdemes kimerészkedni a kertbe, akik csak ritkán vagy most először kezdenek növénytermesztésbe.

A saját növény, zöldség és gyümölcs nagy kincs, nagy siker, mikor ehetővé válik a munkák gyümölcse. Szó szerint.

A hidegtűrő növények ültetését már most el lehet kezdeni, egyetlen kivétel, ha a föld még fagyos és nem lehet benne jól dolgozni. Nagyon fontos, hogy a vetéskor a növény megpuhított, porózus talajba kerüljön, amit jól lehet öntözni. Így tud minél több tápanyagot felszívni és növekedésnek indulni.

A leggyakoribb dolog, hogy magvetés útján szaporítják a növényeket, de a palánta is sok helyen előfordul. Általában akkor palántáznak, ha keményebb tavaszunk van és a növényeket, a mielőbbi termés érdekében, fóliasátorban nevelik palánta korukig, majd a már megfelelő időjárási viszonyok beállta után kiültetik a szabadföldbe.

Ez is egy jó módszer ám itt kétszeresen lehetőség van a növényke pusztulásának. Amikor elvetjük, lehet, hogy nem kel ki, ha kikel, akkor palántázás után nem biztos, hogy megered. Megeredésnek nevezzük azt, ha a palánta a kiültetés után megtalálja a helyét és növekedésnek indul az új talajban.

Palánta vagy helyre vetés?

Szóval két lehetőség körül választhatunk. Vagy állandó helyi vetést választunk, vagy palántát nevelünk előbb. Az állandó helyre történő vetés azt jelenti, hogy a magokat azonnal oda szórjuk, ahol a növény egész életét tölteni fogja. Itt a magok növekedését, a csírázást nem lehet olyan tüzetesen nyomon követni, mint szobai körülmények között, de kellő odafigyeléssel a növény fejlődése így is megfigyelhető. Ennek a módszernek nagy előnye, hogy a növekedést nem akasztja meg egy átültetés, melynek során vagy életben marad a tő vagy elpusztul, mert nem tud beépülni az új helyére, nem indul be a tápanyagfelvétele.

Az állandó helyre ültetésnél a növény fejlődése zavartalan, folyamatos, ezáltal a növény erősebb és szívósabb lehet, bár ez nem feltétlenül igaz minden esetben. Számos olyan növény létezik, melynek szaporítása csak az állandó helyre történő vetéssel megoldható, mert nem bírnák az átültetési procedúrát, esetleg teljesen értelmetlen lenne. Ilyenek a borsófélék, a csemegekukorica, a krumpli és még sok más zöldségféle.

Ha állandó helyre vetünk, nagyon fontos előkészületeket kell megtennünk, valamint folyamatosan gondozni kell a magot a kis növénykezdeményt. Fontos, hogy jól előkészített magágyba kerüljön a mag. A talajnak kellően porhanyósnak, gyommentesnek, tápanyagban gazdagnak kell lennie, hogy a mag csírázásnak induljon.

Nagyon fontos az is, hogy folyamatosan az adott növény számára megfelelő mennyiségű vízzel lássuk el, hiszen enélkül lehetetlen az életben maradása. A túl rögös, nem eléggé porózus talajban a mag nem lesz képes tápanyagot felvenni, valamint a rögök közötti levegős rések miatt a nedvességet sem veheti fel.

Termőföld előkészítése

A kora tavaszi veteményezés esetében különösen fontos a földdel történő előmunka, hiszen a télen nem igazán volt használva, lefagyott, volt alkalma rögösödni, keményedni. a szántás, az ásás, kapálás nagyon fontos, növény vetése előtt ezeket elmulasztani az egész gazdálkodás sikertelenségét jelenti. Sokszor ősszel is szántatnak, de a tavaszi szántás sosem maradhat el. Nagyon fontos az is, hogy ne gazod, gyomos földbe vessünk, hiszen a nyom elnyomja a kis palántákat, elszívja előlük a tápanyagot, a vizet, és azok nem tudnak majd fejlődni a gyomok között.

A kisebb kerteket nem feltétlenül szántják, elég felásni, vagy a kerti géppel, kapálógéppel megdolgozni a talajt. Ezt robizásnak is nevezik. Ezt követően gereblyével könnyű összehúzni a gyomot, ami elhal, így nem fogja tönkretenni az ágyásokat.

Fontos felosztani jól a földet és annak fényében vetni el a magokat, hogy előtte évben milyen növény nőtt az adott helyen. vannak olyan növények, melyeket nem lehet egymás utáni évben ugyanarra a helyre ültetni, vagy vannak olyanok is, melyeket egymás után nem lehet ültetni, mert az egyik pont azt szívta ki a talajból, amire a másiknak is fő szüksége lenne. Ezért jó megtervezetten veteményezni. A jól felosztott földben szépen teremnek a növények, mindegyik megkapja a számára legmegfelelőbb tápanyagot.

Trágyázzunk tavasszal?

Sokat trágyáznak is tavasszal a vetés előtt, de sokszor már ősszel megtörténi a trágya elszórása.Sokféle módja van a trágyázásnak. vannak, akik komposztot használnak, vannak, akik állati ürüléket és még mindig akadnak olyanok, aki a vegyi úton előállított műtrágyával szórják meg a földet. Ezek plusz tápanyagot jelentenek, bár kérdéses, hogy melyik milyen növénynek megfelelő. A műtrágya egészségtelen és környezetszennyező anyag, szerencsére, bár még használatos, kezd kikopni az alkalmazása a szokásból.

Válasz