Ültessünk salátát!

Itt a tavasz, kezdő kertészek is bátran belevághatnak az ültetésbe, és nem muszáj ragaszkodni mereven dédszüleink módszereihez. A házi kertekben egész évben termeszthetünk salátát, és ahogy az idő halad, úgy bővül a fajtaválaszték, új salátatípusok jelennek meg a piaci kínálatokban.

Hogyan vessük és ültessük a salátát?

Ha hamarabb szeretnénk salátát, mint ahogy szabadföldi körülmények között azt megtehetnénk, érdemes palántanevelésbe kezdenünk. Ehhez tálcában vagy tápkockában neveljük a palántát, egy pohárba vagy tápkockába maximum 2 szem magot vessünk. Vigyázzunk, hogy a saláta gyökérrendszere ültetéskor ne sérüljön. Fontos a saláta palántának neveléséhez a fény, mivel fény függvényében fejlődik a növény. Annál szebb a palánta, minél több fényt biztosítunk számára. Nem szabad mélyre ültetni, az rothadáshoz vezethet, és vissza is vetheti a palánták fejlődését.

Egyszerűbb módja a salátanevelésnek, ha szabadföldbe vagy magaságyásokba közvetlenül vetjük a magokat. Ezt már egészen korán, március elején megtehetjük, a kisebb fagyokat még a kikelt magoncok is átvészelik már ilyenkor. A magokat ne vessük mélyre, éppen csak takarjuk be földdel azokat, ellenkező esetben nehezen csíráznak ki. Szabadföldi vetéskor szórjuk a sorba a magokat. Ne aggódjunk, ha túl sűrűre sikerült, ahogy kikelnek a magok, kiritkíthatjuk a sorokat, de ha ezt elmulasztanánk, akkor majd az első szüreteléskor a sűrűbb helyekről választunk le leveleket. Ezt követően nincs más dolgunk, mint az öntözés, hiszen ha folyamatosan nedvesen tartjuk a saláta földjét, akkor hihetetlenül gyorsan fejlődik és növekszik.

Ha folyamatosan, akár egész nyáron szeretnénk salátát szüretelni, akkor a magokat is folyamatosan kell elvetnünk, 10-15 naponta újra és újra, így folyamatosan szedhető, friss üde salátaleveleket vagy salátafejeket fogyaszthatunk.

A saláta nem igényes a talajtípusokra, ám szebben fejlődik a tápanyagban gazdag, jó vízellátottságú talajokon. Az ideális tőtávolság 15-20 cm, a sorok között hagyjunk kb. 30 cm-t.

Leggyakoribb kártevői a lótücsök, a drótféreg és a saláta bagolylepke hernyója, betegségei a salátaperonoszpóra és a salátavész.

Milyen salátát ültessünk? A legismertebb és legkedveltebb salátafajták

Legismertebb és legelterjedtebb típusú a salátafélék között a fejes saláta. Ezt a fajtát főleg tavasszal szoktuk termeszteni. Sajnos, ahogy telik az idő, a fajták egyre fogékonyabbá válnak a kártevőkkel és kórokozókkal szemben, mely ellen azzal védekezhetünk, hogy fokozzuk a fajta ellenálló képességét. Mielőtt azonban azt, gondolnánk, hogy az új fajták ízetlenebbek, el kell mondani, hogy sokszor a régi fajtánál finomabbak.

Közismert legendás fajta a Santoro fajta saláta. Már kora tavasszal vethetjük  egészen a nyár elejéig és megbízhatóan jóízű leveleket szedhetünk róla. A  régi tavaszi fajták hamar magszárba szökkennek a nyári termesztésre javasolt fajták kivételével. Ilyen típusú például a tavaszi Hungaria fajta is.

A francia konyhát kedvelő ínyencek kedvelt salátafajtái a tölgylevelű saláták. Hazánkban még ritka, bár az utóbbi időben egyre több kiskertben megjelenik  a salátafélék ezerféle változata. A zöld és piros levelű salátákat bármilyen ételhez használhatjuk a fejes saláta helyettesítőjeként, mivel íz világuk nem különbözik, díszítőértékük viszont hatványozottan látható. Ezeknek  a saláta fajtáknak a hazai körülmények kiválóan megfelelnek, legelterjedtebb köztük a Murai piros és a Kiribati zöld fajta.

Vastag bőrszövettel rendelkezik, aminek köszönhető,  hogy hosszan megőrzi minőségét a római saláta. Sötétzöld színű , hólyagos erős leveleivel az egyik legnagyobb  beltartalmi értékű saláta. Roppanós állaga és édes ízének köszönhetően régen cukorsalátának is nevezték. Egész idény alatt termeszthetjük a Claudius fajtáját.

Számos környező országban már elterjedt, csaknem kizárólagosan fogyasztott saláta fajta a nálunk még kevésbé ismert a batávia saláta. A jégsaláták legelső fajtáit ebből a saláta típusból nemesítették elsőként Amerikában. Hatalmasra nőnek lédús, roppanós, enyhén hólyagozott levelei, ezért a kertben nagy térállásba ültessük. Ez fajta akkor sem keseredik meg, ha a fej eléri az egy kilogramm körüli méretet és magszárba megy. Az év minden szakaszára választhatunk a fajtaválasztékából, biztonságosan termeszthetjük szabadföldben, de akár hajtatásra is.

Nevével ellentétben nem igazán szereti a fagyos és fényszegény időt a jégsaláta. Sikerrel termeszthető tavaszi és nyár végi ültetésből a Silvinas és a Santarinas fajtája. A fejes salátához viszonyítva lassú a termesztése, de ropogóssága és lédússága kárpótol bennünket mindezért.

Botanikailag nem tartozik a salátafajták közé a madársaláta, sokan mégis a saláták közt tartják számon. Kiskertekben főleg a tavaszi és az őszi időszakban nevelhetjük,  számos salátakeverékben megtaláljuk, a jelentős vastartalommal rendelkező magot. Ezt a növényt is sekélyesen kell ültetni, megelőzve a rothadását.