Home Konyhakert Zöldborsó vetése és gondozása tavasszal

zöldborsó
Tetszett a cikk?

A borsót, pontosabban a zöldborsót előszeretettel termesztik szerte a világon, hiszen roppant finom ételek készíthetők belőle, fagyasztható, konzervként is elrakható télire, gondozása viszont nagyon egyszerű.

Az egyik legnépszerűbb zöldségfélénk

Hazánkban csupán a paradicsomot termesztik összességében nagyobb földterületen. Számos elnevezése él még, ezek közül a cukorborsó a legelterjedtebb, mely a növény édeskés ízére tesz utalást. Nagyon sokan, fejtése közben nyersen is szívesen fogyasztják, hiszen nagyon kellemes, friss íze van. Régebben a gyerekek csak úgy kiszaladtak a kertbe és nyersen leszakították a paradicsomot, kihúzták a répát és megdézsmálták a zöldborsó veteményeket, hiszen akkoriban nem volt olyan nagy a levegő szennyezettsége, nem permeteztek veszélyes vegyszerekkel, semmi egészségre káros anyag nem lehetett a zöldségeken, gyümölcsökön. A borsó nem csupán finom, de nagyon is jótékony hatással van a szervezetre. Magas fehérjetartalmával, A, B1, B2 és C-vitamin tartalmával kiemelten egészségesen számít

Borsófajtáink

A borsók között azonban nem csak a zöldborsó az egyetlen, itt van még a velőborsó és a kifejtőborsó is. A kifejtőborsó sokkal korábban vethető, nem fagyérzékeny, azonban a velőborsót később kell elvetni, különben nem fog teremni, elfagy, megcsökik. A kifejtőborsót sok helyen már az enyhe januárban elvetik, de akár novemberben is el lehet ültetni, hogy tavasszal szépen kikeljen.

A velőborsó nem bírná ki a telet, a fagyokat. A velőborsóval érdemes megvárni a márciust és csak akkor elültetni, mikor már nem várhatók hőmérséklet tekintetében kemény időjárási viszonyok.

A kifejtőborsónál több vízre van szüksége, ezért olyan talajban érdemes helyet keresni neki, amely jó vízgazdálkodású, vagy pedig sokat kell öntözni. A kifejtőborsóval szemben még annyi előnnyel rendelkezik a velőborsó, hogy sokkal nagyobb a terméshozama, valamint zsengeségét sokáig megtartja.

Márciusban vetjük

Akinek kevés vagy hiányos tapasztalatai vannak a kertészkedés területén, inkább csak március végén, áprilisban vesse el a borsót a szabadban, ám tőzegcserépben vagy fólia alatt már elvethető február végétől, a fontos az, hogy védett helyen legyen a mag. A szabadföldbe való ültetéskor olyan helyet válasszunk a borsónk számára, mely meglehetősen napos, meleg, és a talaj vízelvezető képessége biztosan jó. A borsó nagy fényigényű növény, árnyékban nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. A borsó futónövény, bár koránt sem annyira, mint az uborka, de azért fontos, hogy tudjon mire „felkapaszkodni”. Vagy karókat, vagy a sor két végébe lefúrt karók között kifeszített zsinórón legyen lehetősége „támaszkodni”. Ha kerítés mellé vetjük el, az is nagyon jó megoldás.

Ültetési mélység és sortáv

A borsó magjait 5-7 cm mélyre érdemes ültetni, a sortávolság legyen minimum 25 cm, de 35-nél szélesebb sorközre nincs szükség. A borsók esetében a tőtávolság fontos dolog, nem szabad hagyni, hogy a tövek megfojtsák egymást. Körülbelül 5 cm-t kell hagyni két tő között, mely már a könnyű gondozást is biztosítja. A növényt sokszor kell öntözni, nagyon vízigényes, különösen a virágzási időszakban. Rendszeresen kell gyomlálni és kapálással lazítani a földjét. A kikelés után minimum kétszer körbe kell kapálni, különben megnyomorgatja a kemény talaj.

Szakaszos vetés, folyamatos szedés

A borsó virágzásának kezdete fajtafüggő, a vetési időtől számítva már májustól elkezdődhet. Ha folyamatosan szeretnénk zsenge borsót szedni a kertünkben egész nyáron, akkor osszuk több szakaszra a vetést. Ha két vagy háromhetente vetünk egy újabb sort, akkor ennyi időközönként lesz friss, zsenge borsónk. Ha márciusban vetjük el a borsónak, akkor kb. 2-3 hét múlva fog kikelni. Újabb 4-5 hétnek kell eltelnie, hogy virágzásnak induljon a kis növény, majd a virágzástól számított 3-4 hét múlva már szedhetünk is róla. Tehát a vetéstől az evésig kb. 3 hónap telik el.

Fagyvédelem a borsónál

Koratavasszal nagyon ügyelni kell, nehogy egy váratlan fagy tönkretegye az elvetett magokat vagy a kis hajtásokat. Csak akkor érdemes a kora tavaszi kertészkedésbe belefogni, ha már tapasztalt termesztők vagyunk, és ismerjük az időjárás szeszélyit, valamint a mentési módszereket. Az üvegházas, fóliaházas megoldások kisegíthetnek, míg nem szerzünk elég tapasztalatot. Érdemes egy kis fóliaházat építeni, mert így sokkal hamarabb juthatunk saját, garantáltan nem felfújt és televegyszerezett friss növényekhez, mint ha kivárnánk a tavasz közepét, és csak akkor kezdenénk neki az egésznek. A fóliaágyás egyszerű dolog, egy kis ládát építünk, telehordjuk jó minőségű földdel és az egészet bevonjuk vastag fóliával. Érdemes magasabbra tenni a tetőt és lehetőleg úgy, hogy minél tovább érje a Nap a fóliatetőt. Így felmelegszik a föld, benne a levegő és máris későtavaszi időjárást csinálunk a kis növényeknek, akik ezt meghálálva szépen növekednek.

Ahhoz, hogy jó minőségű borsót kapjunk, érdemes egyszerre többfélét is ültetünk. Fontos, hogy jól válasszuk meg a fajtát, azt, ami a rendelkezésre álló talajt szeretni fogja, valamint úgy terem, ahogy mi azt szeretnénk. Kezdjük el március elején a vetést, majd 2-3 hét múlva ültessünk el egy újabb adagot és így tovább. Ne felejtsük el bőven öntözni, valamint a kikelés után minimum kétszer óvatosan körbekapálni, lazítani a földjét.

A borsó vetése tavasszal ideális, így nem szabad vele sokáig várni, az elsők között érdemes elvetni, hogy időben legyen is belőle valami. Egészséges, sokféle módon felhasználható, jól tartósítható élelmiszer. Kevesen tudják, de létezik téli borsó is, ami ősszel vethető.

Válasz