virágzik a som

Indul a kertszezon

Nagy szárazság és kemény, hidegek – talán ezzel a két kifejezéssel jellemezhető legjobban az idei márciusi időjárás, nagyjából március 20-ig. Nálunk éjszaka még kemény fagyok vannak, a hét elején még -9 C fok, ma hajnalban is -5,6 C fok volt. 21-e óta a nappalok viszont elkezdtek melegedni, így megtámadtuk a kertet: folytattuk az ágyások gyommentesítését, a metszéseket (rózsa, szőlő, levendula). Virágzik a som, mindig elsőként, és kibújtak a tavaly elültetett medvehagymák is!

21-én elpalántáztuk a paradicsom, paprika, padlizsán, brokkoli, kelbimbó és dinnye magokat. Volt olyan év, amikor sokkal hamarabb, már január végén palántáztunk, de akkor nagyon hosszú volt az az idő, amíg nem tudtuk kitenni a palántákat még nappalra sem, így nagyon megnyúltak és elsatnyultak. Mivel csak fagyosszentek után, május közepén lehet a palántákat kiültetni (nálunk főleg, mivel fagyzugos helyen lakunk), így arra jöttünk rá, hogy elég csak március 20-a környékén elvetni a magokat. Tavaly már így jártunk el, akkor éppen ideálisak lettek a palánták a májusi kiültetéshez. Tavaly vásároltunk egy mini üvegházat, abban nőhetnek a palánták, bár amikor fagyot mondanak éjszakára, akkor védett helyre visszük.

Idén újításként a brokkolit is palántázni fogjuk, mert az előző években magról vetettük szabadföldbe áprilisban, de így nagyon sűrűn kelt, és a legtöbbször nem volt elég helyünk, hogy szétültessük a megfelelő távolságra a palántákat, így zsúfoltan voltak, és keveset is teremtek. Idén megpróbáljuk a kevesebb több elvet: csak kevés tövet fogunk kiültetni palántáról, megfelelő távolságra, meglátjuk, így mekkora lesz a terméshozam. Ugyancsak palántáról próbáljuk a kelbimbót, ezt mi még nem ültettünk, viszont nagyon szeretjük. A görögdinnye szintén csak egy próbálkozás nálunk, ha kikelnek a magok, a ház előtt, déli oldalon lévő dísznövényes ágyásban fognak helyet kapni, mert itt mindig rendkívül meleg van, és a csepegtető rendszerrel öntözni is tudjuk majd őket. Pár évvel azután, hogy ideköltöztünk, ebben az ágyásban kelt ki egy görögdinnye tő – biztos a kiköpködött magokból – és egy dinnye termett is rajta, szépen be is érett, finom volt! Most ebből kiindulva gondoljuk azt, hogy ez így jó lesz… 🙂

Kedden, március 22-én el is veteményeztük a korai zöldségek magvait: petrezselymet, sárgarépát, zöldborsót, póréhagymát, salátát valamint hagymát duggattunk: lilát és vöröset. Ahogy írtam korábban, elképzelni sem tudtuk, hogy hogy fogunk az ágyásokba vetni: takarásnak ősszel rájuk hordtuk az összes lehullott falevelet, ami alatt (mivel nem tudtuk elég vastagon takarni) kibújt a tyúkhúr és más gyomok. Ezeket kézzel szedegettük ki és részben hagytuk az ágyásokon, részben megkapták a tyúkok. Ez idáig rendben is van, de ebbe hogyan lehet veteményezni?? Kitermeltük a komposztot a komposztládák alól, lett néhány talicskával, így megszórtuk azokat az ágyásokat, ahová a legkisebb magokat szántuk, ebbe húztunk rónát, ebbe mentek a magok. A borsós ágyásra már nem jutott, így azt úgy vetettük el, ahogy tudtuk, ha kikelnek a magok ez már nem lesz gond, de azért a vetés nehézkes így. (Azzal szemben, ahogy eddig csináltuk: tavasszal felrotáltuk a talajt, szépen elgereblyéztük és lehetett vetni a puha, porhanyós földbe…) De nem adjuk fel, ez egy kísérleti év, a talajnak így sokkal jobb, cél, hogy a talaj minősége javuljon, több tápanyagot tartalmazzon.

Újabb újításként vetőmagszalagokat gyártottunk vetés előtt: krepp papírból vékony csíkokat vágtunk, ezt ecsettel bekentük csirizzel (2 dl vízbe teszünk 3 púpozott evőkanál lisztet, alaposan elkeverjük, és felfőzzük, amíg be nem sűrűsödik – ha kihűl, már használható is, de hűtőben sokáig eláll), majd erre szórtuk 3-4 cm-enként a petrezselyem- és sárgarépa magokat. Eddig ugyanis a szabadföldbe szórtuk a magokat, sűrűn keltek ki, de a családunkban senkinek nem volt szíve kiegyelni a sorokat és kihúzgálni a sűrűn álló töveket. Emiatt az eredmény sem lett valami jó: vékony répák és zöldségek sűrűn egymás mellett. De majd most! Ha kikelnek a magok, nem lesznek sűrűn, így meg tudnak nőni, az ágyásokat nem tapossuk, így semmilyen akadály nem áll az útjában annak, hogy nagy sárgarépáink és fehérrépáink legyenek! Na, majd meglátjuk! 🙂

Továbbra is szeretnénk mulcsolni a sorok közét, ha kikelnek a növények, ehhez összeaprítottuk az évelő dísznövények szárait, ami nem ment vissza alájuk, az a konyhakertben fog helyet kapni. Persze ez még nem lesz elég, majd próbálunk gyűjtögetni a határban is.

Idén tovább bővítettük a bogyósok állományát: két feketeribizli bokor és két áfonya került be a kertbe, ez utóbbinak kicsit macerásabb a nevelése, de reméljük, megéri majd a befektetés.

Total
2
Shares
Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Előző cikk
kockásliliom

A mocsári kockásliliom és a kockásliliomok jellemzői, gondozása, szaporítása és kártevőik

Következő cikk
talajjavitás

Tavaszi talajjavítás a konyhakertben