A japán juhar ugyan egy lassú növekedésű díszfa, ám az őszi színei miatt minden kertnek értékes díszítőelemévé válhat, aminek mindenki a csodájára jár!
A japán juhar, ujjas juhar jellemzői
A hazánkban főleg japán juhar (Acer palmatum) néven emlegetett dísznövény ujjas juhar vagy legyezőlevelű juhar néven is ismert. Őshazája – mint ahogy a neve is mutatja – Japán, emellett Koreában és Kínában is őshonos. Rendkívüli népszerűségét őszi lombszínének köszönheti, hiszen levelei a beköszönő hidegebb időjárás hatására rozsdabarnára, vörösesbarnára, ragyogó vörösre és napsárgára változnak.
Végső kifejlett magassága akár 4 méter is lehet, ám ezt a magasságot csak évtizedek alatt éri el, hiszen lassú növekedésű cserje vagy fa. Lombhullató, koronája szabálytalan vagy félgömbszerű. Levelei karéjosak, mélyen szeldeltek (ujjasok), melyek fajtától függően lehetnek zöldek, lilák vagy sárgák. Modern vagy ázsiai hatású kertekben, előkertekben, kisebb kertekben mutat a legjobban, de dézsában nevelve bárhol megtalálhatjuk számára a megfelelő helyet. Kis méreténél fogva alkalmas bonsai nevelésére is.
Három alfaját különböztetjük meg, melyeknek számos különböző változata ismert, ezek elsősorban a levelük formájában, színében, leveleik méretében különböznek egymástól.
A japán juhar igényei és gondozása
A japán juhar nem tartozik az igénytelen növényfajok közé, gondozása némi odafigyelést igényel. Ahhoz, hogy növekedése megfelelő legyen, folyamatos ápolásra és gondozásra van szüksége.
Ősszel vagy tavasszal ültessük el. A növény nem kedveli a meszes talajokat, ezért ültetéskor laza, jó vízáteresztő képességű, homokos, mészmentes talajba ültessük. Inkább a savanyú talajt kedveli, ezért savanyíthatjuk a talaját tőzeggel, rododendron földdel vagy fenyőkéreggel. Ha a kertben meszes a talajunk, akkor ennél a növénynél jobban járunk, ha dézsában neveljük, hiszen így tudjuk számára biztosítani a mészmentes talajt.
Fényigényét tekintve nem kedveli a tűző napot, inkább közepes fényigényű, tűző napon a levelei megéghetnek. Ültessük félárnyékos, védett helyre. Nyáron rendszeresen öntözzük, párásítsunk körülötte, kedveli a vizet és a párát.
A téli fagyok ellen talajtakarással kell védekeznünk, mert könnyen kifagyhat. Tavasszal, az első hajtások megjelenése előtt juttassunk ki a tövéhez általános műtrágyát (N:P:K=15:15:15)
A japán juhar metszése
Koronaalakító metszést tél végén végezzünk rajta, de csak óvatosan, mértékkel, mert a növényt ez nagyon megviseli. Ha metszeni szeretnénk, akkor mindig csupán minimális mértékben metsszük ezt a fát lassú növekedése miatt.
Előfordulhat, hogy némely ága elhal a fának, ilyenkor célszerű levágni ezeket az ágakat egészen az élő részig, ezt márciusban a legalkalmasabb megtenni, amikor már jól láthatóak az új rügyek. Az élő részbe azonban semmiképp ne vágjunk bele, mert a japán juhar nedvkeringése már tél végén beindul, így a fa könnyen elvérezhet.
Ha a dúsabb hatás érdekében szeretnénk kicsit visszavágni a fa ágait, akkor azt júniusban tehetjük meg. Ebben az esetben két dologra kell odafigyelnünk: az egyik, hogy mivel a japán juhar egyenletesen növekszik, mindenhonnan egyformán vágja vissza a hajtásokat, a másik pedig, hogy ügyeljünk rá, hogy ne alakítsunk ki nagy üres helyeket a fa belsejében, hanem ott is hagyjuk meg a lombozatot.
Nagyobb növényeknél szükséges lehet a hosszú hajtások eltávolítására, ezt ősszel, október és december között a legjobb megtenni. Ebben az esetben arra kell ügyelnünk, hogy ne tövig vágjuk vissza a hosszú hajtásokat, az ágkezdeteket hagyjuk sértetlenül! A nagyobb ágak visszavágásánál minden esetben kezeljük a vágási felületeket sebkezelővel.
A japán juhar kártevői és betegségei
A japán juhar esetében nem sok kártevővel és betegséggel kell számolnunk. Időnként a leveleket megtámadhatja a lisztharmat, amit vegyszeres megelőzéssel tarthatunk távol.
