A mediterrán térségből származó feketefenyő igen kedvelt kerti fenyőfajta, hiszen rendkívül dekoratív, magára vonja a figyelmet. ugyanakkor a legjobban tolerálja a városi körülményeket, különösen a szennyezettebb levegőt.
A feketefenyő jellemzői
A feketefenyő (Pinus nigra) örökzöld fenyőfaj, a tűnyalábos fenyők nemzetségébe tartozik. Nevének eredete utal a fenyőtűinek szokatlanul sötét színére. Őshazája a mediterrán térség, valamint Kis-Ázsia, mai elterjedése az északi féltekén jellemző, főleg a mediterrán és kontinentális éghajlatú hegyvidékeken. Ott is főleg a mészkőhegységek száraz lejtőin, magas szirteken, meredek lejtőkön, kopár sziklákon jellemző. Magyarországon nem őshonos, a 19. század vége felé kezdték betelepíteni a kopár talajok védelmére, erózió megakadályozására. Mivel igen jól teljesített, ezért hamarosan a fájáért is elkezdték ültetni, még az alföldi homokra is, főleg az 1950-es, 1970-es években. Ma a fenyőerdőink legnagyobb részét a feketefenyők teszik ki. Ugyanakkor mivel tájidegen fáról van szó, ezek a telepített erdők komoly ökológiai és természetvédelmi problémákat vetnek fel (pl. állatközösségek megfogyatkozása, nem élnek meg mellettük más fajok, stb). A telepítésénél éppen ezért mindig nagyon körültekintően járjunk el (főleg erdők esetében), mert agresszíven terjed és hajlamos kiszorítani a természetes növényzetet.
Rendkívül változékony faj széles elterjedési területe miatt, két alfaja a keleti és nyugati feketefenyők. A klasszikus felfogás szerint pedig öt változatot különítettek el:
- P. nigra var. nigra,
- P. nigra var. caramanica,
- P. nigra var. poiretiana,
- P. nigra var. maritima,
- P. nigra var. cebennensis.
Megjelenését tekintve alapfaja akár a 20-30 méteres magasságot is elérheti megfelelő körülmények között, de előfordulnak Európában 45 méter magas példányai is. Koronája eleinte szabályos kúp alakú, majd ahogy idősebb lesz egyre szabálytalanabbá válik, egyre jobban szétágazik. Korán felkopaszodik. Egyenes, hengeres törzse viszonylag hamar elágazik. Fiatal ágai is feketések. Kérge sötét szürkésbarna, mely fiatalon még sima, idősebb korában repedezett, pikkelyes. Kéttűs fenyőfaj. Tűi kemények, merevek, sötétzöldek (szinte feketék), kb. 10-15 cm hosszúak, párosával állnak. A tűlevelek 4-8 évig élnek, majd lehullanak. Rügyei gyantásak, porzós virágai sárgák, termős virágai pirosak. 6-8 cm-es tobozokat nevel, melyek az azévi hajtások tövénél oldalt állnak vagy lefelé csüngenek. A második évben érnek meg.
Fája sárgás, gyantás, felhasználása igen hasonlatos az erdeifenyőjéhez, alkalmazza a bútoripar, az épületipar, de felhasználják a cellulózgyártáshoz is, ám magas gyantatartalma, lágysága és nehéz hajlíthatósága miatt kevésbé értékes fa alapanyag, mint a luc vagy az erdeifenyő.
Érdekesség, hogy Budapesten, a Margit-szigeten is sok szép, idős példányát megtekinthetjük, sőt ez a sziget leggyakoribb fenyőféléje (kb. 500 példány található meg itt, míg az őshonos erdeifenyőből csupán kb. 15 példány található).
A feketefenyő igényei és gondozása
A feketefenyő a fenyők közül a legjobban tűri a városi körülményeket, a szennyezett levegőt. Gondozását tekintve igénytelen, nem igényel külön törődést. Megél bármilyen talajon, érdekesség, hogy a fenyőknél nem jellemzően, inkább a meszes talajokat részesíti előnyben. Jól tűri a nedvességet és a szárazságot is, bár száraz feltételek mellett lassabban nő. Fiatalkorában rendszeres öntözést igényel, főleg a szárazabb periódusokban. Az átültetést rosszul tűri, főleg az idősebb példányokat ne telepítsük más helyre, mert megsínylik, ha megsérülnek a gyökerei.
Fényigényét tekintve igen kedveli a napsütést, a kifejezetten napos helyek a megfelelők számára. Hőigénye közepes, a fagyot jól tűri (télállóssága: USDA 4A zóna, -34,4 C fok).
A feketefenyő szaporítása
Magról igen jól szaporítható.
A feketefenyő kártevői és betegségei
A legnagyobb problémákat a feketefenyőnél a tűelhalás és a hajtáspusztulás okozhatja (mindkettő gombabetegség), emellett időnként kártevők is megtámadhatják. A gombafertőzéseket az aszályos évek erősíthetik fel, amelynek következtében meggyengül a fák immunrendszere.
A feketefenyő fajtái
A feketefenyő mára igen kedvelt díszfává vált a kertbarátok körében, ami annak is köszönhető, hogy az alapfajon túl számos kertészeti változat közül is választhatunk, melyek a kisebb kertekbe is telepíthetők. Néhány változata a teljesség igénye nélkül:
- Pinus nigra ’Green Tower’: a feketefenyő oszlopos változata, maximális magassága 5 méter.
- Pinus nigra ’Nana’: törpe változat, sziklakertekbe, sírokra is ültethető feketefenyő változat.
- Pinus nigra ’Fastigiata’: szintén oszlopos, karcsú változat.
- Pinus nigra ’Oregon Green’: koronája szabálytalan piramis alakú, magassága 10 éves korában kb. 3 méter, szélessége 2 méter.
