Több mint ezer fajt számláló, Egész Európában és Magyarországon is ismert és elterjedt fél-élősködő, örökzöld növény a fagyöngy. Nagyon régi gyógynövény, melyet már alkalmaztak az ókorban is. Leggyakrabban az alma, a fűzfa és az akácfa ágain találkozhatunk gömbölyű bokraival. A fagyöngy bárhol megél, ahol talál gazdanövényt, melyen megtelepedhet, gyökerei bekúsznak a fakéreg alá, ahol elszívják a fából a vizet és a tápanyagokat.
Sajnos a fagyöngy nem csak hasznos, mivel megjelenése az erdőgazdaságokban számottevő károkat okoz, mely ellen mechanikai védekezést szoktak alkalmazni (eltávolítják a fáról). Népszokások is kötődnek a fagyöngyhöz, miszerint jótékony hatást tulajdonítanak a termékenységre. Állítólag a fagyöngy alatt adott és kapott csók szeretetet és jólétet hoz. A kelták a fagyöngyöt, démonokat elűző növénynek tartották és alkalmazták. A fagyöngy a kereszténységben a béke jele lett. Asztaldíszként hazánkban is gyakori az alkalmazása.
A fagyöngy (Viscum album) jellemzése
A fagyöngy egy gömbölyű, kétlaki bokor, melynek villásan elágazó levelei keresztbe átellenesek, hosszúkásak és bőrszerűek. Jelentéktelen virágai a levélhónaljakban csoportosan helyezkednek el. A fagyöngytermések fehéres nyálkatartalmú bogyók. A bogyók enyhén mérgezőek, allergiás tüneteket okozhatnak, ezért használatukkor legyünk óvatosak. A virágok télen nyílnak és február-márciusban termékenyül meg a növény.
A fagyöngy magvai nem csíráznak sem a földbe kerülve, sem vízben. Csak azok a megtapadt magvak csíráznak, amelyek a fák kérgén tapadnak meg.
Mire jó a fagyöngy, a fagyöngy alkalmazása és gyógyhatásai
Külsőleg is alkalmazható az összezúzott fagyöngy, meleg borogatásként visszérre, érszűkületre és ízületi fájdalmakra.