Bármerre járunk a világban, akár Európában, akár a mediterrán területeken, mindenütt találkozhatunk az utcákban fasorként ültetett selyemakáccal. Hazánkban főleg az utóbbi évtizedekben kezdett rohamosan szaporodni, és szinte már nincs olyan település, ahol nem találkozhatnánk egy-egy díszítő faként ültetett példánnyal.
A selyemakác őshazája Ázsia keleti és déli részei, de sok helyen meghonosodott a szubtrópusi öv északi határain. Európában és Amerikában a tizennyolcadik században vált ismertté. A selyemakác dekorációs értéke leveleinek és virágainak köszönhetően kimagasló, különleges virágai nagyon mutatósak. Mivel a fa nem ad nagy árnyékot, ezért a lombja alá, bátran ültethetünk olyan növényeket, vagy virágokat, amelyek a félárnyékos helyet kedvelik.
A selyemakác (Albizia) jellemzése
A selyemakácnak több mint száz faja ismert, mely a hüvelyesek rendjébe és a pillangósvirágúak családjába tartozik. A fa magassága a hat métertől tíz méterig terjed, és a fakorona ernyőben különleges lombot alkot. A fán lévő levelek aprók, melyeken a rózsaszín fényes virágok júniustól szeptemberig több szakaszban nyílnak. Illatos, díszes virágait a méhek virágzáskor gyakran megkeresik. A selyemakác termése a bab hüvelyhez hasonlít, télen sokáig fenn marad a fán, és a magok érés után barna színre váltanak. A fa levelei éjszakára felfelé hajolva összecsukódnak, és ősszel megsárgulnak.
A selyemakác fa gyorsan növekszik, alkalmazkodik a téli időjáráshoz, a hideggel szemben ellenálló. Igazi mediterrán hangulatot varázsol környezetébe.
A selyemakác (Albizia) ültetése és gondozása
Általában a védett napos helyet kedveli, mivel mediterrán területről származik, de megél bárhová telepítve. Bármilyen talajba ültethető, csak száraz legyen a talaj számára. Az egy-két éves facsemeték lehetnek fagyérzékenyek, ezeket az első években takarni kell, a magról szaporított három éves növények már teljes biztonsággal áttelelnek.
A selyemakác szaporítását magról végezhetjük, szabadba májusban, fólia alatt áprilisban kell a magokat elültetni. A szárazon tartott magokat vetés előtt forrázzuk le, hogy a porcelán kemény maghéj megrepedjen.
A szabadföldbe ültetett csemete egy év alatt két métert is növekedhet, ha véletlenül visszafagy, akkor a gyökérnyakból újra kihajt, és hosszú hajtásokat nevel. Ebben az esetben a fagyás elleni védekezés céljából a hajtás csúcsát szeptember közepén vágjuk le.
Ültethető és nevelhető a selyemakác edényben is, de ebben az esetben ne számítsunk gyors fejlődésre és növekedésre, ilyenkor a fejlődéshez hosszabb időre van szükség.
A selyemakác (Albizia) betegségei
A selyemakácnak nincs különösebb gondozási igénye, és eddig különösebb károsítóját sem ismerték. Azonban két évvel ezelőtt bekerült hazánkba egy új kártevő, mely a selyemakác leveleit támadja és károsítja. Ezt a kártevőt selyemakác levélbolhának nevezik. Ezek a levélbolhák ragacsos mézharmatot termelnek, melyen fekete színű korompenész gomba is megtelepszik, mint másodlagos kártevő. Ez a fekete bevonat látható is a sárguló leveleken. A védekezést úgy végezhetjük, hogy csak egészséges csemetéket ültetünk, vagy ha már megtörtént a fertőzés tavaszi növény védőszeres kezelést alkalmazunk. Ősszel mindenképpen végezzünk ellenőrzést a selyemakác fán, hogy telepedett e meg rajta selyemakác levélbolha.
