Aki kertészkedésbe fog, rövid időn belül találkozni fog azokkal a tényezőkkel, amelyek könnyen elkedvetleníthetik a kezdő kertészt: megjelennek a zöldségeken a kártevők, megbetegszik a gyümölcs, felüti fejét a gomba. Ezek a hátráltató tényezők kedvünket szeghetik, ám sok negatív tényezőt kiküszöbölhetünk megelőzéssel.
Az ellenség feltérképezése: ismerjük meg a kártevőket és a betegségeket!
Az első és legfontosabb dolgunk, hogy tisztában legyünk azzal, hogy melyik zöldséget, gyümölcsöt milyen kártevők, kórokozók, betegségek támadják meg jellemzően, és azokra mely időszakban kell számítanunk, így meg tudjuk előzni, vagy legalábbis mérsékelni tudjuk a károkat. A problémák tavasztól őszig jelen vannak a konyhakertben, hónapról-hónapra más és más üti fel a fejét, ám ezek időpontja nagyjából előre megjósolható, sok esetben az időjárás függvényében is változhat. Például egy csapadékosabb időszakban nem kerülhetjük el a gombabetegségek megjelenését, vagy egy szárazabb periódusban rendre megjelennek a földibolhák.
A kártételt jelentősen csökkenthetjük azáltal, hogy megtanuljuk, mikor milyen betegségek, kártevők jelennek meg, azok milyen körülmények között érzik jól magukat. Ellenük védekezhetünk úgy, ha például akkor vetünk, amikor a legkevésbé valószínű a károsítás, ültethetünk melléjük védőnövényeket és fizikai védelmet is használhatunk. Sőt a növényeink immunrendszerének erősítésével sok kárt kivédhetünk!
Két nagyon fontos tényt véssünk észbe:
- Ha az évszaknak megfelelően ültetünk, és egészségesek a növényeink, akkor azok ellenállnak a kártevőknek és a kórokozóknak. Tanulmányozzuk, hogy melyik zöldséget mikor a legjobb vetni, ezt vessük össze a várható hőmérséklettel, a napok hosszával, stb. így a legerőteljesebb növényeket tudjuk majd nevelni.
- A kártevőknek és betegségeknek is megvan a leggyakoribb előfordulási ideje, amelyeket szintén nem árt ismernünk, és ehhez igazítva időzítsük úgy a vetéseinket, hogy elkerüljük ezeket.
Növénytársítás, védőnövények alkalmazása
Biokertészkedésben már régóta köztudott, hogy vannak olyan növények, amelyek vonzzák a konyhakertben hasznos rovarokat, míg mások éppen a káros rovarokat űzik ki a kertünkből. Vessünk védőnövényként például körömvirágot, ördögszemet, ernyős verbénát, mályvát, lent, imolát. Ezek mind hasznos rovarokat csalogatnak a kertünkbe, melyek segítenek elbánni a kártevőkkel.
Védőtakarások
A védőtakarások, védőfóliák segítenek megvédeni a növényeinket a kártevőktől, ám segítségükkel megnyújtható a tenyészidő is (korábban vagy későbben is ültethetünk). Takarjuk le azokat a növényeinket, amelyeket védeni szeretnénk alacsony fóliaalagúttal, fátyolfóliával vagy egyéb védőhálóval. A védőfóliák segítenek a káposztaféléknél a káposztalepke hernyója ellen, de jól alkalmazhatók például a földibolha elleni védekezésben is. Műanyagból készülnek, ezért ha kíméletesen bánunk velük, több évig jó hasznukat vehetjük. A fátyolfólia nem csak a kártevők ellen hasznos, hanem véd a kora tavaszi fagyoktól, a széltől, a védett helyen biztosabban erednek meg a növényeink, és lehetővé teszi a korábbi termésbetakarítást is. A fátyolfólia a fény kb. 70%-át engedi át, és a levegő áramlása is biztosított alatta.
Érdemes a védőfóliákat tekercsben vásárolni, és saját magunk a megfelelő méretűre kiszabni. Vegyünk inkább jobb minőségűt drágábban, mert ez nehezebben szakad ki (30 g/m²). A fátyolfólia könnyen szabható, egyszerűen kezelhető. Télen tároljuk feltekerve, így könnyedén újrahasználható. Váratlan fagyok esetén is könnyen és gyorsan használható: csak dobjuk rá a védendő növényekre a fagyos éjszakákra.
NÉHÁNY KÁRTEVŐ ÉS AZ ELLENÜK VALÓ VÉDEKEZÉS
Tetvek
A tetvek különböző színekben jelenhetnek meg a növényeinken: vannak feketék, zöldek, pirosak , szürkék, amelyek a levelek fonákán vagy a szárakon jelennek meg, és a növények nedveit szívogatják, sok esetben vírusokat is terjesztenek. A tetvekkel fertőzött levelek összecsavarodnak, a növekedés leáll, satnya növényeink lesznek, és megjelenik a tetvek ragacsos váladéka és a korompenész. Jó, ha tudjuk, hogy a tetveket a hangyák terjesztik a leggyakrabban, akik az ősszel lerakott és áttelelő petéket áthurcolják egy másik növényre. Ők ugyanis szeretik a tetvek által kibocsátott ragacsos mézharmatot. A tetvek főleg tavasszal károsítanak, a levelek és a talaj öntözésével segíthetünk a növényeinknek az ellenállóképességüket növelni, használhatunk ellenük fokhagymaspray-t, üvegházakban pedig a ragadozóik telepítésével gyéríthetjük a számukat. (Ilyen ragadozók a katicabogár, a zengőlegyek, árvaszúnyogok és fátyolkák). Vízzel, vízsugárral közvetlenül is csökkenthetjük a számukat, száraz időben pedig öntözzük sokat a növényeinket.
Sárgarépalégy
A sárgarépalegyek nagyon aprók, emiatt szinte lehetetlen észrevenni őket. Petéiket a talaj felszínére rakják, a répák közelébe. Az apró lárvák azután befúrják magukat a gyökerekbe, majd egyre mélyebbre fúrják magukat. Leginkább tavasz végén és ősz elején-közepén támadnak jobban. Ezeket a legyeket igen nehéz távol tartani a gyökérzöldségektől. Vethetünk nagyon korán tavasszal répát, amit már a legyek megjelenése előtt felszedünk, majd új vetéssel őszi betakarításra. Alkalmazhatunk növénytársítást (sárgarépát például hagymafélékkel párosítva) vagy védőfóliákat is alkalmazhatunk a védelmükre.
Földibolhák
A földibolhák apró, sötét színű bogarak, melyek ugrálni és repülni is tudnak. Leginkább a fiatal káposztafélék, a torma leveleit támadják, különösen száraz periódusokban. Nagyon kedvelik a sarkantyúka leveleit is, ezért védőnövényként ültethetünk a haszonnövény mellé sarkantyúkát, mert míg azt le nem rágták, nem károsítanak mást. A legeredményesebben védőhálóval védekezhetünk ellenük, és öntözzük sokat e növényeinket. Védett helyeken egyáltalán nem támadnak (pl. fóliasátor).
Meztelencsigák
Sokan sokféle módszert kipróbáltak már a meztelencsigák kártétele ellen, több-kevesebb sikerrel. Tudnunk kell, hogy akár házas csigáról, akár meztelencsigáról beszélünk, a csigák hasznos munkát végeznek a növényi hulladékok újrafelhasználhatóvá tétele érdekében, a komposztban remek lebontó szervezetek. Ugyanakkor a legnagyobb kártételt is képesek okozni a konyhakertben (is). Sötétedés után támadnak, nagyon sokat esznek, így egyetlen éjszaka alatt óriási károkat tudnak okozni. Búvóhelyeik megszüntetésével csökkenthetjük számukat (nedves helyek, a zöldségek öreg leveleinek eltávolítása). Nyírjuk a füvet rövidre, a veteményes legyen gyommentes. Nagyon fontos, hogy mulcsozásra mindig már teljesen érett, lebomlott komposztot használjunk a még le nem bomlott helyett. A növények magoncállapotukban a legsérülékenyebbek, ezért helyben vetés helyett inkább palántázzunk. A jól begyökeresedett palánták jobban ellenállnak a csigatámadásoknak, mint a pici helybevetett növénykék. Esténként elemlámpával ellenőrizzük a növényeinket és gyűjtsük össze a csigákat. Rézlemezzel is körbekeríthetjük a növényeinket, sokaknak a gyapjú is segít. Öntözzünk ritkábban, de alaposabban, hogy a talajfelszín tovább száraz maradjon: száraz időben csupán 4-5 naponta. Reggelente öntözzünk, hogy estére a felszín már száraz legyen, mire a csigák támadásba lendülnek. Használhatunk sör-, tejsavó csapdákat is az összegyűjtésükre. Csigaölő granulátumokat, ha lehet egyáltalán ne használjunk, hiszen ezekben lehetnek olyan anyagok, amelyek a hasznos talajlakók számára mérgezőek. Fonálférgekkel is hatékonyan védekezhetünk ellenük, bár ez nem olcsó módszer.
Vakondokok és pockok
Ha ásásmentes kertünk van, ott megnő a talajlakó élőlények (pl. giliszták) száma, ami kedvező a vakondokok számára. A vakondokok általában ugyanazokat a járatokat használják, így újakat nem túrnak ki. Ha nem romboljuk szét a járataikat, akkor nem kell újakat kiásniuk, így kevesebb kártétellel számolhatunk. Ám ha nagyon zavaró a jelenléte, csapdával elfoghatjuk. A pocoknak nagyobb a kártétele, mint a vakondoknak, mert az megeszi a gyökérzöldségeket. A felszínen ritkán láthatóak, de csapdával jól elkaphatók.
