A téli időszak meglehetősen szegényes virágzó növényekben, és szobanövényekben még inkább, ezért jól esik a szívünknek-lelkünknek, ha valamelyik szobanövényünk megörvendeztet minket egy-két szép virággal. Az egyik ilyen a bókoló billbergia, amely talán az egyik legigénytelenebb növényünk lehet a lakásban, virágzásának azonban éppen ezidőtájt – december és február között – van itt az ideje.
A bókoló billbergia jellemzése és gondozása
A bókoló billbergia (Billbergia nutans) a broméliafélék (Bromeliaceae) nagy családjába tartozik, a Billbergia nemzetségbe mintegy 64 féle növény tartozik. A nemzetség a nevét egy svéd botanikusról, Gustaf Johan Billberg-ről (1772-1844) kapta. A családban tartozó fajok legtöbbje epifita, cserjéken, fákon él, ám ha véletlenül leesnek a talajra, akkor könnyen meggyökeresednek, így ott is tovább élnek. A bókoló billbergia származási helye Dél-Amerika: Paraguay, Uruguay, Dél-Brazília és Észak-Argentína területein őshonos növény. Nálunk jellemzően szobanövényként tartjuk. Eredeti élőhelyén más növényeken él, ám talajban is megél, de sekélyen gyökerezik.
Levelei hosszúkásak, dárdaszerűek, keskenyek, ám kemények, szélein fűrészesek, amelyekkel jó, ha óvatosak vagyunk, mert könnyen megsebeznek minket. Virágzata lila színű, melyet látványos rózsaszín fellevelek takarnak. Virágzása attól függően változik időben, hogy milyen helyen teleltetjük, hiszen, ha lakásban, meleg helyen tölti a telet a növény, akkor virágait december és február között hozza, míg ha hideg helyen teleltetjük, akkor nyáron örvendezhetünk a virágainak. A virágok akár 6-8 hétig is pompáznak.
A bókoló billbergia gondozását tekintve, mint a legtöbb broméliaféle, nem igényes, ám jó, ha betartunk néhány alapszabályt. Kedveli a világos helyeket, ám ne tegyük cserepét tűző napra, mert ez a levelek megégését okozhatja. Mivel élőhelyén is meleg van, ezért kedveli a meleget, nyáron éppen ezért kihelyezhetjük a cserepét a szabadba (de csak félárnyékba!), télen viszont teleltetni kell, különben elfagy. Tolerálja télen a hűvösebb helyeket, ezért fűtetlen helyiségben is teleltethetők. (Télen 16-24 C fok szármára az ideális, ám már a 4 C fokot is elviseli). Vízigényes növény, nyáron rendszeresen, télen nagyobb időközönként öntözzük (jobb, ha hagyjuk a földjét kicsit kiszáradni), és nyáron párásíthatunk is körülötte. A vizet a leveleiből, virágaiból hasznosítja, és mivel sekélyen gyökerezik, elég, ha a levéltölcséreket töltjük fel vízzel. Nyáron érdemes kéthetente tápoldatozni, amit télen hagyjunk el.
Átültetni elegendő két-háromévente, vagy inkább csak akkor, ha a növény kinőtte a cserepet. Az átültetést tavasszal végezzük, A típusú virágföldbe.
A bókoló billbergia szaporítása
A billbergiák viszonylag sok sarjakat hoznak, szaporítása ezek leválasztásával és külön cserépbe ültetésével lehetséges, főleg virágzás után. Könnyű szaporíthatósága miatt az angolszász nyelvterületeken barátságnövénynek is nevezik.
Jó tudni, hogy az idősebb tövek csupán három évig élnek, de mivel az új sarjak folyamatosan nőnek, ezért folyamatosan megújuló, szép növényünk lehet.
Virágzásakor virágaiból nemegyszer csöpög a nektár, ezért angyalkönny elnevezésével is lehet találkozni. A nedv ragacsos foltot hagyhat a növény alatt. Az a sarj, amely egyszer már virágot hozott, nem fog még egyszer virágozni, de nem pusztul el rögtön virágzás után.
Ha több éven át nem virágzik a növényünk, akkor az ennek egyik oka lehet, hogy túl nagy cserépben van. Ez a növény szeret szorongani, és úgy is néz ki legjobban, ha sok-sok sarj van egymás mellett a cserépben. Két-három évente elég csak átültetni, és akkor is csak annyival nagyobb cserépbe, amiben éppen elférnek a tövek.
A bókoló billbergia kártevői, betegségei
A billbergiák nem érzékenyek a kártevőkre és a betegségekre, ezért viszonylag könnyen tartható.
