Ha a tavaszi-kora tavaszi dísznövényekre gondolunk, olyan évelők jutnak az eszünkbe, mint a nárciszok, jácintok, hóvirágok, krókuszok, pedig e sorban mindenképpen érdemes számba vennünk a kőtörőfüveket is, melyek szintén kora tavasszal virágoznak. E sziklakertekbe is ültethető évelők hálásan nyílnak évről- évre, szépségükkel elkápráztatva mindenkit. Cikkünkben 3 kőtörőfű-fajtát mutatunk be.
A kőtörőfüvek jellemzése
A kötőrőfű (Saxifraga fajok) Észak-Amerikában és Európában is honosak, évelő növények, melyeket leginkább sziklakertekbe ültethetünk. Évelő, gyepet alkotó növények. Nem nő magasra, magassága alig néhány centiméter, laposan terül el a földön vagy a cserépben. Emiatt alkalmasak talajtakarásra, évről-évre nagyobb területen, szőnyegként borítja be a talajt. Leveleinek formája változatos, zöld színű. Szárain hozza apró, sokszor illatos virágait, melyek fajtától függően több színű lehet. Virágzása – szintén fajtától függően – kora tavasztól indul, és vannak fajták, melyek május-júniusban nyílnak.
Kedveli a napos, félárnyékos helyeket, lombja egész télen zöld marad, nem szárad el, emiatt visszavágni sem szükséges. Nem kedveli a meszes talajokat, erre ügyeljünk az ültetésénél. A neve is jól jelzi, hogy a sziklás, kavicsos, köves helyeket kedveli. Régen gyógynövényként is alkalmazták, vesekő eltávolítására (innen eredeztethető a neve is: kő-törő).
A kőtörőfüvek gondozása
Ahogy azt már fentebb említettük, a kőtörőfüvek nem kedvelik a meszes talajokat, ültessük laza, jó vízáteresztő képességű, humuszban gazdag talajba. Sziklakertben, sziklás környezetben, nyirkos, nedves helyen érzi magát a legjobban. Legjobban akkor mutatnak, ha kisebb csoportokba ültetjük a töveit, így idővel szép „párnát” alkotnak, amely még jobban kiemeli szépségüket.
Idővel a töveik elöregszenek, és bokrai szétesnek, szétbuknak. Ha ezt tapasztaljuk, akkor ássuk ki a növényt, válasszuk szét kisebb tövekre, és ültessük szét őket, hogy meg tudjanak újulni.
Télálló növény, nem igényel téli védelmet, a legnagyobb hidegekben is szépen áttelel.
A leggyakoribb kőtörőfű-fajták
- Indás kőtörőfű (Saxifraga stolonifera): Ázsia keleti részéből, Japánból és Kínából származik. Magassága 15-20 cm. Indáival kúszó vagy csüngő habitusú növények, ezért felfüggesztett kaspókban, edényekben is jól mutatnak. Érzékenyebb a hidegre, mint a többi faj, ezért fagymentes, ám világos helyen teleltessük, ilyenkor csak mérsékelten öntözzük, nyáron viszont tartsuk folyamatosan nyirkosan a földjét. Nyáron kitehetjük a szabadba, de csak hűvös, világos helyre.
- Levelei fogazottak, kissé szőrözöttek, zöld és szürke színűek, hátoldalukon bordós árnyalatúak. Hosszú levélnyélen fejlődnek a levelek, a virágaik is hosszú virágszáron nyílnak. Virágai egyszerűek, fehérek. A növény fejlődésével sok indát növeszt, amelyeknek a végein új sarjnövényeket nevel.
- Szaporítása nagyon egyszerű: az indákon fejlődő sarjnövénykéket leválasztjuk, és cserépbe ültetjük őket, laza, jó vízáteresztő képességű talajba.
- Mohalevelű kőtörőfű (Saxifraga x arendsii): ez a fajta, amire legjobban ráillenek az általános leírásban elmondottak: ültethető sziklakertbe, szabadföldbe, kiválóan áttelel, de jól érzi magát balkonládába vagy cserépbe ültetve is. Tőlevélrózsás növény, vékony virágszáron hozza világos vagy sötétrózsaszín ötszirmú virágait. A növény öregedésével a virágai egyre világosabbak lesznek. A virágzás csúcspontján egybefüggő virágtenger borítja a növényt, mely teljesen eltakarja a leveleket. Levelei erősen fogazottak, szeldeltek. Kedveli a világos, napos vagy félárnyékos helyeket. Öntözzük rendszeresen, ám mérsékelten. Erre a fajtára nem jellemzők betegségek vagy kártevők. Ahogy már fentebb említettük, néhány évente szükséges megfiatalítani a töveket, azok szétültetésével.
- Fürtös kőtörőfű (Saxifraga paniculata): ez talán a leggazdagabb nemzetsége a kőtörőfüveknek. Alacsony termetű, szintén évelő növény. A mohalevelű kőtörőfüvekhez hasonlóan ez a fajta is tőlevélrózsát nevel, melyből viszonylag hosszú virágszáron hozza virágzatát, mely bogokban fejlődik (több virág nő egy száron). Virágai fehérek, melyek inkább tavasz végén, nyár elején nyílnak. Szintén gyakori sziklakertekben, idővel szép, összefüggő párnát alkot. Gondozása igen egyszerű, félárnyékos helyre ültessük. Kedveli a világos helyeket, de a tűző napot nem viseli el. Folyamatosan tartsuk nedvesen a földjét, de vigyázzunk, hogy ne öntözzük túl. Tavasszal, nyár végén szaporíthatjuk tőosztással.
