Stíluskertek dilemmái – a kertépítés egyik gyakori kérdése, hogy saját ötletek alapján, vagy egy-egy létező kertstílust követve építkezzünk. Mindkét útnak megvannak az előnyei és hátrányai!
A kerttervezés egyik legelső eldöntendő kérdése, hogy milyen stílusban próbáljuk megálmodni birtokunkat? Alapvetően két út kínálkozik. Az egyik, ha saját szépérzékünkre és ízlésünkre támaszkodva, teljesen önállóan végezzük el a kert kialakítását. A másik, hogy keresünk egy számunkra vonzó, izgalmas kertstílust, megismerkedünk annak alapjaival, kereteivel, és ezt követjük, vagyis a saját fantáziánk helyett egy már kialakult, alaposan körbeírt stílust teremtünk meg. Utóbbi esetben sem kell attól tartani, hogy az egyéniségünket, az egyedi elképzeléseinket nem tudjuk megvalósítani, hiszen az adott stílusirányzaton belül mindig van elegendő mozgástér, nem milliméterről milliméterre szabályozott elrendezésről van szó.
Természetesen nincs rossz választás, hiszen egy saját kialakítású vagy egy irányzatot követő kert egyaránt lehet csodálatos vagy gyengébben kivitelezett, a kérdés nem esztétikai minőségek közötti döntést jelent, sokkal inkább gyakorlati, praktikus kérdésekről van szó. Egy stíluskert építése során ugyanis sokkal kevesebbet kell törődni a részletekkel, hiszen a stílus leírásában, jellemzőiben minden benne van, amire szükség lesz, az ültetendő növények körétől kezdve a szükséges alapanyagokon át a fenntartási, gondozási feladatokig. Lássuk végre közelebbről, miről is van szó!
Milyen kertstílusok léteznek, melyek közül lehet válogatni?
Alapvetően mindössze két csoportra vezethetők vissza a stíluskertek, az egyik a geometriai mintákra, a szabályos alakzatokra és formákra épülő architektonikus, a másik pedig a jóval kötetlenebb, a természet szabadabb struktúráit követő tájképi stílus. A két alapirányzat tiszta formában valójában alig létezik a gyakorlatban, sokkal inkább egymás különböző arányú keverékeiként figyelhetők meg, így hozva létre számtalan érdekes kertstílust. Jelentős alakító tényező a földrajzi elhelyezkedés is, az egyes földrészek, tájegységek egyedi jellemzőket építenek be a saját stílusaikba, így például megkülönböztetünk japánkertet, angolkertet, mediterrán (ezen belül pedig olasz, spanyol, vagy görög) kertet, de népszerűek és gyakran láthatóak a paraszti világot időző vidéki kertek, a természet bujaságát, zabolátlanságát imitálni kívánó természetközeli, vagy az érzelmekre ható romantikus kertek.
A kerti stílusirányzatok nem egyszerűen a külalakot, a birtok látképét határozzák meg, hanem a funkcionalitás terén is többféle lehetőséget és olykor komoly korlátot jelentenek. Fontos tehát, hogy mikor valaki úgy dönt, hogy egy adott kertstílust szeretne kialakítani a birtokán, vegye számításba kertje méretét, fekvését, vagy éppen talajtípusát, valamint arról is dönteni kell, hogy milyen funkciót, szerepet szán a területnek. Egy aktívan, gyerekek által is használt kert jobb, ha nem követi az angolkerti, japánkerti stílust, hiszen ezek kevésbé alkalmasak a játékra, a közösségi időtöltésre. A buja, vadvirágos, romantikus hangulatú vidéki kertek pedig nem lesznek megfelelőek azoknak, akiknek kevés idejük jut a kertfenntartásra, az ilyen dúsan beültetett kertek ugyanis sok törődést, rendszeres ápolást kívánnak.
A klíma sem elhanyagolható szempont, az egyik legnépszerűbb kertstílus, a mediterrán kert – a maga jellemzően melegigényes, napfényigényes, gyenge télállóságú növényeivel – például nem működőképes hazánk északi régióiban, a fagyzugos, hidegebb országrészeken, vagy a magasabban fekvő településeken. Egy újabb szempont az anyagi oldal. Egy stíluskert kialakítása jellemzően drágább, mint ugyanakkora területen egy átlagos kert megépítése, hiszen gyakran olyan kötelező elemek is vannak, melyek költségigényesek.
A téma iránt érdeklődőknek kínálkozik egy arany középút is! Jó ötlet első lépésben csak a kert egy alkalmas, kisebb szegletét átalakítani egy stílusirányzat alapján, például létrehozni egy japánkerti sarkot kis sziklakerttel, csobogóval, kültéri bonsai fával, vagy például egy mediterrán szegletet építeni, pergolára futtatott virágos dísznövényekkel, agyagcserépbe ültetett virágokkal, terméskő és kovácsoltvas dekorációval. Aki így tesz, megtapasztalhatja az alkotás örömét, bezsebelheti a csodás látvány után járó elismeréseket, de közben mégsem alakította át a teljes kertjét, alacsonyabb költségből készítette el kertrészletét, melyet a későbbiekben kisebb áldozattal alakíthat át vagy vissza.
