Kertészként egész életünkben harcolunk a gyomok ellen, de vajon ismerjük is őket? Tudjuk, hogy melyik ellen, mi a legjobb védekezési mód? Ismerjük meg a gyomokat egy kicsit közelebbről!
Szulák (Convolvulus)
Népi nevei: futóka, folyóka, folyófű. Évelő gyomféle, fehér tölcséres virágokkal és nyíl alakú levelekkel. Gyökerei nagyon mélyen nyúlnak a talajba, és nagyon gyorsan terjeszkednek, és földdel, komposzttal vagy trágyával könnyen átvihető bárhová. Már egy kis szárdarabbal is képes szaporodni. Más növények közül nehezen kiirtható, kapával csak fiatalkorában érdemes, nagyobb korában hatékonyabb, ha kézzel húzzuk ki, minél nagyobb gyökérrel. A legjobb megelőzni.
Tyúkhúr (Stellaria media)
Tarackbúza (Elymus repens)
Pitypang (Taraxacum officinale)
Népies nevei: cserbóka, pongyola pitypang, pitypang, kácsavirág, kikirics, papatyivirág, pimpam, barátfej, bimbófű, buborékfű, éjjelilámpa, kutyatej, láncfű, láncvirág, pimpáré, zsibavirág. Fészkesvirágzatú, széles területen elterjedt évelő növény. Probléma, hogy virágzás után a szél bárhová képes eljuttatni a repítőszőrös magjait. Szintén számos gyógyhatással rendelkezik, emésztést javító, gyulladáscsökkentő, vizelethajtó, vértisztító, hogy csak néhányat említsünk. A pázsitból és a szegélyekből a legjobb, ha kiássuk gyökerestől, de figyeljünk rá, hogy az egész karógyökerét eltávolítsuk, különben kihajt.
Muhar (Setaria pumila)
Népi nevei: ragadvány kalász, muhar, selyemfű, sertepázsit vagy -fű. Szálas takarmányféle, egynyári, bokros növekedésű növény. Hatalmas magmennyiséget érlel, ezért a legjobb védekezés ellene, ha nem engedjük felmagzani, de a magvak akár 3-7 évig is csírázóképesek lehetnek. A nedves talaj elősegíti a terjeszkedését, bár ő maga egy szárazságtűrő növény. Védekezni ellene csak mechanikusan, kézi eltávolítással lehetséges.
Szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus)
Kövér porcsin (Portulaca oleracea)
Népies nevei: disznója, disznóporcsin, kövérfű, kövérke, kövérlányka, poncsér. Egynyári növény, húsos, kúszó szárral. a fiatal leveleket salátákba vághatjuk, az idősebbekből főzeléket főzhetünk. Rendkívül sok vitamint tartalmaz, és élettani hatásai kiválóak. Kapálással viszonylag jól kordában tartható a kertben.
Fehér libatop (Chenopodium album)
Népi elnevezései: Fehér libatalp, lágyparéj, libaparéj, lisztes laboda, burján, libatop, cigányparéj, fostos paréj, laboda, lisztes paraj, östörparéj. Az egyik leggyakoribb gyomnövényünk. Fiatalon könnyen eltávolítható, kihúzható, ám ha magasra nő, akkor már csak nehezen húzható ki a talajból. Magról szaporodik, rengeteg magot hoz, érdemes még felmagzás előtt megszabadulni tőle.
Csalán (Urtica dioica)
Így készíts csalánlevet a növényeid számára!
Növényeid egészséges fejlődése, ellenállóbbá tétele érdekében, illetve a kártevők elleni védekezés során is remekül alkalmazható a csalánból készített csalánlé, mely a biokertekben is remekül alkalmazható növényvédőszer. Nagyon sok nyomelemet tartalmaz, ezért egész évben alkalmazható trágyázásra is.
Az életerős növények sokkal ellenállóbban a betegségekkel és a kártevőkkel szemben, ezért minden ökológia szemléletű kertész elsődleges feladata a növények ellenállóképességének a megerősítése. ehhez a csalánlevet rendszeres lombozat permetezésre használhatod, mely védő bevonatot képez a zöld részeken, így például a gombák sokkal nehezebben telepszenek meg a növényeken. Jó megoldás levéltetvek, atkák megjelenése esetén is.
A csalánlé elkészítése nem igényel különösebb szaktudást, csak a tárolása nehézkes, hiszen rettentően büdös 🙂 . Szedd le a csalán leveleit, szárait, majd aprítsd fel. 1 kg csalánhoz 10 liter vizet kell önteni, legjobb az esővíz vagy a kútvíz (hogy ne legyen klóros). Az edényt ne töltsd színültig, mert az oldat fel fog habosodni. Ne takard le teljesen, hiszen az erjedéshez oxigén szükséges. Naponta egyszer keverd meg alaposan. 10-14 nap múlva, amikor már nem habzik, és a szaga sem olyan erős, készen van a csalánlé. Ekkor már letakarhatjuk jól záródó fedővel, hiszen így nagyon sokáig eltartható. Felhasználáskor 1:10 arányban hígítsd, így permetezhetők vele a növények.