A leggyakoribb gyomok a kertben – egy kis gyomismeret

Kertészként egész életünkben harcolunk a gyomok ellen, de vajon ismerjük is őket? Tudjuk, hogy melyik ellen, mi a legjobb védekezési mód? Ismerjük meg a gyomokat egy kicsit közelebbről!

Szulák (Convolvulus)

Népi nevei: futóka, folyóka, folyófű. Évelő gyomféle, fehér tölcséres virágokkal és nyíl alakú levelekkel. Gyökerei nagyon mélyen nyúlnak a talajba, és nagyon gyorsan terjeszkednek, és földdel, komposzttal vagy trágyával könnyen átvihető bárhová. Már egy kis szárdarabbal is képes szaporodni. Más növények közül nehezen kiirtható, kapával csak fiatalkorában érdemes, nagyobb korában hatékonyabb, ha kézzel húzzuk ki, minél nagyobb gyökérrel. A legjobb megelőzni.

Tyúkhúr (Stellaria media)

Népies nevei: árnyékszeretőfű, libafű, lúdfű, lúdhúr, madárhúr, pipehúr, tyúkbegy, tikhúr. Gyorsan növő, gyorsan terjedő egynyári gyomféle. Ősszel is csírázik, ezért télen is áttelel, vékony finom szálú gyökérzet jellemzi. Szereti a nyirkos talajt, a legtöbb helyen nagyon gyorsan nő. Virágzáskor rengeteg magot hoz, amelyek könnyen csíráznak. Az egész országban mindenhol előfordul, oldalágai is legyökereznek, ezért szőnyegszerűen borítja be a talajt. Védekezés ellene: egyrészt ne várjuk meg, hogy kivirágozzon, hanem igyekezzünk virágzás előtt kiirtani, kiszedni, érdemes már a csíranövényeket kigyomlálni. Védekezhetünk ellene mulcsozással, takarással. A fiatal növény levesnek, főzeléknek kiválóan felhasználható.

Tarackbúza (Elymus repens)

Népies nevei: tarack, ebgyógyítófű, tarackfű. Agresszívan és gyorsan terjedő, szinte kiirthatatlan gyomféle. Fű alatti indáival gyorsan terjed, és sűrűn összefonódó szőnyeget alkot. Vegyszeresen nehezen irtható, mert más növények között terjeszkedik. A legjobb módszer ellene, ha az összes gyökérdarabját kiássuk, kiszedegetjük, mert egy rövid indadarab is képes új növénnyé fejlődni, ha van rajta hajtásrügy. Ugyanakkor jó tudni, hogy gyöktörzse gyógyhatással rendelkezik, mely nyár végén, ősszel gyűjthető. Vértisztító, vízhajtó, ezáltal kiváló méregtelenítő, köszvény ellen is hatásos.

Pitypang (Taraxacum officinale)

Népies nevei: cserbóka, pongyola pitypang, pitypang, kácsavirág, kikirics, papatyivirág, pimpam, barátfej, bimbófű, buborékfű, éjjelilámpa, kutyatej, láncfű, láncvirág, pimpáré, zsibavirág. Fészkesvirágzatú, széles területen elterjedt évelő növény. Probléma, hogy virágzás után a szél bárhová képes eljuttatni a repítőszőrös magjait. Szintén számos gyógyhatással rendelkezik, emésztést javító, gyulladáscsökkentő, vizelethajtó, vértisztító, hogy csak néhányat említsünk. A pázsitból és a szegélyekből a legjobb, ha kiássuk gyökerestől, de figyeljünk rá, hogy az egész karógyökerét eltávolítsuk, különben kihajt.

Muhar (Setaria pumila)

Népi nevei: ragadvány kalász, muhar, selyemfű, sertepázsit vagy -fű. Szálas takarmányféle, egynyári, bokros növekedésű növény. Hatalmas magmennyiséget érlel, ezért a legjobb védekezés ellene, ha nem engedjük felmagzani, de a magvak akár 3-7 évig is csírázóképesek lehetnek. A nedves talaj elősegíti a terjeszkedését, bár ő maga egy szárazságtűrő növény. Védekezni ellene csak mechanikusan, kézi eltávolítással lehetséges.

Szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus)

Népi nevei: disznódudva, eszterburján, lisztes paréj, sósparéj. Egynyári, kétszikű növény, agresszíven terjedő, 50-90 cm magasra növő gyomfajta. Rengeteg magot hoz. Eltávolítása fiatalon kapálással, kézi kihúzással lehetséges. A szőrös disznóparéj fogyasztható, salátaként vagy főzelékként is. Mivel azonban sok oxálsavat tartalmaz, a főzőlevet érdemes leönteni róla.

Kövér porcsin (Portulaca oleracea)

Népies nevei: disznója, disznóporcsin, kövérfű, kövérke, kövérlányka, poncsér. Egynyári növény, húsos, kúszó szárral. a fiatal leveleket salátákba vághatjuk, az idősebbekből főzeléket főzhetünk. Rendkívül sok vitamint tartalmaz, és élettani hatásai kiválóak. Kapálással viszonylag jól kordában tartható a kertben.

Fehér libatop (Chenopodium album)

Népi elnevezései: Fehér libatalp, lágyparéj, libaparéj, lisztes laboda, burján, libatop, cigányparéj, fostos paréj, laboda, lisztes paraj, östörparéj. Az egyik leggyakoribb gyomnövényünk. Fiatalon könnyen eltávolítható, kihúzható, ám ha magasra nő, akkor már csak nehezen húzható ki a talajból. Magról szaporodik, rengeteg magot hoz, érdemes még felmagzás előtt megszabadulni tőle.

Csalán (Urtica dioica)

Népi nevei: Csalány, csollán, csólyány, csanál, csohán, csovány. Az egyik legismertebb gyom- és gyógynövény, mely érintéskor fájdalmas csípő érzést okoz. A tövek gyorsan terjeszkednek, hiszen gyökerei tarackoló gyökerek. A legjobb, ha kiássuk a töveket, és megkeressük az összes gyökerüket, és azokat is eltávolítjuk. Mindenképpen védőkesztyűben dolgozzunk! Viszont ha van helyünk, akkor kertünk egyik sarkában érdemes meghagynunk egy nagyobb tövet belőle, hiszen számos gyógyhatása ismert. Méregtelenítő, hatásos magas vérnyomás, szívelégtelenség, cukorbaj, hajhullás, aranyér esetében. Magas a C-vitamin és a vastartalma.

Így készíts csalánlevet a növényeid számára!

Növényeid egészséges fejlődése, ellenállóbbá tétele érdekében, illetve a kártevők elleni védekezés során is remekül alkalmazható a csalánból készített csalánlé, mely a biokertekben is remekül alkalmazható növényvédőszer. Nagyon sok nyomelemet tartalmaz, ezért egész évben alkalmazható trágyázásra is.

Az életerős növények sokkal ellenállóbban a betegségekkel és a kártevőkkel szemben, ezért minden ökológia szemléletű kertész elsődleges feladata a növények ellenállóképességének a megerősítése. ehhez a csalánlevet rendszeres lombozat permetezésre használhatod, mely védő bevonatot képez a zöld részeken, így például a gombák sokkal nehezebben telepszenek meg a növényeken. Jó megoldás levéltetvek, atkák megjelenése esetén is.

A csalánlé elkészítése nem igényel különösebb szaktudást, csak a tárolása nehézkes, hiszen rettentően büdös 🙂 . Szedd le a csalán leveleit, szárait, majd aprítsd fel. 1 kg csalánhoz 10 liter vizet kell önteni, legjobb az esővíz vagy a kútvíz (hogy ne legyen klóros). Az edényt ne töltsd színültig, mert az oldat fel fog habosodni. Ne takard le teljesen, hiszen az erjedéshez oxigén szükséges. Naponta egyszer keverd meg alaposan. 10-14 nap múlva, amikor már nem habzik, és a szaga sem olyan erős, készen van a csalánlé. Ekkor már letakarhatjuk jól záródó fedővel, hiszen így nagyon sokáig eltartható. Felhasználáskor 1:10 arányban hígítsd, így permetezhetők vele a növények.

 

Total
1
Shares
Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Előző cikk

A kokárdavirág jellemzői, gondozása, szaporítása és kártevői

Következő cikk

A rovaremésztő növények jellemzése, gondozása, fajtái és néhány érdekesség

Kapcsolódó cikkek