Soha nem felejtem el: lányomék házat cseréltek, másik városba költöztek családi házukból, és még vissza-vissza jártunk gondozni a kerti fákat és füvet nyírni. Egyik alkalommal, amikor mentünk, éppen virágzott az angyaltrombita, ami oda volt elültetve a virágoskertbe, magára hagyva, a Teremtő gondoskodására bízva. Hatalmas tölcsérvirágai talán még olyan szépek soha nem voltak, mint akkor, azon a nyáron. Az is lehet, már nem emlékszem pontosan, hogy akkor virágzott először. Gyönyörködtünk egy darabig, amikor megszólalt a lányom: hát ez kinek virágzik itt ilyen szépen?- hiszen nem is volt, aki öntözze, senkit nem gyönyörködtet a látványával és illatával. Egy darabig hallgatunk, majd ismét megszólalt: virágzik Isten gyönyörűségére és dicsőségére. Azóta, ha angyaltrombitát látok, ez jut eszembe: „virágzik Isten gyönyörűségére és dicsőségére”.
Az angyaltrombita (Brugmansia) a tizenhetedik században már kedvelt dísznövény volt látványos virágzatával. Közép- és Dél-Amerikából származik. Rendszerezését tekintve a burgonyafélék családjába tartozik hét fajjal. A világ számos országainak mediterrán éghajlatú részén megtalálható. Hazánkban főként a vidéki kúriák kedvelt dísznövényeként tartották számon.
Az angyaltrombita jellemzése
A növény kisebb fa vagy kúszócserje, félfás szárú, csüngő virágú, melyek magassága elérheti a három méter magasságot. Néhány faja évelő, mások egynyáriak. Nagy, illatos, trombita alakú virágai fehérek, elefántcsontszínűek, sárga, rózsaszínűek, és ritkán kék színben is megjelennek. A virágok éjszaka illatoznak legintenzívebben. Termése bogyótermés, és a növény minden része mérgező. Termését és levelét az indiánok bódító italként használták.
Az angyaltrombita ültetése, gondozása
Az angyaltrombitát legsikeresebben hajtásdugványozással szaporíthatjuk. A levágott fiatal hajtást, vízbe állítva néhány hét alatt gyökereztessük ki, így új fiatal növényt nyerhetünk. Jó vízelvezetésű és tápanyagban gazdag talajt biztosítsunk számára. A növényt először azért, hogy megerősödjék cserépbe ültessük, majd később kiültethetjük szabad földbe is vagy nagyobb dézsába.
A növény gondozását tekintve, nem igényel nagy szakértelmet vagy erőfeszítést, gondozása egyszerű. Kültéri kertbe ültetve szabadon, növekedési formáját megtartva fejlődhet, ezért olyan helyet keressünk számára, ahol számolunk a növény fejlődéséhez szükséges hellyel, hiszen igen termetesre fejlődhet.
Beltérben is nevelhetjük, ott azonban számoljunk azzal, hogy kisebb lesz a növényünk. Nagyobb cserépben, dézsában is szépen mutat, ott is hely biztosítása dönti el méretét.
Az angyaltrombita származásából kifolyólag, a mediterrán éghajlatot kedveli, ezért olyan helyre ültessük, vagy olyan helyet keressünk számára ahol melegebb és szélvédett a környezet. Szereti a meleget, a tűző naptól azonban óvjuk. Nem szárazságtűrő növény, ezért a rendszeres öntözéséről gondoskodni kell, akár naponta igényli az öntözést, a pangó vizet azonban nem szereti.
Megfelelő tápanyag utánpótlás esetén egészségesen fejlődik, és rengeteg virágot nevel. Évente többször is hozhat virágokat.
Kártevői a levéltetvek és a takácsatka, megkeresheti levélpoloska és hernyó is, ezek eltávolításáról gondoskodni kell.
A hazánkban nevelt fajok teleltetése csak zárt fagymentes helyen történhet, ezért késő ősszel vigyük telelőhelyére és biztosítsuk a tíz-tizenöt fokos hőmérsékletet számára. Erősen metsszük vissza és edényben tartva teleltessük. Az sem baj, ha szinte kiszárad a föld alatta, és lehullnak a levelei, tavasszal újra fog hajtani.