Amikor már elolvadt a hó, a kertek alatt kopogtat a tavasz, a nyitnikék vígan zengi tavaszi énekét, megkezdődnek kertjeinkben a tavaszi előkészületek.
A zöldségfélék közül az apró magvú zöldségek elvetése után, mivel a zöldborsó hidegtűrő és nem kényes növény, hóolvadás után aktuálissá válik a zöldborsó vetése is.
A zöldborsó talajban nem válogat, szinte a kert bármely szegletében megterem, de akár egy negyven centiméter átmérőjű cserépben az erkélyen, balkonon is termeszthető. Nem muszáj sorban ültetni, puha fészkekbe is szórhatjuk a magokat, öt-hat centiméteres földpaplannal betakarva is számíthatunk termésre.
Ha ősszel akarunk zöldborsót szüretelni, akkor elég lesz majd júliusban elvetni a magokat, de olyankor nagy figyelmet kell fordítani a rendszeres öntözésre. Ahhoz, hogy bőséges termést érjünk el, bőséges legyen a borsó szüret, fontos a napfény biztosítása, ne ültessük árnyékos helyre, lehetőleg a nap minden szakában érje napfény.
Ha nagyra növő fajtát választunk, sátort is készíthetünk belőle, a borsó nem tekeredik fel mint a bab, hanem kacsokkal kapaszkodik, ezért a sátorkészítéshez kötözzünk a karókra zsinórt, hogy arra tudjon támaszkodni.
Hogyan lesz a zöldborsóból sárgaborsó?
A sárgaborsó is a borsóbokrokon terem, ugyanis a zöldborsót megszárítják, hántolják és felezik. A növényt megszabadítják a hüvelyétől és a magot borító vékony zöld héjától. A tisztítás és hámozás során a magok szétválnak két lencse alakú részre és így válik a zöldborsóból felezett sárgaborsó. Kevés zsírt és sok proteint tartalmaz a sárgaborsó, a belőle nyert fehérje csökkentheti a vérnyomást és segíthet a krónikus vesebetegség megelőzésében is.
Egy távoli rokon: a csicseriborsó
Már az ókorban is ismert volt a csicseriborsó (cicer arietinum) a rómaiak, a görögök már akkor előszeretettel fogyasztották. Az arabok és az egyiptomiak a kereszténység elterjedésével kezdték megismerni és termelni.
Mélyre hatoló gyökérzetű, melynek kifejlett formában a magassága egy méter is lehet, tenyészideje nyolcvantól százhúsz napig terjed. Pillangósvirágúak családjába tartozó, egynyári növény, étkezésre használt fajtáinak virágai fehér színűek.
A csicseriborsó sem érzékeny a késő tavaszi fagyokra, lehetőleg áprilisban kezdjük meg a vetését. Talajigénye a könnyen felmelegedő, középkötött és lazább szerkezetű talaj, öntözést a kelés és kezdeti fejlődés szakaszában biztosítsunk számára.
Mivel hőigényes növény, nagyüzemi formában hazánkban leginkább az ország keleti és déli területe felel meg a termesztésre. Mi a csicseriborsó vajszínű fajtáját ismerjük, de Afrikában és Indiában kapható a piros, fekete és zöld csicseriborsó is.
A csicseriborsó felhasználása
Éretlen zöld formában magjait a borsóéhoz hasonlóan, főzelékek, levesek készítésére, éretten főzelékek, köretek kedvenc alapanyaga. Pörkölve csemegének is elkészíthető, dióhoz hasonlító ízével kedvenc csemegévé vált. Valamikor régebben használták kávé pótlására is.
A csicseriborsó ásványi anyagokban gazdag, sok magnéziumot, cinket, vasat tartalmaz. A biotermékek piacán az egyik legelfogadottabb hüvelyes növény.
