„Este van, este van: kiki nyúgalomba !
Feketén bólingat az eperfa lombja,”
Kislány voltam még a hatvanas években, amikor egy darab kövezett út vezetett egyik településről a másikba, amit országútnak hívtuk, és ezeknek az országutaknak elmaradhatatlan kísérőik voltak az eperfák. Termett rajtuk fekete eper és fehér eper. Nagyon jóízű édes gyümölcs volt, melyet ettünk édesség helyett és ettük kenyér mellé a felnőttekkel együtt. Nagyanyáink a szegény vándorok eledeleként emlegették. Nagyon szerették az apró jószágok is, emlékszem, ha a kacsák sokat ettek belőle lerészegedtek és nem tudtak menni. Gyerekként ezeken jókat nevettünk. Azokban az időkben a falusi házak udvaráról elmaradhatatlan volt az eperfa. Sajnos mára már ritkaság számba megy az eperfa, szinte csak véletlenül elvétve találkozhatunk egy-egy egyeddel. Volt szülőházam kertjében még ma is áll egy kisebb termetű és a nagyobb unokáknak meg tudtam mutatni milyen is az az eperfatermés. Őket nem nyűgözte le úgy, mint bennünket annak idején.
Az eperfa (Morus) jellemzése
Az eperfa más nevén szederfa származási területe Kína és Közép-Ázsia, a fehér eperfa Kínából, a fekete eperfa Közép-Ázsiából származik. Európába a hatodik században Magyarországra a tizenkilencedik századba került a hernyóselyemnek köszönhetően. Hazánkban is és Európa legnagyobb területein is elterjedt, de mára már hulló termése miatt nem népszerű növény.
Az eperfa (Morus) szaporítása, ültetése és gondozása
Az eperfa a talajban nem válogatós, bármilyen talajba ültethető. A zöld hajtások dugványozva és megfelelő körülmények biztosítása esetén, gyökereztethetőek. Magról nagyon könnyen szaporítható, a magok jól csíráznak, a magoncok fejlődése gyors. Fásdugványozás esetén már februárban vesszőket kell vágni és rögtön a földbe ültetni. A zölddugványozás ideje nyáron van, amikor a félig fás hajtásokat homokkal kevert jó vízáteresztő képességű laza talajba duggatjuk. A hideg, nedves talajt nem kedveli, azonban a téli hideget jól tűri. Az eperfa gondozást szinte egyáltalán nem igényel. Szép lombkoronája miatt dísze lehet kerteknek családi házak udvarainak.
Az eperfa (Morus) kártevői és betegségei
Az eperfa egy könnyen tartható növény, mely metszést nem igényel, esetlegesen a felesleges sarjakat kell időnként eltávolítani. A növénybetegségekkel szemben ellenálló, ritkán megtámadhatja a szövőlepke vagy a pajzstetű. Ezeknek a kártevőknek terjedését általában a csapadékos időjárás gyorsítja.
Mire jó az eperfa (Morus) gyümölcse?
A fekete és a fehér eperfa gyümölcse kiváló ásványi anyagforrás, sok vitamintartalmának köszönhetően. Talán valamivel népszerűbb a fekete eper, mely a nyár végén érik és fogyasztható nyersen frissen, de készíthetünk belőle gyümölcslevet, eperbort, pálinkát és kiváló befőttként is tartósítva. A fehér eper július környékén érik mézédesre, ami frissen nyersen fogyasztható és pálinka készíthető belőle.
Az eperfa termése az egészségünkre is jótékony hatással van, mindkét fajta jó hatással van a szívünkre, csökkenti a vércukor és a koleszterin szintet. A szív és érrendszeri betegségek, a daganatos betegségek megelőzését segíti elő. Az eperfa termésének fogyasztása jelentősen befolyásolja étrendünket is, segít a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozás megvalósításában.
Az eperfa fája nagyra becsült volt a bognárok, kádárok körében, ami mára már sajnos csak történelem.
