Évek óta készülünk ellátogatni az Alcsúti Arborétumba, Alcsútdobozra, ahol az egyik legjelesebb esemény az évben a hatalmas hóvirágmező virágzása. Idén sikerült eljutnunk az Arborétumba, az egyedülálló látvány miatt mindenkit csak buzdítani tudok: ne hagyja ki!
Arborétum Alcsútdobozon
Az Arborétum nem csak ilyenkor, a hóvirágok virágzásakor vagy a másik jeles eseménykor: a szentjánosbogarak rajzáskor csodálatos – érdemes az év bármely szakában ellátogatni a gyűjteménybe, hiszen ez a park hazánkban az egyik legeredetibb formájában fennmaradt és legrégebbi múltra visszatekintő angolparkja. A jelenleg 40 hektáron működő arborétum alapjait az 1820-as években kezdte el telepíteni József főherceg, az ország nádora, aki a Habsburgok közül elsőként telepedett le Magyarországon, és tőle eredeztethető a Habsburgok magyar ága.
A 40 hektáros park igen sok különleges növénynek biztosít helyet, és növényritkaságok sokaságát rejti. Ez a tulajdonság már a kezdetektől jellemezte a kertet, ami miatt messze földön híressé vált.
A kastélyból sajnos mára csupán a főhomlokzati rész maradt meg, melyen láthatók a kastély klasszicista stílusjegyei, tervezője Pollach Mihály volt, és korának legnagyobb klasszicista kastélyaként tartották számon. A korabeli kápolna még ma is látható a parkban, korábban a kastélyhoz kapcsolódott és az egykori istállóból került kialakításra. 1880-ban épült neoromán stílusban. Láthatók még az arborétum területén a korabeli pálmaházak maradványai és a régi angolpark építményei: a babaház, a gloriette és a medveház.
Számunkra ez utóbbi okozta a legnagyobb meglepetést, a nádor többek között ugyanis medvét tartott a kertjében a jelenleg is látható kis állatkertben. A medve mellett sasok, borz, bagoly és más kisállatok is éltek itt. Az információs tábla tájékoztatása szerint a medve rendkívül szelíd volt, megismerte gazdáját, sőt rendszeresen „kezet is fogott” vele.
A kezdetben 300 növényfajból álló, majd kb. 540 fajra bővített kertben sok értékes gyűjtemény található. Érdemes megnézni a hatalmas platánfákat, mocsárciprusokat, vérbükköket, törökmogyorót, jegenyefenyőt, a japánakácokat és a sok-sok hárs-, gesztenye- és tölgyfajokat. Itt található hazánk legidősebb, 170 éves libanoni cédrusa is.
Ugyan mi most február közepén látogattuk meg az arborétumot, óriási élmény lehet tavasszal és nyáron is itt sétálni, amikor madárdaltól hangosak a fák, és nem csak a szemünkön keresztül, hanem más érzékszerveinken át is megtapasztalhatjuk az arborétum valóságát.
Hóvirágünnep
És akkor térjünk vissza a most nyíló rengeteg hóvirágra, amely mintegy két hektáron szinte összefüggő hóvirágmezőt alkotva ejti ámulatba az ide látogatókat, akik vannak ilyenkor szép számmal. Mikor megérkeztünk, ámulva vettük észre az emberek hosszú sorát, akik a pénztár előtt várakoztak, hogy sorra kerüljenek. Az arborétum területén azután szépen eloszlott a tömeg, így mindenki a saját tempójában csodálhatta az óriási hóvirágmezőket. A tájékoztatók szerint a hóvirágok hét faja figyelhető meg a mintegy 2 és fél hektáron, azon belül pedig mintegy 24 fajta.
A hóvirágokon kívül érdemes még megemlíteni a téltemető-foltokat, a rengeteg féle hunyort, melyek szintén ebben az időszakban bontogatják szirmaikat.
Szavak helyett beszéljenek a képek (ottjártunkkor az időjárás sajnos nem a legszebb arcát mutatta, mert borús, felhős, esőre álló idő volt, és nem sütött a nap, de azért így is szép képeket készítettünk 🙂 )
