Nálunk is egyre nagyobb népszerűségnek örvend a kínai lilabogyó, ami nem véletlen: nyár végén hozott lila bogyói különlegessé teszik az őszi és téli kerteket!
A kínai lilabogyó jellemzése, igényei
A kínai lilabogyó (Callicarpa bodinieri) eredeti hazája Kína, lombhullató, télálló cserje, mely mára szinte az egész világon elterjedt. Európába már az 1800-as évek végén behozták, nevét az Európában a növényt bemutató francia misszionárius, Emilie-Marie Bodinieri-ről kapta. Ezt a növényt először ő gyűjtötte Kínában. Ágrendszere felfelé törő, bokros növekedésű cserje, mely nagyon jó alkalmazkodóképességű, így sokféle időjárási körülményhez képes alkalmazkodni, és többféle éghajlaton szépen fejlődik. Viszonylag kevés törődéssel is beéri.
Virágait nyáron hozza, melyek kicsik és rózsaszínesek, lilásak, melyekből nyár végére, ősz elejére gyöngyhöz hasonlító lila bogyók lesznek, melyek fürtökben helyezkednek el az ágakon. Bogyói 3-5 mm átmérőjűek. Levelei hosszúkásak, csúcsosak, eleinte zöldes-barnásak, majd ősszel a hideg hatására sárgás rózsaszínesre színeződnek. Bogyói még a lombhullás után is jó ideig a bokron maradnak, mivel – ugyan nem mérgezőek – igencsak kellemetlen, keserű ízűek, így a madarak is csak később fanyalodnak rá. Azt mondhatjuk erre a cserjére, hogy szinte egész évben észrevétlenül létezik a kertünk növényei között, ám amikor a többiek visszavonulót fújnak és jelentősen veszítenek a szépségükből, akkor jön el a kínai lilabogyó ideje! Hirtelen kiemelkedik a szürkeségből és varázslatossá változtatja az unalmas, szürke őszi és téli kertünket!
Létezik egy amerikai változata, a Callicarpa americana, ennek bogyói édesek, ezért a madarak is szívesen fogyasztják, sőt Amerikában lekvárt és dzsemet is készítenek belőle. (Kertészetekben nálunk is előfordul ez a változat is).
Teljes kifejlett magassága 1,5-2 méter.
Bogyós ágait levágva felhasználhatjuk azokat dekorációs elemként vagy dekorációk különleges díszeként.
A kínai lilabogyó gondozása
A kínai lilabogyó jó alkalmazkodóképességű növény, mely kedveli a laza, jó vízáteresztő képességű talajokat, melyek tápanyagban gazdagok. Ültessük napos helyre, mert nagy a fényigénye. Elviseli a félárnyékos vagy árnyékos helyeket is, ám ekkor csak jóval kevesebb bogyót hoz.
Ha rendszeresen öntözzük, azt meghálálja, de vízigénye csupán közepes, így nem gond, ha nem tudjuk napi rendszerességgel öntözni. Viszont kifejezetten nem szereti a pangó vizet, erre az öntözéskor mindenképpen figyeljünk oda, és ne ültessük vizenyős, állandóan vízben álló területre.
A fiatalabb cserjék tövét nem árt ősszel falevéllel, mulccsal betakarni, mert keményebb teleken ezek elfagyhatnak.
Metszése tél végén vagy kora tavasszal aktuális, később már ne metsszük, hiszen a virágait és a terméseit az azévi vesszőkön hozza, í kora tavaszi metszéssel viszont dúsabbá tehetjük a növényt és több termés nevelésére ösztönözhetjük.
Jobban mutat a kertben, ha több növényt ültetünk egymás mellé, ilyen esetben az ajánlott tőtávolság 1,2-1,5 méter. A több növényt azért is érdemes egymás mellé vagy közelébe ültetni, mert ilyenkor a beporzás, keresztbeporzás sokkal sikeresebb, ezért sokkal több bogyót remélhetünk az ágakon!
A kínai lilabogyó kártevői és betegségei
Kártevői egyelőre nem ismertek és a betegségekkel szemben is ellenálló, ideális választás tehát minden kertbe. Ültessük össze más növényekkel vagy alkalmazzuk háttérnövényként a többi dísznövény kiemelésére.
A kínai lilabogyó szaporítása
A kínai lilabogyót nyáron szaporíthatjuk zölddugvánnyal vagy félfás dugvánnyal.
