Szerencsére ma már egyre többen figyelnek oda a környezetre és a tevékenységeink környezetre gyakorolt hatásaira. Környezetvédők sokszor hangoztatják, hogy utolsó órákban vagyunk, ha szeretnénk tenni valamit annak érdekében, hogy a globális folyamatokat visszafordítsuk, megállítsuk, vagy legalábbis csökkentsük a sebességét. Nem mindegy tehát mit teszünk a kertjeinkben sem, bár kis lépésnek tűnik, csak így tehetünk valamit a Földünkért.
A globális folyamatok következtében egyre többen hívják fel a figyelmünket az aggasztó folyamatokra, melynek egyik aprónak tűnő, ám hatását tekintve annál nagyobb része, hogy a beporzó rovarok egyre inkább eltűnnek, tavasszal egyre kevesebb méh, poszméh, stb. dongja körül a fáinkat. Aggasztó a jelenség világszerte. Hiszen tudjuk, ha nem lesznek beporzó rovarok, nagyon sok növény nem fog termést hozni, emiatt élelmezési gondjaink lehetnek, akár már a közeljövőben is. Ahhoz, hogy a méheknek kedvező környezetet teremtsünk, nekünk, egyéneknek is vannak eszközök a kezünkben: létrehozhatunk olyan helyeket a kertünkben, építhetünk rovarhotelt, ahol a méhek és más beporzó rovarok kedvező feltételeket találnak a szaporodásra. Ültethetünk olyan növényeket, melyek virágjaik nektárját kedvelik a méhek, ezzel táplálékot biztosítunk számukra, harmadrészt pedig ha kertjeinkben mellőzzük vagy radikálisan lecsökkentjük a vegyszerhasználatot, akkor nem fogjuk évről-évre megtizedelni az állományukat, mellyel ismét tettünk egy lépést egy jobb jövő felé.
Ültess mézontófüvet, nyújts táplálékot a méheknek!
Szerencsére ma már számtalan olyan növény létezik, melyeket kedvelnek a beporzó rovarok, és amelyek a bármelyik kertben felnevelhető, dekoratív, szépen és hosszan nyílik. Megtehetjük azt is, hogy vadvirágok magjaival kevert fűmagkeveréket szórunk el egy elhagyatott részében a kertünknek, amit aztán nem fűnyírózunk, az így kialakuló vadvirágos rét is kiváló búvó- és táplálkozóhely a méheknek. A virágok esetében ne csak szépségükre vagy illatukra gondoljunk, legalább ugyanilyen fontos, hogy nektárt és virágport nyújtanak a hasznos, beporzó rovaroknak. Az egyik leg-méhbarátabb növény pedig kétségkívül a mézontófű!
A közönséges mézontófű vagy facélia (Phacelia tanacetifolia) a világ legjobb mézelő növényei között van számontartva. Ennek okai, hogy gyorsan növekszik, hosszú ideig ontja a virágait, nektárja pedig nagy mennyiségű és magas a cukortartalma. Nevezik még méhvirágnak, hernyóvirágnak is.
A mézontófű egynyári növény, az Újvilág (Amerikai Egyesült Államok és Mexikó) őshonos növénye. A méhvirágfélék családjába tartozik. Mintegy 60-80 cm magasra nő, hajtásait merev szőrök fedik, virágzata nagyon érdekes: a csúcsa felé spirálisan bekunkorodik, levedulakék vagy rózsaszínes-lila színekben pompázik. Toktermést hoz, melyben megérve, megszedhetők a magjai, hogy a következő évben is újra tele legyen a kertünk beporzókkal!
Érdekesség, hogy hazánkban szántóföldi termesztése is előfordul, ma már méhlegelőként is vagy takarmányozási célból, illetve zöldtrágyaként be is szokták szántani, ha másodvetésben ültetik. Hasznos növény a biológiai védekezést alkalmazók számára is, mivel a kertbe csalogatja a zengőlegyeket, amelyek levéltetvekkel táplálkoznak.
Mivel mézelő növény is, méze halványbarna, magas cukortartalmú, lassan kristályosodó, illatos. Gyógyhatása miatt is alkalmazhatjuk: vérkoleszterin-csökkentő, fertőtlenítő, gyógyítja a megégett bőrfelületet.
A mézontófű igényei és gondozása
Magjait március végétől vethetjük végleges helyére, és egész áprilisban is vethető. Talajban nem válogatós, viszont a napos helyeket kedveli. Ha túl sűrűn kelnének a magok, érdemes kiritkítani őket, hogy később legyen elég helye a növényeknek. Ha nyáron nagy a szárazság, akkor öntözzük rendszeresen. Virágzása május-júniusban esedékes. Jól mutat csoportokba ültetve, de vethetjük virágládába vagy cserepekbe is. Vágott virágnak is alkalmas.
Gondozását tekintve igénytelen, gyorsan növekszik, virágzási ideje hosszú. A veteményesben is alkalmazható a már említett zöldtrágyának, de önmagában is, mivel főgyökere akár 1 méternél is hosszabbra nőhet, így kiváló talajlazító. Gyökérzete, mely gyorsan bomlik, gazdag ásványi anyagokban például nitrogénben, foszforban, kalciumban és káliumban.
Mint látható tehát csak jókat lehet mondani a mézontófűről, érdemes tehát beilleszteni a kertünk valamely szegletébe, főleg, ha törekszünk a biomegoldásokra, hiszen mind a védekezésben, mind a talaj javításában, a méhek becsalogatásában a segítségünkre lehet, nem utolsósorban pedig gyönyörű is!
