tatárhagyma

A tatárhagyma és a gyöngyhagyma termesztése, gondozása, jellemzői, felhasználása és kártevői

Közismert tény, hogy a hagymanemzetségek minden tagja alkalmas az emberi szervezet gyógyítására, vagy egészsége megtartására, elég, ha csak a vöröshagyma vértisztító hatására vagy a fokhagyma baktériumölő tulajdonságaira gondolunk. Most két kevésbé ismert, ám termesztésre és fogyasztásra éppúgy méltó hagymafajtát szeretnénk bemutatni: a tatárhagymát és a gyöngyhagymát.

A tatárhagyma termesztése és jellemzése

A tatárhagyma, vagy másik nevén kínai metélőhagyma (Allium tuberosum) enyhén fokhagymaillatú, kellemes ízű hagymaféle. Évelő növény. Eredeti élőhelye Kína és Japán, napjainkra az egész világon elterjedt. Gyógyhatásai megegyeznek a fokhagymáéval, viszont termesztésében nem annyira igényes: árnyékos helyen is termeszthető, és átvészeli a keményebb fagyokat is. Szinte az egész növény fogyasztható: levelei, virágrügyei, magja mind gyógyhatással rendelkezik.

tatárhagyma

Bármilyen talajon termeszthető, igénytelen növény, ezért akár a homokos talajokon is eredményesen termeszthető. Legjobban napos, világos vagy félárnyékos helyen fejlődik, de árnyékos helyen is megél. Az idősebb növények jól tűrik a nagy meleget és szárazságot is. Levelei tömör, fűszerű csomókat alkotnak, melyek hasonlítanak a metélőhagymáéhoz, de annál valamivel nagyobbak. Fehér, csillag alakú virágokat hoz, melyek gömbökbe rendeződnek, édeskés illatúak, ősszel virágzik. A tatárhagyma magjait februárban vethetjük, de szaporítható tőosztással is, ez utóbbit megtehetjük az év bármely szakában. Néhány évente újítsuk meg a növényt, tőosztással. Ültethetjük cserépbe, virágládába, hiszen nagyon dekoratív évelő növény. Ebben az esetben azonban nem árt tudnunk, hogy enyhe, a fokhagymáéhoz hasonló hagymaillata már egy-kétméteres távolságról is érezhető.

Egész évben fogyasztható, hiszen folyamatosan megújul. A tatárhagyma igen sok gyógyhatással bír: antibiotikus, vértisztító, csökkenti a koleszterinszintet, gátolja a vérrögképződést, így csökkenti a trombózisveszélyt. Tisztítja a légutakat, fertőtlenít, jó hatásfokkal alkalmazzák köhögés, hörghurut esetén. Újabb kutatások szerint hatásos a cukorbetegségek és egyes tumorok kezelésében is.

tatárhagyma

Fogyaszthatjuk nyersen, sütve vagy párolva, ízesíthetjük vele szendvicseinket, salátáinkat, köreteinket. Serkenti az emésztést is, levelei vastartalmúak és vitaminban gazdagok.

Levelei fokhagymaízűek, ám előnye, hogy fogyasztása után nem marad kellemetlen hagymaíz a szánkban. Legjobb nyersen fogyasztani, mert főzve vagy sütve sokat veszít ízéből és illatából.

A tatárhagyma kártevői és betegségei

A hagymafélékhez hasonlóan a tatárhagymának sincsenek jellemzői betegségei, kártevői is csak elvétve vannak. Egyedül a házas csigákkal kell vigyáznunk az esetükben.

A gyöngyhagyma jellemzői és termesztése

A gyöngyhagyma vagy más néven ezüstfehér hagyma (Allium cepa L. convar. cepa conc. ’margaritaceum’ Terpó) nem más, mint a vöröshagyma egy utóbbi időkben nemesített változata. Európában már régebb óta elterjedt, hazánkban az utóbbi néhány tíz évben vált népszerűvé a fogyasztása.

Igényei a vöröshagymáéhoz hasonlók: kedveli a jó vízáteresztő képességű, gyommentes talajt. Magjait márciusban vethetjük szabad földbe, 4-5 cm mélyen. Ősszel is elvethetők a magjai, ekkor tavasszal már újhagymaként fogyaszthatjuk, viszont ebben az esetben óvnunk kell a téli fagyoktól, mert nem télálló. Hagymái lehetnek kicsik, közepesek, vagy nagyok, lapítottak vagy gömbölydedek, ez a fajtától függ. (Fajtanevek a teljesség igénye nélkül: Barbetta, Szentesi fehér, Fertői ezüstfehér, Makói fehér, Lisszaboni fehér)

gyöngyhagyma

Magjait sűrűn vessük, később zöldhagymaként kiritkíthatjuk. Duggatással is ültethető, szintén márciusban. Az őszi vetés augusztusban esedékes.

Előnye, hogy tenyészideje rövid, ezért már korán felhasználható. Zöldhagymaként, később pedig csemegének, fűszernek, nyersen vagy szárítva, savanyítva is alkalmas. Nyers hagymasalátának is alkalmas.

A gyöngyhagyma élvezeti és tápértéke még a lilahagymáénál is magasabb. Alacsony a kalóriatartalma, ám gazdag A- és C-vitaminban is. Rengeteg és sokféle ásványi anyagot tartalmaz, sokak szerint minél csípősebb, annál jobb.

Szintén számos jótékony hatással rendelkezik, régóta alkalmazzák megfázásra, ízületi fájdalmakra. Emésztésjavító, serkenti a vérkeringést, csökkenti a vérnyomást, baktériumölő hatású. Antioxidáns tartalma magas.

gyöngyhagyma

Total
21
Shares
Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Előző cikk
kukorica

A kukorica termesztése, gondozása házikertben és kártevői

Következő cikk
bergenia

A bőrlevél gondozása, igényei, szaporítása és kártevői

Kapcsolódó cikkek