Akár hobbikertészként, akár komolyabban foglalkozik valaki a kertjével, előbb-utóbb rájön, hogy a kerti munkákat nem egyedül végzi. Kertünkben számos segítő állattal találkozhatunk nap mint nap, melyek hasznunkra vannak egész év során. Ahhoz, hogy jövőre is hasznos segítőtársaink legyenek, összeszedtünk néhány jótanácsot, hogyan segíthetünk nekik, hogy átvészeljék a hideg, téli napokat.
Madarak, emlősök, rovarok, kétéltűek…
Ha jobban belegondolunk, akkor szinte hihetetlen számunkra, hogy mennyi féle hasznos állat segíti a kerti munkánkat: vannak köztük madarak, rovarok, emlősök, kétéltűek. Mind-mind hasznos a maga területén, és nélkülük szegényebb lenne a kertünk és az élővilág. Télen azonban nehéz számukra a túlélés, ám apró odafigyeléssel sokat segíthetünk nekik.
Az első és legfontosabb dolog, hogy legyen megfelelő búvóhely, áttelelő-hely számukra. Általában ők megtalálják a nekik megfelelő helyeket, de könnyebbé is tehetjük a dolgukat, ha lakhelyet készítünk elő számukra. Ehhez nem kell mást tennünk, mint a lehullott faleveleket kupacokba halmozzuk, és otthagyjuk télire. A falevelek mellett halmozzunk fel farönköket, ágakat, ágnyesedékeket, ezek mind hasznos, meleg búvóhelyül szolgálhatnak például a gyíkoknak és a rovaroknak. A levélkupacban szívesen keresgélnek télen a feketerigók, ökörszemek, vörösbegyek rovarok, giliszták után. Az avarégetés nem csak tilos, hanem rendkívül káros is, hiszen sok hasznos apró rovart is elpusztítanánk ezzel a tevékenységgel.
Ha van elég rendelkezésre álló helyünk a kertünkben, hagyjunk meg egy füves területet nyíratlanul, hiszen a magas fűben is sokféle állat találhat magának menedéket: hernyók és bogarak, sünök és egerek. Ne gondoljuk, hogy ehhez nagy terület szükségeltetik, hiszen már néhány négyzetméter is elegendő lehet.
Ugyanígy a virágágyásokban hagyjuk magasan az elnyílt évelőket, ne ősszel, hanem csak tavasszal takarítsuk ki az ágyásokat. Ezek a meghagyott, elszáradt növények ugyanúgy hasznos búvóhelyet kínál a rovaroknak, mint a nyíratlanul hagyott fű, sőt, az elnyílt virágok, elszáradt termések, magházak további potenciális rejtekhelyet jelentenek. Emellett a meghagyott elszáradt virágok magjai táplálékul is szolgálnak a kisebb magevő madarak számára.
Kerti, tó, víz, madáretetés
Ha rendelkezünk kertünkben tóval, akkor tudjuk, hogy a víz mint élőhely nagyon sokféle állatot vonz, megjelennek a kertben a kétéltűek, sok szitakötő, vízi rovarok, melyek élete mind a vízhez kötődik. A tavakba ősszel nagyon sok falevél hullhat bele, amelyek bomlani kezdenek, miközben különféle gázokat termelnek, ezek a gázok pedig elpusztíthatják a tó fenekén telelő békákat. éppen ezért mindenképpen távolítsuk el lehetőleg az összes tóba hullott falevelet, így amennyiben befagy a tó télen, a gázok nem szorulnak a jég alá, amivel megmenthetjük békáinkat. Mielőtt azonban a kihalászott faleveleket a komposztra dobnánk, vizsgáljuk át őket, hiszen állatok lehetnek rajtuk, ezeket előbb engedjük vissza a tóba.
Az első keményebb fagyok beköszöntével elkezdhetjük etetni a madarakat. Korábban nincs rá szükségük, ám a hideg éjszakák után ez jelentheti a túlélést számukra. Amíg nincsenek fagyok, találnak maguknak eleséget, a fákon, cserjéken növő bogyókat szívesen csipegetik (ilyeneket érdemes ültetnünk is a számukra a kertünkbe), ezt követően szükségük van a nagyobb zsírtartalmú táplálékra a testhőmérsékletük fenntartásához. A legjobb eleség számukra a napraforgómag, a faggyú, más olajos magvak (pl. földimogyoró). Télen is gondoskodjunk számukra folyamatosan tiszta vízről, és ügyeljünk rá, hogy ne fagyjon be.
Október végétől már ne háborgassuk a komposzthalmot, hiszen ez sok állat számára kínál téli menedéket, legyen az sün vagy rovar. Áprilisig hagyjuk békén, ne forgassuk, ne használjuk. Ha mégis szükséges valami miatt, akkor se vasvillával tegyük, csupán kézzel.
A sünök számára egyébként tovább kedveskedhetünk, ha ún. süngarázst helyezünk el a kertünk több pontján. Ezek kisebb ládák, melyeket a kert egy háborítatlan sarkába helyezzünk, árnyékos helyre, és béleljük ki szalmával vagy szénával.
