A kánnafélék vagy rózsanádfélék (Cannaceae) őshazája az amerikai kontinens trópusi és szubtrópusi területei. Ott tömegesen fordulnak elő, mivel kedvelik a humuszban gazdag erdőket, de a lápok mocsarak partján is megélnek. Ázsia és Afrika területén úgy elszaporodtak, hogy egy részük már elfajult.
Időszámításunk előtt Peruban a régészek már találtak ehető kánna maradványokat.
Hazánkban a kánna virág igen népszerű és kedvelt növények egyike, melynek sok kerti változatával találkozhatunk. Nemesítését az ezernyolcszáznegyvenes években kezdték, az egyik jegyzékben ezeregyszáz kanna virág változatot jegyeztek fel. Virágszínük és levélváltozatuk szinte felsorolhatatlan. Felépítését nézve három zöldes csészelevéllel, három zöld vagy színes sziromlevele és öt sziromszerű porzója alkotják a virágot, melyek a virágszáron fürtben állnak. Júniustól szeptemberig nyílnak a virágok.
A kerti kánna virág első hibridjét ezernyolcszáz hatvannyolcban állították elő, először az alapfajokat használták, majd a fajtákat tovább keresztezték.
Hogyan kell gondozni a kánnaféléket?
Lágyszárú évelő növények a kánna virágok, magasságuk a fél métertől négy méteres magasságok között mozog. Mivel a növény nagy méretéből kifolyólag igen látványos és dekoratív, kedvelt dísze a nagyméretű kerteknek, parkoknak, az útszélekre ültetve is gyakran találkozhatunk velük.
Az ültetéshez használjunk jó kerti földet, és ha lehetőség van rá a nap túlnyomó részében érje napfény a növényt. Nyári kánikula esetén jobban érzi magát félárnyékban. Otthoni kertekbe általában a kisebb alacsonyabb fajtákat válasszuk, helyigénye miatt. Hagymáit tavasszal ültessük, amikor már a fagyok megszűnnek április végén, május elején.
A hagymákat körülbelül tizenöt centiméter mélyen és húsz centiméteres távolságban ültessük, jól előkészített virágágyásba. Ültetés után gyakrabban, később mérsékeltebben öntözzük. Virágzás idején célszerű az elszáradt virágokat eltávolítani, ezzel serkentjük a további virágzását a növénynek.
A kánnák dézsában ültetve is jól megélnek, és szépen virágoznak, ebben az esetben lehet sűrűbben tápoldatozni. A kánnák nem bírják a téli fagyokat, ezért a tél beállta előtt gondoskodni kell a teleltetésről. A kertből a hagymákat szedjük ki és száraz nem meleg, szellős helyen teleltessük. Az edényben ültetett növény nem feltétlenül szükséges kiszedni a földből, ezeket a növényeket cserepestől, dézsástól vigyük szintén száraz hűvös helyre, és fokozatosan hagyjuk kiszáradni. Tavasszal majd fokozatosan szoktatva, és fokozatosan öntözve vigyük ki a szabadba, majd ültessük át.
A kánnák szaporítása
Az ősszel felszedett hagymákat (rizómákat) melyeken több hajtást is találhatunk, vágjuk szét vagy tördeljük kisebb darabokra, úgy hogy az elvágott darabok mindegyikén legyen hajtás. Ezeket a hajtásokat aztán ültessük el.
Kártevői
Sajnos kártevők és kórokozók megtámadhatják a növényt, leggyakoribbak ezek között a rizóma rothadás és a szürkepenész. Erre már teleltetés előtt figyeljünk.
Mivel a kánnák nagy levelei árnyékosak és nedvesek, gyakran keresik fel a meztelen csigák, levéltetvek, melyek a leveleket megrágva csúfíthatják el a növényt.
Hatalmas Cserepekben tartom a kanna virágaimat, úgy is teleltetem a teljesen száraz pincében, ahol 10 fok körüli hőmérséklet és világosság is van. Ősszel 15 cm-re visszavágtam, most döbbenten láttam, hogy kb. 60 cm magas és az egyiken már virág is van. November óta nem is locsoltam, mert az őszi esők miatt nagyon vizes volt amikor behoztuk.
Most mit csináljak vele, vágtam vissza megint? Nyáron gyönyörűen virágzott. Tavaly is itt telelt.
Kedves Takács Attiláné!
Érdekes jelenségről ír, aminek az oka valóban az lehet, hogy a gumók teleszívták magukat vízzel, mielőtt a teleltetőbe vitte azokat, így kezdhettek újra hajtani. Én nem vágnám már most vissza őket, megvárnám a fagymentes időt, és így ültetném ki őket, hiszen így hamarabb fognak (újra)virágozni is. Esetleg jövőre meg lehetne próbálni cserép nélkül teleltetni a gumókat, így nem lesznek meg az életfeltételek a téli kihajtásra.
Remélem, tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
Anna