A krókusz vagy kerti sáfrány (Crocus vemus) az egyik legszerényebb és legkorábban nyíló virág, amelyet addig, ameddig nem virágzik, szinte észre sem veszünk. A krókuszok az első virágok között adnak hírt a tavasz érkezéséről, színes szőnyeget varázsolva kertünkbe, fehér, lila sárga, cirmos színű tölcsér alakú virágaikkal. Mivel korán virágzik, már márciusban befejeződik a virágzása, mely rövid ideig, pár hétig tart. A krókusz nagyon kicsiny termetű, nem nő magasabbra öt-tíz centiméternél, szárlevelei nincsenek, keskeny fűszerű levelei a virágzás után nem sokkal elszáradnak. A tölcsérszerű virágok a hagymából kinövő néhány centis szár csúcsán ülnek. Nagyon sok színfajta ismert.
A növény Dél-Kelet Európából és Kis-Ázsiából származik, de megtalálható Nyugat-Kína és India területén is. Az alapfaj az 
Alpokban és a Pireneusokban őshonos, ezekből állították elő a legtöbb kerti változatot. A krókusz a nősziromfélék családjába tartozó hagymás évelő növény, melynek nyolcvannál is több fajtáját tartják számon. A krókuszt hívják sáfránynak is. A sáfrány nevű fűszert a Crocus sativus fajtából állítják elő, mely jelenleg a világon az egyik legdrágább fűszerként van nyilvántartva. A sáfrányt nagyon régóta ismerik, mint fűszernövényt már az ókorban is termesztették. Azok kerti sáfrányok amelyeket nemesítettek, fűszerként nem használhatók. A krókuszok évről-évre nagyobb területen hódítanak, mivel könnyen szaporodnak.
Az egyik legigénytelenebb és leghálásabb kis növény, melynek vadon élő fajtái hazánkban is megtalálhatók, védett növényként. Sok helyen a vidámság jelképének is tartják.
A krókusz (kerti sáfrány) ültetése, gondozása
Mivel a krókusz nagyon igénytelen növény, szinte minden talajban megél, természetesen a laza tápanyagban gazdagabb talaj kedvezőbb számára. Ültethető szabadba, balkonládába, cserépbe, örökzöldek, cserjék alá, virágszegélyekbe, de akár sziklakertbe is, mindenütt megtalálja helyét. Jól érzi magát és szépen fejlődik, napos és árnyékos helyen egyaránt, vízigénye nem magas.
Mint minden más hagymás növénynél, célszerű ősszel földbe rakni a hagymákat , még mielőtt a fagyok megjelennének. Az ősszel virágzó fajták hagymáit természetesen nyáron ültessük el. Nem szükséges évente a hagymák átültetése, elég ha három-négy évente újítjuk meg. A hagymákat hat-nyolc centiméter mély, és tíz centiméter tő távolságra ültessük. Csoportosan ültetve gyorsabb lesz a bokrosodás és mutatósabb a virágzás.
A krókusz szaporítható maggal is és sarjhagymákkal is. Sarjhagymákkal könnyebben szaporíthatjuk, melyeket csak le kell szedni és átültetni másik helyre. Nagyon gyorsan terjeszkedő növény, pár év alatt szőnyeget borít a kertre.
A növénynek túl sok gondozásra nincs szüksége, időnként tartós szárazság esetén öntözzük meg.
A cserepes krókusz
Cserepes virágzóként januártól márciusig vásárolhatunk kerti sáfrányt. Ezeket a cserépben nevelt növényeket tartsuk lehetőség szerint világos , de hűvösebb helyen, így lassabban és tovább virágzik. Öntözni csak akkor kell, ha húsz fok feletti a hőmérséklet, akkor is hetente egy alkalommal.
Amikor kitavaszodik, a hagymákat ültessük ki a kertbe, vagy árnyékosabb helyre cserépbe. Ezután már kerüljük az öntözést, hagyjuk a növényt a hagymába visszahúzódni, hogy a következő tavasszal újra megörvendeztessen bennünket szépen nyíló virágaival.
