A tavasz és az ősz tipikusan azok az időszakok, melyek alkalmasak arra, hogy elültessük a kertünkbe szánt növényeket, hogy a következő időszakban szépen díszítsenek nálunk. Cikkünkben megosztjuk Veletek azokat a legfontosabb tapasztalainkat, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az ültetés sikeres legyen.
A nagy kérdés: ősszel vagy tavasszal ültessünk?
Ebben a kérdésben megoszlanak a vélemények, van olyan kertész, aki a tavaszra, míg mások csak az őszre esküsznek. Vannak olyan növények, amelyek számára mindegy, hogy melyik évszakot választjuk az ültetésre, mert nem igényesek arra, hogy melyik évszakban kerültek a földbe. A legtöbb növény esetében azonban a legideálisabb ültetési időszak az ősz. Így a tavasszal nyíló hagymások, a gyümölcsfák, a díszfák, a különféle cserjék és bokrok, a pázsit, de még az évelők is ősszel kerüljenek a földbe. A nyári tapasztalatokból kiindulva ősszel gondoljuk át, melyik növény nem érezte jól magát az adott helyen, vagy melyik szorította ki, nyomta el a másikat, azokat is ilyenkor célszerű a kert egy másik szegletébe áthelyezni.
Az ősz általában csapadékos, ami lehetővé teszi, hogy a növények jól „megragadjanak”, és tavasszal, amikor a keringés újra beindul a szöveteikben, már az új helyen fejlődjenek és erősödjenek meg.
Ugyan az ültetést nem nagyon lehet elrontani, bár szükséges hozzá némi érzék és ügyesség, valamint tudás, de a növények elég sokmindent képesek elviselni. Így például ha egy virághagymát fejjel lefelé teszünk a talajba, abból még ugyanúgy szép virág fog nőni. Ám egy fa elültetésénél, ha elkövetünk egy hibát, nem biztos, hogy ilyen szerencsével járunk.
A sikeres ültetéshez fontos a megfelelő időzítés is, nem követünk el hibát, ha minden elültetni szándékozott növényünket ősszel helyezzük a talajba: a sok eső, a még meleg talaj biztosítja a sikert.
Mit ne ősszel ültessünk? Az őszi ültetés szabálya alól vannak kivételek: ne ősszel ültessük el az egzotikus növényeket és a fagyra érzékeny növényeket. Ezeket érdemesebb tavasszal ültetni, mert a nyár folyamán képesek annyira megerősödni, hogy elviseljék a levegő és a talaj hidegebbé, fagyossá válását.
Legyünk körültekintőek: válasszunk egészséges növényeket!
A kertészetekben, növényárudákban vásárolt növényeknél mindig körültekintően járjunk el, és olyanokat válasszunk, amelyek erősek, de láthatóan nem évek óta sínylődnek ugyanabban a cserépben (erről úgy győződhetünk meg, ha a cserepet megfordítjuk, és a gyökerek már nem csak kinőttek a cserép vízelvezető nyílásain, hanem meg is erősödtek, vaskosak, fásak.). Ezek a növények kisebb eséllyel erednek meg a cserépből való kiültetés után. Ha hagymákat vásárolunk, akkor a hagymákat megnyomkodva, azoknak keményeknek, feszes héjúaknak kell lenniük, kerüljük az összetöppedt darabokat.
Ültetés lépésről-lépésre
Ha megvásároltuk a megfelelő növényt, akkor ki kell ásnunk számára a megfelelő ültetőgödröt, ami dilemmát okozhat, az az ültetőgödör nagysága és mélysége. Ha jó minőségű talajjal rendelkezünk a kertünkben, akkor az ültetőgödör kiásásán túl nincs más teendőnk. Ez az ideális eset, azonban csak elvétve van így a kertekben, a legtöbbször tömörödött, agyagos talajjal van dolgunk. Ebben az esetben a kiásott talajt kisebb darabokra kell törnünk, hogy a gyökerek majd levegőhöz juthassanak benne, és szerves trágyával vagy komposzttal is dúsítanunk kell.
Az ültetőgödör nagyságát és mélységét tekintve a következő szempontokat vegyük figyelembe: a fák és nagyobb méretű növények részére ássunk négyzet alakú gödröt, mely legalább háromszor szélesebb a gyökérzetnél vagy gyökérlabdánál, és a gyökérzetnél alig nagyobb mélységben. Agyagos, kötött talaj esetén a kiásott gödör oldalát és alját szurkáljuk meg villával.
Vannak olyan hasznos gombák, melyek segítik a gyökérképződést, ezeket mikorrhiza gombáknak nevezzük. Mikorrhiza gombát tartalmazó készítményeket adhatunk hozzá a talajhoz, legjobb, ha közvetlenül a növény gyökereihez, mert e gombák lehetővé teszik, hogy a frissen elültetett növény fejlett, ellenálló gyökérhálózatot hozzon létre, mely könnyebben felveszi a nedvességet és a tápanyagokat a talajból. Jó tudni, hogy egy már évek óta működő kertben ezek a gombák eleve benne vannak a talajban és segítik a növényeket a természetes folyamataikban.
Ha konténeres növényeket ültetünk, akkor a növényt a cserépből kiemelve gyakran tapasztaljuk, hogy a földet teljesen benőtte, körbefonta a gyökerekkel, sőt olykor a talaj már nem is látható, annyira behálózták a gyökerek. A kérdés ilyenkor az, hogy szedjünk-e le ebből a sűrű gyökérhálózatból, vagy jobb, ha így ültetjük el a növényt? (A legjobb persze az, ha ilyen növényt nem is vásárolunk, de ezt nem mindig tudjuk elkerülni, és csak ültetéskor derül ki). ha a gyökérzetet fellazítjuk, az segíti a gyorsabb megeredést, vagyis hogy a gyökerek elinduljanak „kifelé” a talajba. Ezt a lazítást legegyszerűbben úgy tehetjük meg, ha kézzel megdörzsöljük a gyökérlabdát, esetleg egy kisebb villával lazítani kezdjük az összenőtt gyökereket. A fák esetében is találkozhatunk összetekeredett gyökerekkel, esetükben arra figyeljünk, hogy a gyökereik kifelé álljanak.
Ültetéskor gyakran felmerül a megfelelő mélység kérdése. A hagymáknál alapszabály, hogy a hagyma magasságánál kétszer mélyebbre ültessük azokat, így a kisebb hagymákat közelebb a talaj felszínéhez, a nagyobbakat mélyebbre. A fáknál és cserjéknél a gyökér legfelső elágazási pontja kerüljön a talajszinthez, ugyanis a túl mélyre ültetett fa könnyen kiszáradhat.
Ültetés után öntözzük be alaposan a növényt, majd helyezzünk köré (de ne közvetlenül a tövéhez) vastag mulcsréteget, hogy az megtartsa a nedvességet. Ha ültetés előtt azt tapasztaljuk, hogy a növény gyökerei túl szárazak, akkor nem ültessük el a növényt rögtön, hanem állítsuk bele a gyökerét egy vödör vízbe, legalább negyedórára, az ültetést csak ez után végezzük el. Ültetés után a fenyőfélék, örökzöldek ősz végén, sőt még télen is igényelhetik az öntözést, mert ők télen is párologtatnak nedvességet a leveleiken keresztül. Az öntözést még az ültetést követő szezonban se hagyjuk abba.
A fák esetében szükség lehet ültetés után karóra, támasztékra, ám ha stabilan áll, akkor nincs erre szükség. Ha viszont szélnek kitett helyen élünk, akkor mindenképpen támasszuk ki a frissen elültetett fát, hogy a gyökérlabda stabilan maradjon a talajban. Nagyjából egy-másfél év után eltávolíthatjuk a karót mellőle.
