Nemrégiben indult sorozatunkban olyan kerteket mutatunk be Olvasóinknak, amelyek tulajdonosai nem feltétlenül kertészek, ám kertjüket, telküket szívvel-lélekkel építik, szépítik, melynek eredménye igen harmonikus, és Olvasóinkat is inspirálhatják saját kertjük kialakításában. A kertek tulajdonosainak oldalait követve hasznos tanácsokkal gazdagodhatunk, remek ötleteket, növényápolási segítséget kaphatunk vagy egyszerűen csak gyönyörködhetünk bennük, és a sorokat olvasva feltöltődhetünk általuk. Sorozatunk legújabb részében Kaposfüredre látogatunk, Androsovits Petra saját kialakítású botanikus kertjébe. Tartsanak velünk!
Kedves Petra! Hol található a kerted, mekkora területű és milyen adottságokkal rendelkezik? Mióta van a birtokodban, mióta gondozod?
2000-ben költöztünk Kaposfüredre, ez Kaposvár külvárosa. Egy 4.300 négyzetméteres terület tulajdonosai lettünk, amiből az első 8-9 évben csak durván ezer négyzetmétert használtam, mint kertet. A nagyobbik rész főleg kukoricás volt, és kb. 500-600 négyzetméteren valamikor fenyőket termesztettek karácsonyfa céljából.
A telek egyenes, hosszú és keskeny, és mivel a legnagyobb részén mellette nem kertek vannak, így más kertje és növényei nem tesznek hozzá a látványhoz.
Mennyire volt tudatos már az első lépésektől a kert kialakítása vagy változott a koncepció az évek során? Vettél-e igénybe külső segítséget vagy teljesen a két kezed munkája, amit látunk?
Szakmámat tekintve nem vagyok kertész. Az, hogy kertésznek születtem, az akkor tudatosult bennem, amikor enyém volt ez a terület, és elkezdhettem beültetni. Úgy faltam a különböző kertészeti könyveket, mint előtte a regényeket, és nagyon hamar rájöttem, hogy leginkább a fák és cserjék szerelmese vagyok. Első perctől kezdve a buja, növényekkel dúsan beültetett, természetközeli, ligetes kertek álltak közel hozzám.
Úgy gondolom, egy kert kialakításánál vannak dolgok, amik behatárolnak minket. Én is így voltam, anno nem azért vásároltuk ekkora telekkel ezt a házat, mert kertet akartunk, hanem mert a fuvarozó vállalkozásunk miatt kellett nagy hely a teherautónak. Ahogy a körülmények változtak, ahogy én mindinkább beleszerettem a kertészkedésbe, úgy változott a kert is. És persze jött a fordulat, amikor már nem volt elég az első ezer négyzetméter, és birtokba vettem a hátsó részt.
Az, hogy végig magamról beszélek, nem véletlen, az első növénytől az utolsóig mindent én ültettem a kertben, ez nekem már annyira természetes, hogy legtöbbször el is felejtem megemlíteni. Pedig nem kevés növényről van szó! 🙂
Hogyan épül fel a kerted? Milyen növényekkel telepítetted be az ágyásokat? Vannak-e olyan különlegesebb növények, amelyeket szívesen bemutatnál az olvasóknak, amely egyetlen ágyásból sem hiányozhat? Van(nak)-e kedvenc növénye(i)d?
Azt, hogy összességében hány növényt is ültettem, képtelenség lenne megszámolni, de szorgalmasan vezetek táblázatot a fő növényekről, névvel és ültetési évvel. Ezek szerint 150 különböző rózsa, 250 különböző örökzöld és lombhullató fa, 50 különböző japán juhar, közel 50 különböző klemátisz, és rengeteg cserje van ültetve a kertbe, persze évelők és talajtakarók is.
A kert meghatározó elemei a hatalmas angol ágyások (stílusát tekintve egyébként is angolkert), amikből az elsőt gyakorlatilag a kényszer szülte. Azok a bizonyos fenyők, amik ott lettek hagyva, elszáradt gyufaszálként meredve az ég felé…, azokat kivágtuk, de a gyökerei maradtak a földben, ezért fűnyírás sem lehetett a növények között. Így az egészből egy hatalmas ágyás lett, majd ezt követte a többi. Az ágyások cserje-vegyes ágyások, tehát különböző fák, cserjék, évelők és hagymások vegyesen vannak bennük ültetve.
Kb. 7 évvel ezelőtt rendeltem először rózsát külföldről. Ez a dátum azért fontos, mert innentől kezdve mást is mertem rendelni, és ez kicsit átalakította a kertet. Egy új világ nyílt ki előttem, és olyan növényeket vásárolhattam meg, amikről előtte álmodni sem mertem. Az évek során szép gyűjteményem lett magnóliákból, rózsákból, örökzöldekből, hortenziákból, japán juharokból, bangitákból, de ezeken kívül is vannak különleges növények, mint pl. Magnolia x Wieseneri Aashild Kalleberg, Styrax obassia, Acer cappilipes Antoine, hogy csak néhányat említsek.
Azt gondolnánk a kertedet látva, hogy ebben a kertben nagyon sok munka van már eddig is, és a fenntartása is bizonyára sok munkát igényel. Így van ez? Mennyi munkát igényel a kert? Mikor van dömping?
Az a szerencsés ember vagyok, akinek a kerti munka örömöt okoz. Soha nem is gondoltam, hogy munka nélkül elkészíthető vagy akár fenntartható egy kert. Ez hozzátartozik, és kell és jólesik az embernek. Ekkora kertnél természetes talán, hogy megpróbál az ember magának segíteni, és úgy és olyan növényeket ültetni, amik az évek alatt megnőve mindig kevesebb fenntartást igényelnek. Gyakorlatilag a viszonylag sok rózsa miatt a tavasz kicsit erős tud lenni munka (metszés) szempontjából, de egyébként ekkora kertet egyedül, munka és gyerek mellett gondozok, tehát nem lehetetlen! 🙂
Van-e konyhakerti rész a telken, ha igen, abban miket termelsz, mekkora területen? Hogyan hasznosítod a megtermelt zöldségeket, gyümölcsöket?
Nincs konyhakertünk, paradicsom van minden évben, és van néhány oszlopos gyümölcsfánk, amik pont elegendő termést adnak.
Vannak-e állatok a kertben? Ha igen, hogyan fér meg a kettő egymással?
Ideköltözésünk óta van kutyánk. Jelenleg kettő, és ha a fiam hazajön, akkor három 🙂 . Mondanom sem kell talán, hogy tudatosan választottam azt a fajtát, ami van (schnauzer) és teljesen kertkompatibilisek. El nem tudnám képzelni nélkülük a kertet, az életet. Ha nem lennének, biztosan nagyobb rendet lehetne tartani, de az a néhány rosszaság, amit elkövetnek, össze sem hasonlítható mindazzal a jóval, szeretettel, amit cserébe nyújtanak.
Itt tudod-e hagyni a kertet, ha úgy adódik, vagy folyamatos munkát igényel?
Ha azt mondom, nem szeretem itt hagyni a kertet, hogy nekem minden nap olyan, mint egy egzotikus nyaralás, szerintem vannak, akik megértik. Itt lehet hagyni, kibírja öntözés nélkül, és legfeljebb nagyobb lesz a fű meg több a gaz, amikor hazajövünk.
Vannak-e épített kerti elemek a kertedben?
Olyan szinten növénymániás vagyok, hogy nekem semmi más nem kell a kertbe. Minden más csak úri huncutság. 🙂 Van két kis tó az udvarban, amit saját kezűleg csináltunk (többnyire én), út annyi, amennyi muszáj, egyébként a látvány az ágyások és a növények, ahogy évről évre nagyobbak és szebbek lesznek. Azért jó fákat ültetni, mert ők évről évre többet és szebbet mutatnak, anélkül, hogy bármit is csinálnánk.
Tervezel-e még nagyobb átalakítást, új ágyás kialakítását, vagy úgy érzed, készen van a kerted és már csak kisebb munkák vannak vele?
Egy kert sosincs teljesen készen, mindig változik. Ez az egyik legfontosabb dolog, amit kezdő kertészként el kell fogadni, meg kell tanulni. A növények nőnek, a korábban napos részek árnyékosak lesznek, és bizonyos növények már nem szeretnek, esetleg el is pusztulnak, változtatni kell. Vagy akár csak változik az ízlésünk. De az egy nagyon lényeges dolog, hogy tudjuk és elfogadjuk, nem kész, megváltoztathatatlan kertet építünk.
Tudnál-e az olvasóknak mondani olyan hasznos tanácsot, amire Te az évek alatt jöttél rá, és fontosnak tartasz a kertészkedésben, a kert kialakítása során?
Ami nagyon fontos, mindenkinek, aki kertészkedni kezd, hogy magának csinálja. Nem olyan kertet kell csinálni, amire a szomszéd irigy lesz, vagy ami éppen az aktuális trend (de borzasztó), hanem olyant, amiben jól érezzük magunkat. Ez lenne a kertészkedés lényege. Kell a növényismeret, amit manapság könyvekből, internetről, különböző kertes fórumokról megszerezhetünk, és jó esetben jön az a szinte megmagyarázhatatlan érzés, ami a kertész és a kertje, növényei között kialakul.
Úgy tudom, az utóbbi időben kiléptél a kerted „falai” közül, és mások érdekében is tevékenykedsz. Pontosan miről van szó, honnan jött az ötlet és milyen terveid vannak még ezzel kapcsolatban?
Emlékszem, kezdő kertészként mennyire vágytam rá, hogy nőjenek a növényeim. Aztán megtanultam mindig annak örülni, ami van.
És egyszer csak eljött az az idő, amikor növényekből szaporulatom lett. Persze még mindig tudom a saját ágyásaimba is vinni ezeket a magoncokat, de kitaláltam, mennyire jó lenne ezekből elajándékozni, és új kertet létrehozni.
Ez lett a Kertből Kert projekt, még gyerekcipőben jár, tavalyi évben a kaposvári Honvéd utcai Tagóvodába vittem két kis fát, és néhány évelőt, valamint a Kapostüskevári vasútállomáson készült 4 magaságyás, amik az én évelőimmel lettek beültetve. Idei évben a kaposvári Petőfi óvodába, a Búzavirág óvodába vittem évelőket, cserjéket, valamint a Munkácsy Mihály Gimnáziumban tanárokkal közösen csináltunk ágyást és ültettünk növényeket. Egyrészt nagyon szép lett, másrészt nagyon jó kis csapatépítő program. Ősszel tervezem ezt folytatni. Igyekszem olyan intézményeket, személyeket választani, ahol valóban örömmel és szeretettel fogadják ezeket a növényeket, és a gondozás is megoldott.
Köszönjük szépen a beszélgetést! Ha bővebben is szeretnék megismerni Petra kertjét, akkor a Facebook-on Csodás kertem néven találják, vagy a http://nellikert.blogspot.com/ oldalon is olvashatnak a kertről.
