Aki – hozzánk hasonlóan – kertjében a természetességre törekszik, az nagy valószínűséggel nem szeretne iparilag előállított műtrágyákat sem használni a kertjében. A növényeinknek ugyanakkor szükségük van tápanyag-utánpótlásra, és a jó hír, hogy ezt megtehetjük házilag elkészített természetes oldatokkal, hígtrágyákkal is. Bejegyzésünkben összeszedtük, hogy mi mindenből készíthető hígtrágya, mely kiválóan pótolja a tápanyagokat, növekedésre vagy épp virágzásra, terméshozam-növelésre készteti növényeinket.
Alapvetés, hogy tápanyagok nélkül a növények nem tudnak fejlődni, ezért időről-időre gondoskodnunk kell a talaj tápanyag-utánpótlásáról. Szabadföldben, magaságyásokban jó megoldás, ha szerves anyagokkal mulcsolunk (pl. levágott fűnyesedék, lehullott falevelek), melyek nagyon sok tápanyagot juttatnak be a talajba, de sokszor még ez sem elég, és a cserepes növényeinknek is nagy szüksége van a tápanyagok pótlására. Tavasszal használhatunk szerves trágyát vagy érett komposztot, később pedig szükség van ún. fejtrágyázásra, mely a már felvett tápanyagokat pótolja.
Az egyik legegyszerűbb és legtöbb tápanyagot tartalmazó hígtrágya a csalánlé, mely nagyon egyszerűen elkészíthető házilag is.
Csalánlé elkészítése házilag
A csalán az egyik legjobb alapanyag a házilag készült hígtrágyához. A nagy csalán sok nitrogént, káliumot és magnéziumot tartalmaz, így a növényeket serkenti a növekedésben.
Vágjuk le a csalánt, mindig virágzás előtt. Egy nagyméretű műanyag edénybe, vödörbe tegyük a levágott részeket szárukkal együtt, és öntsük fel vízzel. 10 liter vízhez számítsunk 1 kg csalánt. Ez a mennyiség nem kőbe vésett, természetesen ha több csalánt teszünk bele töményebb oldatot kapunk, ha kevesebbet, hígabbat. Az edényt fedjük le, két okból. Egyrészt, hogy a szúnyogok ne petézzenek bele a vízbe, másrészről a csalánlé egy erjesztett lé, ennek megfelelő az „illata” is. Két-három hét alatt kész lesz a csalán tápoldatunk, akkor amikor már kellően kellemetlen szagú ???? és már nem habos. A szagokat megköthetjük kőzetőrleménnyel vagy macskagyökérvirággal, de enélkül is jól működik, csak el kell viselnünk a szagokat. Ekkor szűrjük le, majd az öntözéskor hígítsuk tovább 10 liter vízhez, öntsünk 1 liter csalánlevet.
A csalánlevet minden növény számára kijuttathatjuk, de ne a növények leveleire öntsük, hanem közvetlenül a talajra. Növényvédőszerként is alkalmazható levéltetvek ellen a növény leveleire permetezve.
Érdemes saját magunk által termesztett csalánt használni, a kert egyik sarkába telepítsünk csalánt, így évről-évre meglesz a hígtrágyához az alapanyagunk.
Fekete nadálytő-oldat
A fekete nadálytő nagyon sok káliumot és sok más tápanyagot is tartalmaz, éppen ezért azoknak a növényeknek nélkülözhetetlen, amelyek kálium-igényesek, termést hoznak, pl. a paradicsom. Emellett növekedésserkentő, növeli a növények ellenálló-képességét, nagyobb és jobb minőségű termés érhető el általa.
Készítése teljesen hasonló a csalánléhez. Ezt a két hígtrágyát kombinálhatjuk is egymással és egy edényben is elkészíthetjük őket.
Pitypang hígtrágya
A gyermekláncfű vagy pitypang is nagyon sokféle tápanyagot tartalmaz, amelyeket a növényeink hasznosíthatnak. Sőt mivel karógyökere igen mélyre képes lehatolni, ezért olyan ásványi anyagokat is tartalmaz, amelyeket más növények nem. Mindenképpen igen jó ásványianyag-forrás a növényeink számára! A növény teljes egésze beáztatható 2-3 hétre, így egy nagyon gazdag tápoldatot kapunk, szintén fontos káliumforrás, mely a virágzáskor és terméskötődéskor fontos a növények számára.
Kamilla
Emberek számára gyakran alkalmazott gyógynövény, gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik. Ugyanakkor gombás megbetegedések ellen is alkalmazható, nem csak embereknél, hanem növényeknél is! Főleg csávázószerként ismert, ha a magokat kamillateába áztatjuk, megakadályozzuk a gombás betegségek elszaporodását magvetéskor. Kertbe ültetve illata riasztja a hagymalegyet.
Zsurlófőzet
A mezei zsurló is a gombás megbetegedések ellen használható növényünk. Főzetet kell belőle készíteni, ezzel kell megpermetezni a fertőzött leveleket. Jó lisztharmat ellen is, ám ügyeljünk arra, hogy inkább nappal permetezzünk vele, hogy éjszakára ne maradjanak vizesek a levelek.
Élesztős tápoldat
Sokan használják az élesztős tápoldatot is, hatásáról ódákat zengenek a használók. Mind a balkonkerti, mind a szobanövények esetén alkalmazható, általa szebbek, dúsabbak lesznek a növényeink. Arra kell ügyelnünk, hogy mind a készítésekor, mind a felhasználásakor meleg környezetet kíván, mert csak ekkor fejti ki a hatását.
Az élesztő egy gomba, mely gazdag ásványi anyagokban és nyomelemekben. A növények szebbek, ellenállóbbak, életerősebbek lesznek általa, nem viseli meg őket annyira az átültetés, a virágos növények pedig többet és szebben virágoznak.
Az oldat elkészítéséhez 1 kocka hagyományos élesztőre lesz szükségünk, melyet feloldunk 5liter vízben, és egy órán át állni hagyjuk. Ez az alaplé, ezt fogjuk tovább hígítani a felhasználáskor. Zárható edényben tartsuk, napfénytől védett helyen. Öntözéskor 5 liter vízhez adjunk 1 dl alaplevet. Öntözzük ezzel az oldattal a növényeinket hetente-kéthetente, ne száraz, hanem előtte megöntözött talajra.
Ricinusolaj
Az olajat a ricinusnövény magjából nyerik ki, ismert hashajtó a népigyógyászatban. A növények esetében a bimbók és rügyek fejlődését segíthetjük elő vele. Keverjünk 1 liter vízhez 1 teáskanál olajat, és ezzel az oldattal öntözzük meg a növényeinket.
Banánhéj-oldat
Köztudott, hogy a banán magas káliumtartalommal rendelkezik, héjából nyerhetünk tápanyagdús oldatot: vágjuk össze a banán héját apró darabokra, szárítsuk meg, majd forrázzuk le. Ezt hígítjuk tovább öntözéskor: 2 dl banán-oldat megy kb. 1,5 liter vízhez. Az összevágott banánhéj-darabokat közvetlenül is beáshatjuk a talajba, virágföldbe, így is kifejti pozitív hatását.
A hamu kerti felhasználásáról már írtunk ebben a cikkben.
Lehet e tavalyi borsmentaoldatot hsosonló képp használni egy kevés humosszal