Home Díszkert A begónia teleltetése, gondozása és ültetése

begónia
Tetszett a cikk?

A begónia Magyarországon az egyik legismertebb és leggyakrabban tartott szobanövény, amely nem csak a lakásokban, hanem erkélyeken és teraszokon is nagyon gyakran fellelhető, hiszen egy igencsak hálás, színes növény, amelyet lényegében csak egyetlen alkalommal kell megvásárolni, majd utána gumóinak átültetésével akár hosszú évekig kertünk és otthonunk dísze lehet.

A begóniáról általában

A szobanövényként alkalmazott begóniafajták közül hazánkban az egyik legismertebb és legnépszerűbb az úgynevezett Elatior-hibrid néven ismert faj. Maga a begónia ugyanakkor rengeteg változatban ismert, ma már a világon mindenhol fellelhető, egy igazi kultúrnövénnyé nőtte ki magát.

Őshazájaként Afrikát, Ázsiát és Amerika déli részét egyaránt megemlíti a szakirodalom, mert a trópusi és szubtrópusi éghajlatú őserdőkben jellemző a leginkább. Érdekesség, hogy Európában alig egy évszázada jelent meg, akkor hozták be botanikusok, szépségének és igénytelenségének köszönhetően pedig azóta a kertek és a lakások egyik legkedveltebb virágzó csodájává vált.

A begónia nem csak virágával, hanem lombjával is képes díszíteni, amit annak köszönhet, hogy levelei is igencsak mutatósak a fő ereknél látható rozsdabarna csíkokkal. Keresztezése meglepően egyszerű, ennek köszönhetően mind a mai napig folyamatosan jelennek meg a piacon újabb fajták és színek. Imádja a világos helyeket, de a közvetlen napfényt már nem, ilyen esetben levelei és virágai könnyedén elszáradhatnak.

Ellenkező esetben a begónia egész évben virágzik, de mindez gondozástól és fajtájától is függ. Érdekesség, hogy még a nálunk közkedvelt és ismert Elatior-hibridet is könnyű teleltetni, összességében mégis nagyon sok kertész egynyári növényként tekint rá, így ősszel a gumókat kiássák és egyszerűen kihajítják, holott tavasszal újra ki lehetne keltetni különösebb ráfordítás nélkül. Fontos tudnivaló róla, hogy minden egyes része erősen mérgező, de főként gumóiban van sok méreganyag, ebből kifolyólag amennyiben kisgyermek vagy kisállat van a családban, érdemes biztonságos helyen tárolni.

A begónia gondozása

A begónia gondozása nem igényel különösebb szakértelmet és tudást, meglepően egyszerű bánni vele, így amennyiben megfelelő helyen tároljuk, és elegendő friss levegő, valamint víz éri, nem okozhat problémát. Általánosságban 15 és 20 Celsius fok közötti hőmérsékleten érzi magát a legjobban, ellenben trópusi növényként 10 fok alatt már károsodhat, mint ahogyan a tűző napsütésben is.

A begónia nagyon sok fényt igényel, ezért olyan helyre tegyük, ahol sok a természetes fény, de közvetlenül csak rövid ideig éri a nap. Utóbbival kapcsolatban egyedül a téli szezon lehet kivétel, amikor a gyenge és kevés napfény nem okoz kárt a növényben, sőt inkább jót tesz neki.

A begónia igényli, hogy tavasztól őszig, avagy a virágzási főszezonban folyamatosan locsoljuk, de az öntözések között annyi idő teljen el, hogy egy kicsit kiszáradjon a föld.

Érdemes alulról locsolni, mert a száránál könnyedén penész képződhet, télen pedig mindig mérsékeljük a vízmennyiséget. A növény kéthetente tápoldatot is igénye a virágzási szezonban, és nagyon szereti a magas páratartalmat is. Ha túl száraz levegőn tároljuk, akkor leveleit és virágait is eldobhatja, éppen ezért párásítsuk, amennyire csak tudjuk. Ehhez elegendő, ha cserepét egy vízzel teli tálcára helyezzük.

A begónia szaporítása és átültetése

A begóniát nagyon egyszerűen szaporíthatjuk! Ehhez nem kell mást tennünk, mint az apróbb dugványokat elvágni és különválasztani.

Ha nincs más, használhatunk levéldugványt is, de nagyobb a siker, ha hajtásokat tudunk alkalmazni. A legszerencsésebb a virágzás utáni időszakra tenni a szaporítást, így a közvetlenül a levél alatt elvágott hajtásokat vagy csak egyszerűen beletesszük egy pohár vízbe, vagy egy jól beáztatott homokos, tőzeges földkeverékbe. Mindkettőben viszonylag hamar, két-három hét alatt meggyökeresedik, pláne ha kellően párás helyen és kellemes melegben tároljuk őket, a közvetlen napfénytől távol.

Ha a növények meggyökeresedtek – már néhány milliméteres kis gyökérkezdemények is elegendőek ehhez – átültethetjük őket cserépbe, majd a folyamatosan hajtó cseréjét egymás után többször is érdemes lecsípni, hogy elősegítsük a vezérszár erősödését, valamint ezáltal a bokrosodást.

Amennyiben csak átültetésről van szó, arra lehetőség szerint mindig tavasszal kerüljön sor, mert ekkor a legkevésbé sebezhető a növény. Mivel a begónia gyorsan növekszik, ezért természetesen az év bármelyik részén szükség lehet átültetésre, ilyenkor csak arra kell ügyelnünk, hogy tápanyagban gazdag virágföld és humusz, esetleg tőzegmoha keverékébe helyezzük, így a siker szinte garantált, noha a virágoktól abban az évben már búcsút inthetünk.

A begónia teleltetése

Ha begóniánkat szobában tároljuk, akkor értelemszerűen nincs szükség teleltetésről beszélni, hiszen a négy fal között védve van a természet viszontagságaitól, amennyiben azonban a szabadban tároljuk, akkor a gumós begónia nagyon könnyen teleltethető, hiszen egy igencsak hálás virágos növényről van szó, amit sokan ültetnek cserépbe és virágládába is a szabad virágágyások mellett.

Az nyilvánvaló, hogy a begónia egy fagyérzékeny növény, vagyis amint beköszöntenek az első, 10 Celsius fok alatti hidegek, esetleg az első fagyok, a növény levelei azonnal elhervadnak. Ezt célszerű megelőzni visszametszéssel, és a földben lévő gumókat már az első hidegek előtt kiásni vagy kikaparni a földből. Sokan a gumókat letisztítják, van aki le is mossa a teleltetés előtt, de ha földesen rakjuk el őket, akkor sem esik semmi bajuk.

Amire azonban ügyelni kell, hogy ha nyáron valamilyen betegség érte a növényt – például megjelent rajta a lisztharmat –, akkor a gumókat magukat is érdemes lepermetezni, mert a fertőzés vélhetően rajtuk is megtalálható, és a tavaszi ültetéskor ismét problémát okozhat. A megtisztított gumókat így száraz helyre, fűrészporba vagy egy rongyba csavarva eltesszük, és tavaszkor minden különösebb előkészítés nélkül újra elültethetjük.

Hasonló cikkek

Válasz