A bambusznak már a tizenkilencedik század elején megkezdték felkutatását a botanikusok, és azt állapították meg, hogy a bambuszok ősibb növények tekinthetők, mint a pázsitfűfélék. Európába néhány száz évvel ezelőtt került be Kelet-és Dél-Ázsiából. Ezek a bekerült fajok már jól érzik magukat a mérsékelt éghajlaton és ellen állnak a téli fagyoknak is. Magyarországon az utóbbi években egyre népszerűbb és egyre több helyen találkozhatunk a bambusz feldolgozott formájával.
A bambusz jellemzése és termesztése
A bambuszok évelő örökzöld növények, óriástermetű, fás szárú, gyors növekedésű fűfélék. A perjefélék családjához tartoznak és több mint ezer fajuk ismert. Általában a legtöbb faj három és tíz méter közötti, de némely faj akár húsz méter magasra is nőhet. Hazánkban még nem feldolgozásra, hanem dísznövényként termesztik dekoratív tulajdonságának köszönhetően és mivel körülbelül százötven faj ellenáll a téli fagyokkal szemben, nálunk is népszerű növény. Talajtakarónak az alacsonyabb fajtákat, a közepes növekedésűeket sövényként a magasak pedig erdők, ligetek formájában kerülnek termesztésre.
A bambuszok levelei általában örökzöldek, azonban a növény minden évben új levélzetet hoz, a régi levelek leszáradnak majd lehullás után talajtakarót képeznek a növény alatt. Mivel a fagyok a levelekben tehetnek kárt, ezért általában a bambusztövek és a szárak túlélik a telet és a leveleket a növény tavasszal pótolja. Egyik évben a szárakat, másik évben a rizómákat fejleszti a bambusz. A növény évről évre vastagabb és magasabb szárakat növeszt. Hazánkban a bambusz növekedéséhez a folyamatos vízpótlásról gondoskodni kell.
A bambuszok virágzása fajonként eltérő és változatos, mivel egyes egyedek szakaszonként egész éven át ugyan abban az időben virágoznak, míg más fajok virágzása időszakosan történik, melyet befolyásolnak a környezeti tényezők. Vannak olyan fajok, amelyeket a virágzás annyira megvisel, hogy miután beértek a magok a növény elpusztul. Ez általában az óriás fajokra jellemző és nagyon ritkán fordul elő, ez a növény életében csak egyszer virágzik és egyszer érlel magot.
A bambusz szaporítása
Szobanövényként is ismerjük a bambuszt, szerencsebambusznak hívjuk. Ebben a formában a növényt alacsonyra vágják vissza és csavart alakúra nevelik. Új növényt úgy hozhatunk létre, ha egy bambusz szárat levágunk egy három évnél fiatalabb növényről. A levágott rész tartalmazzon legalább két teljes szártagot. Ezt a levágott bambusz szárat ültessük el vagy rakjuk vízbe. Ültetéskor használjunk laza homokos talajt, és úgy rakjuk a szárat a földbe, hogy egy csomó a talaj fölé kerüljön. Ezt a talaj fölötti részt nedves agyaggal vonjuk be, hogy védelmet biztosítson a levágott szárnak. Ezután tegyük napos világos helyre, és tartsuk nedvesen addig, amíg a csomókból új hajtások nem jelennek meg. Mielőtt kiültetnénk, várjuk meg a bambusz teljes meggyökerezését, mely több hónapig is eltarthat. A kiültetést vagy a növény átültetését meleg időben végezzük.
A bambusz felhasználása
Különösen Kelet-és Délkelet Ázsia a bambusz felhasználási területe, ahol nagyon sok féle célra használják. Magját gabonaként fogyasztják, míg fiatal hajtásait a különösen a kínai konyhákban zöldségként alkalmazzák. A nyers leveleket feldolgozatlan formában állatok takarmányozására hasznosítják. Sok bambuszfajból állítanak elő jó minőségű papírt, míg a bambusz szárát építkezésekhez, tutajok készítéséhez használnak.
Világszerte egyre többféle bambusztermék jelenik meg az iparszerű termelés és az alacsony szállítási költségeknek köszönhetően, így hazánkban is.
