A borostyán is azon növények közé tartozik, melyek megosztják az embereket: sokan kedvelik, talán még többen nem rajonganak ezért a növényért. Sokan kiirthatatlannak tartják, míg mások legszívesebben az egész kertjüket befuttatnák vele. Vannak, akik régiesnek tartják, gyerekkori emlékeket felidézőnek, mások a legmodernebb kerteket díszítik vele.
A közönséges borostyán jellemzése
A közönséges borostyán (Hedera helix) az egyetlen olyan borostyánfajta, mely Közép-Európában, így hazánkban is elterjedt, honos faj. Legszívesebben függőleges felületekre kapaszkodik fel, akár 25-30 méterre is megnő, de ha nem talál függőleges felületet, akkor a talajon is elterjed, képes beteríteni azt.
A borostyán örökzöld kúszónövény, levelei 4-8 cm hosszúak, hosszú levélnyéllel rendelkeznek. Szárai léggyökereket nevelnek, ezzel kapaszkodik a növény. Kétféle levéllel rendelkezik: a fiatal levelei ötkaréjúak, árnyékban élnek, ezek az árnyéklevelek, míg a levelek időskori alakja tojásdad, szív alakú ún. fénylevél. Ezek az idősebb részek hozzák ősszel a virágaikat, melyek gömbös ernyőkben állnak, zöldessárga színűek, kis méretűek. Virágai sok nektárt tartalmaznak, ami vonzza a méheket és más beporzó rovarokat. Borsó nagyságú, fekete színű, fürtös termései tavasszal érnek. Termése az ember számára mérgező, de a madarak szívesen lakmároznak belőle.
Sokak által kedvelt dísznövény, ugyanakkor gyógyhatása is ismert. Ma már számos változatban létezik, hiszen vannak tarka levelű, sárga levelű vagy lila szárú fajtái is. Vannak lassú és gyorsabb növekedésű fajták. Léteznek balkonládába ültethető fajtái is.
Dísznövényként alkalmazhatjuk árnyékos helyekre talajtakaróként, kerítésekre, fatörzsekre, falakra, kerti romokra futtatva. Hosszú életű, számára kedvező környezetben akár több száz évig is élhet. Nincs is annál romantikusabb, mint egy borostyánnal befuttatott kis házikó.
Gyógyhatását tekintve erős hatású, ezért házilag mellőzzük a használatát. Tartalmaz flavonoidokat, poliineket, szaponinokat, triterpéneket. Fontos hatóanyaga görcsoldóknak, köptetőszereknek. Van, akinél allergiás reakciókat okoz.
A közönséges borostyán gondozása
A közönséges borostyánt ültethetjük napos, félárnyékos vagy árnyékos fekvésbe is, ám a napos helyeken gondoskodnunk kell rendszeres öntözéséről. Szereti, ha folyamatosan nedves a talaja, ez az árnyékos helyeken öntözés nélkül is adott. Legjobban a félárnyékos helyeket kedveli.
Talajban nem válogatós, de legszebben a jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag talajokon fejlődik. Eleinte csak lassan fejlődik, később azonban növekedése felgyorsul, így metszést, visszavágást igényelhet.
Ha egy kerítést vagy falat szeretnénk vele befuttatni, akkor a töveket egymástól kb. 50 cm-re ültessük.
Ha házfalat szeretnénk vele befuttatni, akkor vigyáznunk kell, nehogy a vakolatban kárt tegyen.
A közönséges borostyán szaporítása
A borostyánt legegyszerűbben dugványozással lehet szaporítani.
A közönséges borostyán metszése
A közönséges borostyán rendkívül jól alakítható, formázható, így alkalmas gyakorlatilag bármilyen felület befuttatására, hiszen egy kerítés esetében is könnyen kivághatók belőle azok a részek (pl. postaláda, kapu, házszámtábla), amelyeket nem szeretnénk eltakarni.
Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy szükség lesz a borostyán metszésére. Ilyenkor mindig a levelek vagy bimbók felett szükséges elvágni a hajtásokat, mert onnan nőnek ki az új hajtások.
Metszés után mindig erőteljes, friss, új hajtásokat hoz a növény, emiatt minden évben szükséges lehet újra metszeni, hogy kordában tartsuk az erőteljesen meginduló növényt.
Érdekes módon metszéssel serkenthetjük a növekedését is, ha felfelé terjeszkedését szeretnénk gyorsítani, akkor le kell metszenünk a hajtások csúcsát, innen rendkívül gyorsan nőnek majd új hajtások és léggyökerek. Ezt a metszést tél végén vagy kora tavasszal végezzük, hogy tavasszal újult erővel kezdjen növekedni a növény.
Az idősebb növények fiatalító metszését is szükséges elvégeznünk, vagy azért mert óriásira nőtt a növény, vagy mert felkopaszodtak a vastagabb szárai. Ilyenkor az erős visszametszéssel teljesen új növényt varázsolhatunk a növényünkből, mely hamarosan új, friss hajtásokkal örvendeztet meg minket.
A közönséges borostyán kártevői és betegségei
A borostyánnak többféle károsítója létezik, megtámadhatják vírusok vagy baktériumok, lehetnek gombabetegségei, rovarok közül pedig gyakran támadják a takácsatkák, fonalférgek, pajzstetvek, vincellérek is.
Leggyakoribb gombabetegsége a levélfoltosság, ilyenkor barna színű, maximum 1 cm átmérőjű barna foltok jelennek meg a levélen, amelynek következtében a foltok közepe kiesik, és lyukacsos lesz a levél. Ilyenkor legjobb, ha a fertőzött részeket levágjuk, és réztartalmú szerekkel lepermetezzük a növényt. (A sima levelek miatt érdemes tapadásfokozót is a vegyszerhez tenni).
