A távoli országokból származó varázsmogyoró (más neveken csodamogyoró, boszorkánymogyoró) nem csak kertünk dísze lehet, hanem érdemes megismerkedni gyógyhatásaival is. Cikkünkben több varázsmogyoró fajtát is bemutatunk, melyek mind megélnek hazánkban is, és a tél végi, kora tavaszi kertünk ékessége lehet.
A varázsmogyoró jellemzői
A varázsmogyorók nemzetségének tudományos neve Hamamelis. Lombhullató fák vagy cserjék, melyek kora tavasszal vagy tél végén hozzák látványos virágaikat fajtától függően sárga vagy vöröses, pirosas színben. Ebben az időszakban, amikor még szürke, barna a kert, és nincs benne semmilyen szín, a varázsmogyorók élénksárga virágainak látványa igazán üdítő színfolt bármelyik kertben. Ősszel lombozatukkal is díszítenek, hiszen szép sárgára színeződnek a leveleik, termése toktermés, melyben találhatóak a magok.A toktermés viszonylag hangos pukkanással nyílik föl, melyből a magok akár 10 méterre is elrepülhetnek.
A varázsmogyorók leggyakoribb fajtái: a kínai varázsmogyoró (Hamamelis mollis), a virginiai (nagylevelű) varázsmogyoró (Hamamelis virginiana) és a japán varázsmogyoró (Hamamelis japonica).
A kínai varázsmogyoró mintegy 2 m magasra növő, lombhullató fa, mely sokak által a legszebbnek mondott varázsmogyoró faj. Fiatalabb hajtásai sűrűn molyhosak. Február-március környékén virágzik, virágai illatosak, sárgák, alsó részükön vörösesek. Lombja ősszel élénk sárgára vált.
A virginiai varázsmogyoró lassú növekedésű, kifejlett magassága 3-5 m. Levelei ősszel világos sárgára színeződnek, és virágait is ősszel, szeptember-október környékén hozza. Virágai kellemetlen illatúak sárgák.
A japán varázsmogyoró szintén csupán 2-3 magas kifejlett állapotban, levelei ősszel narancssárgára váltanak, melyek egész télen a fán maradnak, csak tavasszal hullanak le. Virágait február-márciusban hozza.
Terebélyes fák, de jól alakíthatók, nevelhetjük őket nagyobb, szerteágazó cserjévé, de alakíthatjuk fa alakúra is.
A különféle nemesítéseknek köszönhetően ma már nemcsak sárga színű virágokkal, hanem rézszínű vagy vöröses-pirosas virágokkal rendelkező fajtái is elérhetőek.
A varázsmogyorók igényei és gondozása
A varázsmogyorók kissé válogatósak a talajban, a legideálisabb számukra a savanyú kémhatású, mélyrétegű, tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű talaj. A virginiai varázsmogyoró meszes talajon is megél, ezért érdemes erre a fajra oltani a kínai varázsmogyoró fajtákat. A napos helyeket kedvelik.
A fagyokat mintegy -20 C fokig elviseli, ám ennél hidegebb időjárás esetén visszafagyhat. A virginiai varázsmogyorók némileg hidegebb, -25 C fokos környezet is elviselnek.
A japán varázsmogyoró védettebb, napos helyet igényel és mindenképpen biztosítsuk számára a savanyú kémhatású talajt.
Vízigényük közepes, a fiatal növényeket még szükséges rendszeresen öntözni, ám az idősebb példányok ezt már nem igénylik, csak a nagyon száraz, aszályos időszakokban.
Metszeni nem szükséges, de a beteg, elhalt, elszáradt ágakat mindenképpen vágjuk ki rendszeresen, csakúgy, mint a talajból előtörő vadhajtásokat is.
Ma már sokféle kertészeti változata elérhető, így kisebb kertekbe is található megfelelő változat. Könnyen gondozható, a kezdő kertészeknek is bátran választható.
A varázsmogyorók szaporítása
A varázsmogyorókat szaporíthatjuk magvetéssel illetve bujtással, amelyekből kb. két év alatt lesz új, gyökeres növényünk. Zölddugványozással is szaporítható júniusban.
A varázsmogyorók kártevői és betegségei
Időnként megtámadják őket a kártevők: levéltetvek, pajzstetvek, gubacstetvek. Gombás megbetegedésük a lisztharmat. Alapvetően azonban kártevőkre, betegségekre nem érzékeny növények.
A varázsmogyorók gyógyhatása
A varázsmogyorók régóta ismert gyógyhatással rendelkeznek, már az észak-amerikai indiánok is ismerték gyógyító hatásait és használták is gyógyításra. Boszorkánymogyoró elnevezése is arra utal, hogy a régebbi időkben varázslatos, mágikus tulajdonságokat tulajdonítottak neki. Hazánkban is alkalmazzák a népi gyógyászatban. Vesszőit vízkeresésre használták.
