A vitorlavirág szintén a trópusi esőerdőkből költözött be otthonainkba, hiszen egy főként Venezuelában őshonos növényről van szó, ami ennek megfelelően imádja a párás, fülledten meleg időjárást.
Szobanövényként nagyon népszerű, általában két fajtája kapható Magyarországon, mégpedig a főként kisebb termetű díszes vitorlavirág, valamint a nagyobbra növő illatos vitorlavirág. A vitorlavirág az egyik legigénytelenebb szobanövények közé tartozik, amelynek virágai inkább az alaplevélzettől eltérő színű levelek, amelyek a torzsavirágot körülvéve szirmoknak tűnnek.
A vitorlavirág gondozása
A vitorlavirág kapcsán a legfontosabb, hogy inkább árnyékosabb helyen tartandó, a közvetlen napfénytől ugyanis tönkremegy. Kiválóan érzi magát a fürdőszobában, hiszen kedveli a magas páratartalmat és a kevés fényt, ellenben a túl kevés fénnyel érdemes vigyázni, ilyen esetben ugyanis a virágzás könnyedén teljesen kimaradhat.
Mivel esőerdei növényről beszélünk, ezért télen és nyáron is egyaránt igényli a meleget, átlagosan a 20 Celsius fok a legmelegebb neki, és bár a jóval melegebbet még kedveli, az ennél hidegebbet már nehezen tűri.
Vízigénye nem túl magas, ellenben szüksége van a folyamatos párásításra, amit úgy érhetünk el, ha leveleit folyamatosan permetezzük. Ilyenkor arra kell figyelni, hogy ha éppen virágzás van, akkor a virágot közvetlenül ne érje víz, mert ilyenkor a fehér levelek – avagy a virágszirmok – bebarnulhatnak és el is száradhatnak.
Öntözéskor a tapasztalatok azt mutatják, hogy a langyos víz a leghatásosabb, és fontos, hogy folyamatosan nyirkos legyen a talaja. Az öntözés mértékét az őszi szezonban és télen némileg mérsékelhetjük, mert ilyenkor vegetál, felkészül a következő virágzásra.
Párásítását tovább növelhetjük, ha egy vízzel teli tálcára helyezzük el, amelyet durva homokkal vagy kaviccsal szórunk fel.
Tápozása rendkívül fontos a virágzási periódusban, méghozzá kéthetes ciklusokban. Ha a tápot öntözéskor biztosítjuk számára, mindig figyeljünk oda rá, hogy földje legyen kissé nedves, mert amennyiben szárazan és közvetlenül ér hozzá a tápszer, az könnyedén a gyökér megégését és rothadását idézheti elő.
A vitorlavirág átültetésére évenként sort kell kerítenünk, és ezt érdemes minden évben tavaszra időzítenünk, amikor megindul a növénynél a hajtások fejlődése. Az átültetéshez minden esetben tőzeg alapú földkeveréket használjunk, és amennyiben elegendő tápanyagot szeretnénk biztosítani számára, akkor keverjünk a földhöz állati eredetű trágyát.
Mivel a vitorlavirág nagyon törékeny gyökérzettel rendelkezik, erre az átültetés során kiemelten nagy figyelmet fordítsunk, így a legjobb megoldás, ha földlabdával, a régi földdel együtt helyezzük át új konténerbe. Sem átültetéskor, sem máskor nem szabad levélfényesítővel kenni, mert azzal megégethetjük az érzékeny növényt, így a port vagy a szennyeződéseket szimpla nedves kendővel távolítsuk el róla.
A vitorlavirág szaporítása és betegségei
A vitorlavirágot viszonylag könnyű szaporítani még otthoni körülmények között is. Ehhez a leghatásosabb módszer az úgynevezett tőosztás. Ennek a lényege, hogy amennyiben egy cserében túl sok a szár, akkor egy ültető kanál segítségével egyszerűen feldaraboljuk a cserép tartalmát, ügyelve arra, hogy ne törjük és sértsük meg nagyon az érzékeny gyökereket.
Ezt követően a szétválasztott növényeket tőzegkeverékes, tápanyagban gazdag földbe ültetjük el és alaposan beöntözzük. Ügyeljünk arra, hogy az átültetéskor megsérült növények szárából mérgező nedv folyik, ami kellemetlen bőrirritációt idézhet elő. A vitorlavirág magokkal is szaporítható, de ehhez nagyon sok speciális felszerelés szükségeltetik, így otthoni körülmények között ez a megoldás kivitelezhetetlen.
A növényt a legtöbbször a pajzstetvek és a takácsatkák károsítják, de ezen túlmenően csak az erős napsugárzás vagy a túl kevés, esetleg túl sok víz árthat neki. Ha fertőzést tapasztalunk rajta, nagyszerű módszer, ha néhány napra fóliazsákot húzunk rá. Ezzel óriási páratartalmat biztosíthatunk a növénynek, amivel a fertőzés teljesen elmúlhat, a károkozók pedig elpusztulnak.
