A diffenbachia egyik legszebb alapnövényünk, amely tökéletes hátteret biztosít az évszakonként változó virágú dísznövényeknek.
A diffenbachiát a bécsi botanikus J.Diffenbachról nevezték el sokévi, érdemekben gazdag szolgálataiért, melyet sok éven keresztül végzett. Közép- és Dél-Amerikából származik a növény, ahol elsősorban Brazília, Kolumbia esőerdeiben honos. Ott mintegy harminc különböző fajtája ismert.
A diffenbachia ovális levelei a fajtától függően lehetnek fehér foltosak, zöld szegélyűek és melírozottak. A kevés gondozást igénylő növények közé tartozik, de magas páratartalmú levegőt igényel.
A diffenbachia ültetése, gondozása
Ha a diffenbachia már túl nagyra nőtt, csinálhatunk belőle több növényt. A savas mérgező nedvéről ne feledkezzünk meg, használjunk gumikesztyűt majd amikor befejeztük a munkát alaposan mossunk kezet.
Mérgező nedvétől eltekintve egyik legideálisabb szobanövény. Ha túl magas már a növény, vágjuk le a csúcsot és tegyük vízbe, amíg nem ereszt gyökeret. Ezután ültessük tápanyagban gazdag földbe.
A szárat is feldarabolhatjuk dugványokra. Ügyeljünk azonban arra, hogy minden darabon hagyjunk egy „szemet”. Fektessük a szárdarabot vízszintesen a földre úgy, hogy a szem felfelé nézzen. Borítsuk le műanyag zacskóval és biztosítsunk számára körülbelül huszonnégy fokos hőmérsékletet. Három hét után kialakulnak az új gyökerek és megmutatkoznak az első hajtások is.
Ha egy idősebb növény már egyszer virágzott, a törzsénél gyakran kicsi új növények jelennek meg. Ezeket nagyon óvatosan le tudjuk választani és egy külön cserépbe elültethetjük. Először meglehetősen meleg helyre tegyük őket.
A növény nagyon érzékeny a baktériumokra, ezért ügyeljünk arra, hogy a kés amivel dolgozunk kifőzött legyen és úgy vágjuk el a dugványokat.
A diffenbachia virágzása
Jelentéktelen virágok képződhetnek az idősebb példányokon. Ezeket megjelenésük után azonnal csípjük le, mert úgy több energiája marad s növényeknek az új levelek nevelésére.
A levélmintázat fejlődéséhez világos, ám nem túl napos hely a legideálisabb számára. Az árnyékban a rajzolatok hamar kifakulnak. A normál szobahőmérsékletet amely télen semmi esetre ne legyen hidegebb tizenhat foknál jól viseli.
Nyitott ablakhoz és huzatba ne tegyük és biztosítsuk számára a magas páratartalmat.
Nyáron a növénynek sok vízre van szüksége. A leveleket gyakran mossuk le, és a növényt is sokszor permetezzük vízzel. Télen kevesebbet locsoljuk, de permetezéssel mindig gondoskodjunk a megfelelő páratartalomról.
A diffenbachia betegségei
Tulajdonképpen a diffenbachiára csak a baktériumok jelenthetnek komolyabb veszélyt. Ha megtámadják akkor először a levelek fonnyadnak el, majd később az egész növény.
Sajnos ilyenkor más megoldás nincs, mint az, hogy kidobjuk a növényt, mielőtt más növényeket megfertőzne. A fonnyadó diffenbachiát már nem lehet megmenteni. A cserepet és az alátétet minden esetben ki kell fertőtleníteni mielőtt újra felhasználjuk.
Télen a fehér foltos fajtákon néha barna levélfoltok jelennek meg. Ennek magyarázata valószínűleg a fényhiány, mivel ez a tünet a napsütéses időszakban soha nem érzékelhető. A baktérium fertőzéssel ellentétben ezek a foltok szárazak.
A diffenbachiát a takácsatkák is megtámadhatják. Ilyenkor lehullanak a levelek. Rovarirtó szerrel tudunk ellenük védekezni.
A növény egész évben vásárolható, megfelelő kezelés mellett évekig él.
