A mögöttünk hagyott bő másfél évszázada a tulajdonviszonyok egyik jelentősen meghatározó tényezője a föld ára. A 2018 tavaszán közzétett felmérés szerint az előző esztendőhöz képes hazánkban csaknem 16 százalékkal növekedett a termőföldek hektáronkénti átlagára, az pedig már most látszik, hogy az emelkedés az idei évben is tovább folytatódik. De nézzük hogyan is áll a helyzet a szántók vagy éppen a gyümölcsösök esetében, illetve konkrétan milyen tendenciák várhatóak a jövőben!
Mégis, mire a növekedés?
A hazai termőföldek folyamatos drágulása a szakértők szerint a téma iránt érdeklődő közvéleményben mindenekelőtt azért okoz évről évre meglepetést, mert a 2014-ben életbe lépő földforgalmi törvénynek köszönhetően nem csekély mértékben szűkítette a földvásárlók táborát. A jogalkotó döntése ily módon jelentősen csökkentette a lehetséges keresletet. Az új földtörvény megszületéséig ugyanis minden belföldön élő természetes személyek vásárolhatott hazai termőföldeket, ám azóta csupán a földnyilvántartásban szereplők. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy évek óta csak regisztrált gazdálkodók vehetnek 1 hektárt meghaladó földterületet.
Földárak és haszonbérletek – ha az átlagot nézzük
A legfrissebb kimutatás szerint a hazai termőföldek hektáronkénti átlagár az 1,4 millió forintot is meghaladja, amely annak fényében még érdekesebb, hogy a tavalyi esztendőben eladott termőföldek teljes nagysága nagyjából 280 ezer hektárt tett ki. Érdekes és sokat mondó adalék lehet, hogy a fenti területnagyságból durván 131 ezer hektár volt az értékesített szántó, míg a többi terület vegyes művelésű, illetve erdőterület volt. 2017-ben a szőlőültetvények értékesíttettek, utóbbiak az 1200 hektárt sem érték el összesen. Ha a termőföldárak regionális megoszlását nézzük, ugyancsak érdekes képet kapunk. Az értékesített termőföld legmagasabb hektáronkénti átlagára – 1,65 millió forint – a Dél-Alföldön volt tapasztalható, míg a legalacsonyabb értékkel – 1-1,1 millió forint – Észak-Magyarországon kellett számolni. A kimutatásból az is jól látszik, hogy megyei bontásban Budapest volt a legdrágább, itt 2,4 millió forintot tett ki egy hektár föld. A legolcsóbb földárak pedig Nógrád megyében keletkeztek, ahol az 1 millió forintos hektáronkénti árat sem érték el a termőföld árak. Ehhez képest a haszonbérleti díjak valamelyes kisebb mértékben nőttek, nagyságrendileg 49-50 ezer forintra rúgtak. A szántók legmagasabb haszonbérleti díjai a Dél-Alföldön, míg a legalacsonyabbak Közép-Magyarországon jelentkeztek. A szakértők úgy vélik, utóbbi döntően az Európai Unióban két év múlva esedékes támogatás-változással kapcsolatos bizonytalanságokkal magyarázható.
Ennyiért mennek a szántók és ennyiért a gyümölcsösök
Bár a legdrágább gyümölcsösök hektáronkénti átlagára a Közép- és Dél-Dunántúlon nem egy esetben a 2 millió forintot is meghaladta. Míg a Közép- és Dél-Dunántúlon 1,7 millió körül mozgott ugyanez az érték, addig a gyümölcsösök legolcsóbban Észak-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon keltek el durván l1,5 millió forint alatti átlagárral. A szőlők 2017-es hektáronkénti átlagára 1,86 millió forintot tett ki, a dunántúli régióban voltak a legdrágábbak, 2 millió feletti átlagárral, míg a legolcsóbbak Nógrád megyében, 1 millió forint alatti átlagárral. A 2017-ben értékesített szőlő átlagos területe 0,74 hektár, az erdők országos hektáronkénti átlagára pedig 998 ezer forintra tehető.
Drágulás a jövőben is!
Az előrejelzések szerint a földárak 2018-2019-ben is folyamatosan emelkednek majd, melyben a jól működő agrárfinanszírozási rendszernek is döntő szerepe van. Az sem kizárt, hogy a szántóföldek esetében arányait tekintve az eddig tapasztaltaknál is nagyobb áremelkedésre lehet majd számítani az előttünk álló években. Gondoljunk csak arra, hogy ezek a területek korlátozott mennyiségben állnak már rendelkezésre, ráadásul a gazdák növelni szeretnék birtokaikat. A keresleti piac nemcsak jelen van, de fellelhető olyan térség is, ahol nem gyakorlatilag nincs már értékesíthető termőföld.
