Az egészséges bogyós gyümölcsűek nevelésére minden ház körül akad egy kis hely, akár az ízletes piros ribiszkéről, akár a nyáron termő édes szamócáról, málnáról, köszmétéről, vagy az ősszel termő szőlőről, bodzáról és a télen termő kiviről legyen is szó. Egyes fajokat teraszon, erkélyen is nevelhetünk.
Az emberek legősibb táplálékai a bogyósok. Már kőkorszaki leletek is igazolják, hogy akkor is gyűjtögették az emberek a bogyókat, hogy változatosabban, ezáltal egészségesebben táplálkozzanak. Alapjaiban ez azóta sem változott, a mai ember számára is ezek a gyümölcsök csemegét jelentenek, és ellátják szervezetünket fontos vitaminokkal, ásványi anyagokkal, nyomelemekkel. A bogyósokat nemcsak frissen fogyaszthatjuk, tartósítva is kitűnően alkalmasak emberi fogyasztásra.
Mára már könnyebb a dolgunk, hiszen a korszerű módszereknek – és az importnak -köszönhetően szinte az év minden szakában fogyaszthatunk friss bogyós gyümölcsöket. A nemesítők számtalan, változatosnál változatosabb fajtákkal jelennek meg. A bogyós gyümölcsök népszerűsége máig töretlen.
Mi a bogyó – miért nem bogyó a szamóca ?
Általában bogyónak neveznek minden kicsi, puha és édes gyümölcsöt, még akkor is, ha botanikai szempontból egészen más kategóriába tartoznak.
A valódi bogyókat többnyire az különbözteti meg a többi terméstől, hogy a termésfal érett állapotban húsos, vastag, illetve nem található a termésből kikerülő magok körül olyan termés eredetű védőburok, mint a csonthéjasoknál (pl: meggy).
Sok vadon élő cserjén is fejlődnek bogyók, de nem mindegyik alkalmas emberi fogyasztásra. Azokat a bogyós terméseket nevezzük bogyós gyümölcsöknek, amelyek emberi fogyasztásra alkalmasak.
A bogyók fejlődése
Nemcsak a bogyók külső megjelenése különböző, de maguk a növények, amelyeken fejlődnek, szintén igen sokfélék és így igényeik is nagyon eltérőek.
Ágyásokban termesztjük főleg az alacsony lágyszárú növényeket, mint a szamóca és a kék vagy piros áfonya. Ezek jól beilleszthetők díszkertjeinkbe is, egyes szamóca fajták pedig díszágyások beültetésére is alkalmasak.
Bogyós cserje a ribiszke, a köszméte, a josta, a bodza. A málna, ami egyesével hozza vesszőit, szintén cserje, még akkor is, ha nem bokros a növekedése.
Sövényeket tudunk létre hozni a hosszú indájú bogyós cserjékből, mint a szeder, a kivi és szőlő. Nevelhetünk sövényt vagy pergolát a házunk vagy garázsunk fala mellett, de állhat önmagában is, ahogyan azt láthatjuk a szőlő ültetvényekben.
Szedret és málnát is nevelhetünk így, de a kivi erre nem alkalmas, mivel túl nagyra nő és túl nehéz lesz.
Vadon termő gyümölcsök a kertben?
Minden bogyós gyümölcs vadon termő növényektől származik, melyek közül néhányat ma is megtalálunk a természetben, így a piros és kék áfonyát, a málnát, az erdei bodzát. Ezeknek a vadon termő gyümölcsöknek összetéveszthetetlen aromájuk van, mely arra csábítana bennünket, hogy kertünkben meghonosítsuk a vad növényeket. Ettől azonban óvakodjunk, ugyanis nem a kertünket gazdagítjuk, hanem a természetet tesszük szegényebbé.
Kertjeinkben a vadon termő gyümölcsök rosszul fejlődnek, sőt el is pusztulhatnak.
Össze ne keverjük !
Ha a kertünkben olyan díszcserjék vannak, melyeknek mérgező a bogyójuk, nagyon vigyázzunk!
A mérgező bogyók éppen olyan étvágygerjesztők, mint az ehetők, gyermekek számára komoly veszélyt jelenthet, ha összetévesztik ezeket az ehető gyümölcsökkel.
Nagyon mérgező bogyóik vannak a kecskerágónak, számos loncfajnak, a fagyalnak, a nehézszagú borókának, a magyalnak, a tiszafának és a madárbirsnek.
Gondoljunk erre is, amikor díszcserjét vásárolunk és tájékozódjunk alaposan!
