A fokföldi borostyán (Delairea odorata), bokros növekedésű, kúszó- és futónövény, mely igen gyorsan növekszik. Szép zöld levelei miatt igen kedvelt növény, és gondozása sem igényel különösebb szakértelmet, egyszerű gondoskodással szép eredményt érhetünk el a növény nevelése tekintetében.
A fokföldi borostyán Dél-Afrikából került Európába, és szinte a világ minden országában nagy népszerűségnek örvend. Küllemét tekintve nagyon hasonlít a közönséges borostyánra, viszont lombozata sűrűbb, leveleinek színe világosabb zöld és húsosabb kellemes tapintású.
A növény meglehetősen gyorsan fejlődik, lakásban tartva is rövid idő alatt elérheti szárának hossza az egy méter hosszúságot is. Túlságosan nem nagy az igénye, ezért könnyen nevelhető a szárazabb levegőjű fűtött lakásokban is.
A fokföldi borostyán leveleinek köszönhetően díszíti környezetünket, de nagyon ritkán tapasztalhatjuk azt is, hogy ősszel vagy tél elején sárga kis apró virágokat hoz. Ezek a kis virágok általában az idősebb példányokon jelennek meg csoportosan.
A fokföldi borostyán elhelyezése
Elhelyezését tekintve nagyon széleskörűen és ötletesen használhatjuk a növényt, hiszen futtathatjuk térelválasztó rácsozaton, tarthatjuk függő kosárban csüngő növényként, de jól mutat cserépben elhelyezve egy karóra futtatva, megfelelő környezetben elhelyezve is. Szép kiegészítő lehet egy-egy cserép fokföldi borostyán színes virágok közé helyezve, akár a virágzó kertekbe, de ablakok párkányain virágzó növények között is.
Milyen gondozást igényel a fokföldi borostyán?
A növény gondozása nagyon egyszerű és költségmentes, könnyen nevelhető. Sok a fény igénye, de nem kedveli, ha közvetlenül éri tűző napfény. Olyan helyet keressünk számára ahol egész nap sok, de szűrt a fény. Időnként távolítsuk el és tisztítsuk meg az elszáradt levelektől, és alkalmanként, ahogy igényli vágjuk vissza, így elkerülhetjük az elburjánzását.
Évente egyszer, tavasszal ültessük át jó vízelvezetésű virágföldbe, nyáron intenzívebb öntözést igényel, télen éppen csak annyit amennyi a kiszáradás elkerülést biztosítja. Ne álljon pangó víz alatta, mert könnyen elpusztulhat.
Tápoldatra csak nyáron, alkalmanként van szükség az öntözéskor.
Fokföldi borostyán szaporítása
A borostyán legegyszerűbben szaporítható hajtásdugványról. Gyökereztetésre legalkalmasabbak a még fiatal hajlékony hajtások, melyeket tavasszal és nyáron levágunk és nedves tőzeg és homok keverékébe elültetünk. Amikor a hajtások gyökeret eresztettek (egy-két hét alatt) és látszanak az új hajtások, ültessük át kisebb cserepekbe és hamarosan szép új növényeket láthatunk. A fiatal növények hajtáscsúcsait időnkét csípjük le, így hamarabb szép sűrű bokros növényekké válnak. Szabadban elhelyezve gyorsabban megerősödnek, ezért, ha van rá mód tegyük őket teraszra vagy erkélyre amíg „felnőtté” cseperednek.
A fokföldi borostyán betegségei, kártevői
Amikor levéltetvek támadják meg a növényt a levelek ragacsossá válnak. Legjobban szappanos vízzel való lemosással távolíthatjuk el ezeket a kártevőket.
Finom hálót vonnak a növények leveleire a takácsatkák, sajnos itt csak a kémiai védekezés segíthet, melyet időnként ismételjünk meg.
Tőrothadás következhet be, ha túlöntözzük a növényt, ezt megelőzhetjük az öntözés mérséklésével és időnként hagyjuk megszáradni a növény alatt a földet.
