Mind a japánkert és mind a reiki egy olyan jellegzetessége Japánnak, mely bár széles körben ismertek, de egyaránt jellemző rájuk a kifinomultság, az azonos gyökerek, ugyanakkor mind a két témakörben felfedezhetőek azok az ellenétek japán kert – nyugati kert, japán reiki – nyugati reiki, melyek igazi karaktert ad ennek a két bizonyos értelemben vett művészetnek.
A japánkert és a reiki zen gyökerei
Ha a közös gyökereket nézzük a zen buddhizmus igen nagy hatást gyakorolt arra a japán kertművészetre, amit a mai kor embere széles ismer és mely népszerűvé vált számos országban. A japán kertművészetre az „Emposho” (Kertek Könyve) adta meg a fő irány vonalat, melyet egy Dzoen nevű singon vallást gyakorló pap írt a 12. századi Japánban. Ez a kiadvány a zenre jellemző letisztultságot és harmóniát emeli ki, mint legfőbb értéket. Az ilyen típusú kerteket zen szerzetesek tervezték és alakították ki, gondozták a mindennapokban azzal a céllal, hogy az esztétikai élmény nyújtson és egyben a tevékenységgel a belső harmóniát is megteremtsék. Ez a mindennapi elmélkedés része volt, melyet meditációként végeztek. Úgy tartották, hogy a művészi részletességgel megtervezett, esztétikailag kifogástalan kert látványa megteremti a lelki és szellemi fejlődés feltételét, inspirálva a gyakorlót.
Ha a reikit nézzük, mint kézrátételes gyógymódot és spirituális önfejlesztő módszert, szintén felfedezhetőek a zenből vett értékek. Egyrészt a reiki egyik szimbóluma is buddhista eredetű, másrészt a reiki célja is elég hasonló a japán kertművészethez. Annak gyakorlásán, gondozásán keresztül a belső béke és lelki harmónia megteremtése. Nem véletlen, hogy a reiki megalapítója, Mikao Usui sensei eredeti nevén Usui Reiki kezelés módszer az elme és a test fejlesztése néven illette a módszerét. A jikidenreiki.hu weboldal szerint a cél nem más, hogy a meditáció és az energia kezelés valamint az alapító útmutatásai segítségével egyensúlyba hozzuk a testet és az elmét, mely végül elvezet a belső boldogság megtalálásához. Ahogy a japán kertet is nap mint nap kell gondozni, úgy a Jikiden Reiki gyakorlása is igényel erőfeszítést, hogy látható eredményeket érj el. Azonban, ahogy a szerzetesek számára a kert gondozás egyfajta tevékenység a mindennapi élet emelkedésnek a részeként, úgy válhat a reiki is ilyen természetessé számodra, amikor annak gyakorlása belső igénnyé válik, mely segít a mindennapokban.
Ellentétek a kelet és nyugat stílusában
A kertépítés művészete éppúgy megtalálható úgy keleten és nyugaton. Ha a nyugati típusú kertet összehasonlítjuk a japán kerttel a leginkább szembe ötlő különbség az, hogy a geometrikusság és a rendezettség helyett a térbeli harmónia kerül előtérbe. Ha végigtekintünk egy japán kerten, akkor gyakran láthatunk mohával befutott templomkerteket, melyek bujasága a természet életteli kisugárzását adja vissza a látogató számára. Hasonlóan gyakori megoldás a különféle kerti lépkedők szabálytalan elrendezése, ami szintén elbűvölő hatással bír és illeszkedik ebbe a természetes rendszerbe. A japán kertek másik különlegessége, hogy annyira természetesnek hat, hogy szinte teljesen észrevétlen marad a kertész formáló munkája, míg a nyugati kerteknél elég markáns az a megmunkálás, amit egy kertész végez, benne hagyva a kézjegyét a növények metszésén, elrendezésén, kompozícióján keresztül.
Ez a fajta ellentét megfigyelhető a reiki technikában is, ahol a nyugati és keleti ág stílus jegyei szintén elg különbözőek és melyek abból a kulturális különbségből fakadnak, amiben Japán és a nyugati országok különböznek. Érdekességként megemlíthető, hogy míg a japánok azt gondolják a felsőbb dimenzióval eleve meg van a kapcsolat, csak újra fel kell ébreszteni az úgy nevezett behangolás szertartással, addig nyugaton az a nézet, hogy e a kapcsolat Istennel/Kozmosszal el van vágva és létre kell hozni a kapcsolatot. Megemlíthető, hogy míg nyugaton rengeteg szabály van a kezelés kivitelezésére vonatkozólag, mi helyes, mi nem, addig a japán reiki ág a legnagyobb egyszerűségre és az intuíció általi vezetettségre támaszkodik. Tadao Yamaguchi, a Jikiden Reiki Intézet vezetője ezt az egyszerűséget nevezi meg a japán megközelítés egyik fő értékeként. S bár a technikákban, az átadás módjában, a szimbólumok magyarázatában és rajzában további különbségek fedezhetőek fel, mégis mindkét ág azonos tőről fakad és aki alázattal műveli ezt a japán kézrátételes gyógymódot, jelentős eredményeket fedezhet fel a testi-lelki harmónia megteremtésében, mely kihat a mindennapokra.
