pálma

Jelképes növényeink a datolyapálma (Phoenix dactylifera) és a gránátalma (Punica granatum)

Elő-Ázsia és Észak-Afrika ősi népeinek több ezer éve kultúrába vett sokoldalú és létfontosságú növénye a datolyapálma.

Jézus korában már telepítették széles körben a harminc méter magas sudár fát. A sivatagi oázisok jellegzetes fája, a talaj alsó rétegeiben fakadó talajvizet is eléri mélyre hatoló gyökereivel. Szárnyas levelei hatalmasak, négy–hét méter hosszú úgynevezett pálmaágak, dús végálló üstökben tömörülnek, egy fán akár száz-százhúsz levél is található.

Szélporozta kicsi virágai többszörösen elágazó virágzatokban nyílnak a levelek hónaljában. Mivel kétlaki növény ezért külön növényen találhatóak a hím és a női virágok. Hatalmas csonthéja termései harminc-negyven kilogrammos fürtökben teremnek. Az érett datolya színe sárgás vagy vörösesbarna színű, háromtól hét centiméteres ovális alakú egy hosszúkás kőmag tartalommal.

A datolyapálma története

pálmaFontos szerepet játszik a zsidó-keresztyén kultúra történetében is a pálmafa. Híres volt a Jordán völgye pálmaligeteiről,  a Biblia Jerikót a pálmák városának is nevezi. A „tejjel, mézzel folyó föld” az Ígéret földje a bibliakutatók szerint, a datolyamézre utal.

A pálma legismertebb megjelenése az Újszövetségben a virágvasárnaphoz köthető, ugyanis a jeruzsálemi nép Jézus Krisztust pálmaágat lengetve köszöntötte. Itt a pálmaág a győzedelmes, dicsőített királynak szól. Mivel Európában nehéz a pálmaágakat beszerezni ezért fűzfabarkával, vagy más fák ágaival helyettesítették, és az ünnepet ágvasárnapnak nevezték el.

Őshonos közeli rokona a Kanári-szigeteken található Kanári-főnixpálma (Phoenix canariensis) is nagyon kedvelt dísznövény, melyet Dél-Európában díszfaként ültetnek. Egyik legnépszerűbb és egyben legigénytelenebb dézsában nevelhető pálma.

A datolyapálma felhasználása

Ásványi sókban és vitaminokban gazdag, magas tápértékű gyümölcs.  Frissen fogyasztva vagy szárítva és préselve  is fogyasztható, a sivatagi népek különösen fontos jól tartósítható tápláléka volt. Készíthető gyümölcséből szirup, erjeszthető belőle pálmabor, megszárítva datolyaliszt őrölhető belőle, pörkölt magjából pótkávé főzhető. Felhasználható zsenge hajtásai főzeléknek, a datolyaszirup hurutos betegségek gyógyítására gyógyhatása miatt alkalmas.

A termékenység kifejezője a gránátalma (Punica granatum)

Őshazája  Dél-Nyugat-és Közép-Ázsia , de mára már elterjedt Dél-Amerika melegebb vidékein és Európa földközi-tengeri területein is. A Közel-Keleten és a Földközi tengernél a gránátalma évszázadok óta közkedvelt gyümölcs. Kezd elterjedni a Távol-Keleten is, az enyhe tél miatt Európában pedig már termeszthető lett. Száraz nyarú mediterrán területeken is sokfelé meghonosodott.

A gránátalma üdítő gyümölcse , szépsége és sok piros köpenyű mutatós magva tette a Közel-Keleten,  az öröm és a termékenység jelképévé. Az ókori Egyiptom és a görög-római kultúrkör elmaradhatatlan növénye volt, kultúrája ősi múltra nyúlik vissza.

Hazánkban is nevelhető szabadban, de kizárólag napos fekvésű területeken, ilyen területek a Balaton-felvidék  déli lejtői, a dél-Dunántúl.

A gránátalma jellemzése

gránátalmaSűrű ágazatú alacsony fa, vagy lombhullató bokor. Hosszú életű növény, élettartama elérheti a száz évet. Idősebb példányai ágtövisesek. Jellegzetes termése vörös falú, nagy bőr nemű. sok szerkezetű álbogyó. Termésének beéréséhez különösen hosszú, forró nyárra van szükség. Íze kellemesen savanykás vagy édeskés, nyersen fogyasztható a kocsonyás húsa, üdítő levéből szirupokat, italokat készítenek és ételeket ízesítenek vele. Használható fűszerként is, szárítva az indiai konyhák kedvenc ízesítője.

gránátalmaMutatós termése és virága miatt dísznövényként is igen elterjedt lett, telt sárga és fehér virágú fajtái ismertek és elterjedtek. Tavasz végén, kora nyár elején hozza virágait. Törpe növésű fajtája népszerű dézsás növénnyé tette.

A biblia szerelmi dalok gyűjteménye az Énekek éneke is említést tesz erről a pompás piros gyümölcsről.

A gránátalmát könnyen lehet szaporítani, gyökeres tősarjak felhasználásával, dugványozással és magvetéssel egyaránt. Leggyorsabban és legsikeresebben a gyökeres tősarkakkal szaporítható.

Total
0
Shares
Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Előző cikk
kert, kerítés

Kössön biztosítást a kertjére is!

Következő cikk
szentjánoskenyérfa

Honnan kapta a nevét a szentjánoskenyérfa, a szegények eledele?

Kapcsolódó cikkek