A kánnafélék (rózsanádak) jellemzése, gondozása

A kánnafélék vagy rózsanádfélék (Cannaceae) őshazája az amerikai kontinens trópusi és szubtrópusi területei. Ott tömegesen fordulnak elő, mivel kedvelik a humuszban gazdag erdőket, de a lápok mocsarak partján is megélnek. Ázsia és Afrika területén úgy elszaporodtak, hogy egy részük már elfajult.

Időszámításunk előtt Peruban a régészek már találtak ehető kánna maradványokat.

Hazánkban a kánna virág igen népszerű és kedvelt növények egyike, melynek sok kerti változatával találkozhatunk. Nemesítését az ezernyolcszáznegyvenes években kezdték, az egyik jegyzékben ezeregyszáz kanna virág változatot jegyeztek fel. Virágszínük és levélváltozatuk szinte felsorolhatatlan. Felépítését nézve három zöldes csészelevéllel, három zöld vagy színes sziromlevele és öt sziromszerű porzója alkotják a virágot, melyek a virágszáron fürtben állnak. Júniustól szeptemberig  nyílnak a virágok.

A kerti kánna virág első hibridjét ezernyolcszáz hatvannyolcban állították elő, először az alapfajokat használták, majd a fajtákat tovább keresztezték.

Hogyan kell gondozni a kánnaféléket?

Lágyszárú évelő növények a kánna virágok, magasságuk a fél métertől négy méteres magasságok között mozog. Mivel a növény nagy méretéből kifolyólag igen látványos és dekoratív, kedvelt dísze a nagyméretű kerteknek, parkoknak, az útszélekre ültetve is gyakran találkozhatunk velük.

Az ültetéshez használjunk jó kerti földet, és ha lehetőség van rá a nap túlnyomó részében érje napfény a növényt. Nyári kánikula esetén jobban érzi magát félárnyékban. Otthoni kertekbe általában a kisebb alacsonyabb fajtákat válasszuk, helyigénye miatt. Hagymáit tavasszal ültessük, amikor már a fagyok megszűnnek április végén, május elején.

A hagymákat körülbelül tizenöt centiméter mélyen és húsz centiméteres távolságban ültessük, jól előkészített virágágyásba. Ültetés után gyakrabban, később mérsékeltebben öntözzük. Virágzás idején célszerű az elszáradt virágokat eltávolítani, ezzel serkentjük a további virágzását a növénynek.

A kánnák dézsában ültetve is jól megélnek, és szépen virágoznak, ebben az esetben lehet sűrűbben tápoldatozni. A kánnák nem bírják a téli fagyokat, ezért a tél beállta előtt gondoskodni kell a teleltetésről. A kertből a hagymákat szedjük ki és száraz nem meleg, szellős helyen teleltessük. Az edényben ültetett növény nem feltétlenül szükséges kiszedni a földből, ezeket a növényeket cserepestől, dézsástól vigyük szintén száraz hűvös helyre, és fokozatosan hagyjuk kiszáradni. Tavasszal majd fokozatosan szoktatva, és fokozatosan öntözve vigyük ki a szabadba, majd ültessük át.

A kánnák szaporítása

Az ősszel felszedett hagymákat (rizómákat) melyeken több hajtást is találhatunk, vágjuk szét vagy tördeljük kisebb darabokra, úgy hogy az elvágott darabok mindegyikén legyen hajtás. Ezeket a hajtásokat aztán ültessük el.

Kártevői

Sajnos kártevők és kórokozók megtámadhatják a növényt, leggyakoribbak ezek között a rizóma rothadás és a szürkepenész. Erre már teleltetés előtt figyeljünk.

Mivel a kánnák nagy levelei árnyékosak és nedvesek, gyakran keresik fel a meztelen csigák, levéltetvek, melyek a leveleket megrágva csúfíthatják el a növényt.