A kerti hortenzia (Hydrangea macrophylla) gondozása, szaporítása, teleltetése és betegségei

Egy valamirevaló kertész kertjében minden bizonnyal megtaláljuk a kerti hortenzia egy vagy több változatát, hiszen e növény méltán lopta be magát minden kertkedvelő szívébe, hatalmas, többféle színben pompázó bugás virágaival.

A kerti hortenzia gondozása

A kerti hortenzia eredeti élőhelye Észak-Ázsiában és Amerikában volt, Európában az 1800-as évek végén honosodott meg. Évelő, fás bokor, mely – ha megfelelően gondozzuk – gyönyörű virágával díszíti kertünket, akár évtizedekig. Bokros növény, jellemző magassága 1-3 méter, egyes kúszó fajtái akár a 25-30 métert is elérhetik. Sok változata ismert, vannak örökzöld és lombhullató fajták is, a kertekben leginkább a lombhullató bokrok terjedtek el. Virágai igen változatosak: a fehértől a vörösig, lilától a kékes változatokig változnak és alakjuk is igen változatos lehet.

Gondozását tekintve nem túl igényes növény, ám meg kell találnunk az optimális helyet a számára a kertünkben. A közvetlen napsütést nem szereti, ezért helyezzük kertünk félárnyékos-árnyékos részébe, arra ügyeljünk, hogy részben érje a napfény is. A legjobb, ha reggelente pár órán át kap fényt, ám később, amikor már erősebb a nap sugárzása, egy lombos fa árnyékában marad. A túl nagy meleget sem szereti, hőigénye csupán 15-20 C fok, télen is 5-8 C fok. A fiatalabb példányokat óvni kell a fagytól, mert azok könnyen kifagynak a nagy hidegben, az erősebb, több éves példányok a mi éghajlatunkon is áttelelnek.

A kerti hortenzia vízigénye attól függően változik, milyen talajba ültettük a növényt: ha jó vízáteresztő képességű a talaj, akkor gyakrabban öntözhetjük, szereti, ha folyamatosan nedvesen tartjuk a földjét. Az agyagosabb talajokba ültetve ritkábban igényel öntözést, mivel azok jobb vízmegtartó képességgel rendelkeznek. Ha a hortenziát napos helyre ültettük, akkor leginkább este vagy kora reggel öntözzük. Az ősz beköszöntével egyre csökkentsük a vízadagolását, télen a kertben hagyott hortenziát nem szükséges öntözni, és a cserepesek is csak ritkán igénylik ilyenkor a vízutánpótlást. Részesítsük előnyben a lágy vizet a locsolásnál, ugyanis a kemény vizet nem kedveli, ennek hatására akár a levelei meg is sárgulhatnak.

Talajigényét tekintve sok fajtája kedveli a savanyú pH értékű talajokat.

A kerti hortenzia teleltetése

Ahogy korábban is említettük, az idősebb példányok bármiféle óvintézkedés megtétele nélkül áttelelnek, a fiatalabb példányok esetén a hideg ellen célszerű lombtakarással védekeznünk. Tavasszal várjuk meg, amíg a talaj teljesen felenged, csak akkor távolítsuk el a tövéről a téli takarást.

A cserepes példányokat a tél beálltával, az első fagyok megjelenésével vigyük pincébe, garázsba, fagymentes helyre. Itt is takarjuk a tövét, ha szükséges, és időnként locsoljuk is meg.

A kerti hortenzia szaporítása

A kerti hortenziát a legegyszerűbben dugványozással szaporíthatjuk. Június, július hónapokban válasszunk le egy félfás hajtást, amelyen nincs virág vagy bimbó. A hajtás kb. ceruzavastagságú legyen és legalább 15-20 cm hosszú. A levágott hajtásról vágjuk le a leveleket a felső két levél kivételével, és ültessük el laza, homokkal kevert talajba. Gondoskodjunk róla, hogy a földje mindig legyen nedves. Érdemes a hajtásra átlátszó műanyag zacskót húzni, mert ez biztosítja az állandó párás levegőt a hajtás számára, így gyorsabban és biztosabban meggyökeresedik. Állítsuk a cserepet árnyékos helyre. A gyökereztetés 2-4 hét alatt megtörténik, ha a cserép alján már megjelentek a gyökerek, akkor átültethetjük a hajtást nagyobb cserépbe.

A dugványozás mellett sok kertbarát javasolja a bujtatással történő szaporítást, ez is egy egyszerű és biztos módja a hortenzia megtöbbszörözésének.

Gyökereztethetjük a hajtásokat vízben is, így hamarabb meglátjuk, ha gyökeret eresztenek.

Az idősebb töveknél megjelennek a sarjak, ezeket tőosztással választhatjuk le, és nevelhetünk belőle önálló példányt.

A kerti hortenzia betegségei, kártevői

A hortenziát leggyakrabban a levéltetvek és a takácsatkák támadhatják meg, nem túl gyakran, de előfordulhat. A levéltetvek főleg a fiatal növényeken jelenhetnek meg, eltávolítások kézzel, erős vízsugárral vagy rovarölő szappannal, permetszerrel lehetséges.

A rozsda és a lisztharmat is gombás betegségek, szintén nem túl gyakoriak. A lisztharmatot a leveleken megjelenő fehér, porszerű bevonatról lehet megismerni. Távolítsuk el a beteg leveleket és úgy locsoljuk a növényt ezentúl, hogy ne érje víz a leveleket.

A rozsda a levelek alján jelenik meg, narancssárga, barnás kör alakú foltok formájában. A levelek csúcsa bebarnul, végül lehull a levél. E betegség megjelenésénél is hasonlóan járjunk el, mint a lisztharmat esetében, kerüljük a levelek vízzel való érintkezését, és használjunk gombaölő vegyszert.

A levelek sárgulását vashiány okozhatja, ilyenkor célszerű vasat adni a talajhoz, ezt megtehetjük fenyőkéreg vagy más savas hatású szerves anyag formájában.

A virágok kifakulását a túl sok napfény okozhatja, ilyenkor tegyük át más helyre a növényt és védekezzünk talajtakarással a nedvesség elpárolgása ellen.

Hogyan lesz kék virága a hortenziának?

A hortenzia esetében a kék virágú példányok nem külön fajták, hanem a rózsaszín virágok változnak kékké, ha elég savas a földje. Ha a pH értéke a talajnak 6.0 alatt van, kék, ha fölötte, akkor rózsaszín lesz a virága a hortenziának. Kertészetekben kaphatók ún. pH-érték csökkentő készítmények, amelyekkel savassá tehetjük a talajt. E szerek mellett, házilag is savanyíthatunk a hortenzia földjén: kávézacc, fenyőfa tűlevelei, komposztált tölgyfa-levél.

TIPP! A hortenzia virágát le is száríthatjuk, így akár évekig is megőrzi a virág a színét. Nyáron, amikor a virágok teljesen kinyíltak, vágjuk le azokat, virágszárral együtt, és fejjel lefelé lógatva szárítsuk.