Kertünkben van egy harminc évesnél idősebb almafa, melyet akkor ültettünk, amikor a gyerekek picik voltak, mondván, legyen nekik friss gyümölcs idehaza. Ültettünk legalább húsz gyümölcsfát akkor, azóta mind kicserélődött, ez az egy maradt a régiekből. Vastag törzse beteg, kéregmoly károsítja. Megpróbáltuk kivájni belőle a beteg részt, hátha valameddig még meg tudjuk menteni szeretett öreg fánkat.
Egész Európában elterjedt, de megtalálható Észak- Afrikában és Ázsiában is. Hazánkban, szinte mindenhol károsít, ahol csonthéjas gyümölcsfák vannak. Nagy kártevője a csonthéjas gyümölcsfáknak: a cseresznye, a meggy, a mandula, a kajszi, stb. Ha nem védekezünk ellene, az idősebb ültetvények fáit száz százalékban megfertőzheti, ami sajnos elvezethet az ültetvény teljes pusztulásához is.
Honnan ismerhető fel a kéregmoly?
A kártevő szárnyai vörösesbarna és fehér színű, mely színek bonyolultan mintázottak. A szárnyak fesztávolsága körülbelül tíz-húsz milliméteresek. A kéregmoly a valódi lepkék alrendjébe tartozik és a sodrómolyfélék családjának tagja. Évente egy-két nemzedéke fejlődik ki a Kárpát-medencében. Hernyói a tápnövény kérgében fejlődnek ki, tavasszal gyorsan befejezik a fejlődést. Az áttelelt bábokból származó lepkék májusban rajzanak, amikor a petéiket is lerakják a fák sima kérgére. Ezek a fiatal hernyók befúrnak a kéregbe és a kéregrész határain rágnak. Az idős fák alsó részének sebhelyein leggyakoribb a kéregmoly fertőzés és felfelé haladva a vázágak alsó részét is elérheti. Erős mézgafolyás figyelmeztet a kártevő jelenlétére leghamarabb, úgy vehetjük észre. A mézgafolyások mellett ürülékcsíkok is utalnak jelenlétükre. Rajzás után jól láthatóak a kéregből kiálló bábingek is.
A kéregmoly elleni védekezés
Fontos, hogy a fák téli fatisztogatása során a fák törzsét és a vastagabb ágrészeit drótkefével elvégezzük. Ilyenkor a lárvák nagy része elpusztítható az olyan kéregrészek eltávolításával, amelyek sérültek, ürülékkel szennyezettek vagy mézgafolyásosak. A védekezést a tömeges rajzást követően hét-tíz nap múlva ajánlott kezdeni.
A kéregmoly elleni védekezés alapja a kártevők csapdázása, mivel a kéregmoly elleni védekezést nehezíti, hogy a kéregben rágó hernyók permettel már nem érhetők el. A nagyobb mértékben elterjedt területeken feromon csapdákkal kell figyelni a rajzást és a rajzás tetőzése után, egy héttel permetezni, mivel akkor még a kikelt hernyók többsége nem rágta magát be a fakéregbe. Főleg a nagyobb kertekben célszerű az engedélyezett vegyszereket használni. A permetezést úgy kell végezni, hogy a permetlé elérje a vázágak alsó részét, a fák törzsét, egészen a gyökérnyak részig. A kisebb kertek esetében elég lehet a feromon csapdák alkalmazása is. Ezek a csapdák a repülő hímek többségét összefogják, a kéreg alatti lárvákat pedig eltávolíthatjuk mechanikusan. A fa sebeit a lárvák eltávolítása után kezeljük fabalzsammal.
Hogyan kell kihelyezni a feromon csapdákat?
A csapdák kihelyezését április második felében kell elkezdeni, majd a diszpenzereket és a ragasztós lapokat a második rajzás előtt cserélni. Hetente két alkalommal ellenőrizzük a csapdákat, melyből az adott időszakban befogott molyok számát is megállapíthatjuk. Ha kevés molyt fogott be a csapda a rajzáscsúcsok idején, akkor a fertőzöttség kicsi. Ebben az esetben elég, ha a kiskertekben néhány további csapdát helyezünk ki, így visszaszorítjuk a populációt és a permetezést elkerülve megkíméljük környezetünket is.
