Home Híres kertek Tavasztól őszig a kertben vagyok, vele együtt élek! – bemutatkozik a Zöld...

Újonnan induló sorozatunkban szeretnénk olyan kerteket bemutatni Olvasóinknak, melyek inspirálóak, harmonikus kialakításúak, és lerí róluk, hogy tulajdonosuk szívvel-lélekkel gondozza őket évről-évre, évszakról-évszakra. A kertek tulajdonosainak oldalait követve hasznos tanácsokkal gazdagodhatunk, remek ötleteket, növényápolási segítséget kaphatunk vagy egyszerűen csak gyönyörködhetünk bennük, és a sorokat olvasva feltöltődhetünk általuk. 

Elsőként a Zöld Pagonyt, Rákászné Sinka Erika kertjét mutatjuk be, a tulajdonos saját szemüvegén keresztül (a képekre kattintva azok nagyobb méretben is megtekinthetők):

Rákászné Sinka Erika vagyok, a Zöld pagony kerttulajdonosa.

Eredetileg közgazdász vagyok, de ezt a szakmát a növények évek óta háttérbe szorították. Nagyon szeretek kertészkedni, tervezgetni, kertben ültetgetni, növényekkel foglalkozni, igazi, megnyugtató elfoglaltság ez számomra.

Két nagykorú fiammal és párommal élünk itt, a Zöld pagonyban, Budapest egyik peremkerületében található saroktelken.

2001-ben költöztünk, az új építésű lakóházunkba. A kertben legelső tevékenységünk az volt, hogy a futóhomokos területet megfogjuk, ezért befüvesítettük a kertet, a nagyobb fákat elültettük (nyírfa, örökzöldek).

Amikor a gyerekek még kicsik voltak a kert funkciója is ennek megfelelően egy nagy szabadtéri játszótér volt. Azonban ahogy cseperedtek, növekedtek gyermekeink, úgy a kert funkciója is folyamatosan alakult, változott. (Sok-sok évig a hinta is megmaradt, mint kerti díszítő elem, bár már funkciója régen nem volt.) Majd miután már nem volt szükség rá, elajándékoztuk és helyét a növények váltották fel (itt lett kialakítva a „Hortenziás pihenő”).

A kert kialakításakor elsődleges szempont volt, hogy hazai, őshonos, nem tájidegen növények kerüljenek beültetésre. A kert hangulata legyen természethű, természet közeli, így az egész kertre jellemző a vadvirágos növénybeültetés, mely keveredik a dísznövényekkel, a gyógy-és fűszernövényekkel (melyek cserepekben, a teraszon találhatóak), a mindig virágzó kertzugok, pihenőhelyek, vadvirágos rét, tó és csobogó.

Madarak járnak hozzánk fürödni és inni, a halak vígan úszkálnak a tóban és a csobogóban, de békabrekegéstől is hangos a kertünk. Egyszóval természetközeli kertünket nemcsak mi, hanem az állatok is élvezhetik.

Az 1290 m2-es telek kiváló fekvése lehetővé tette, hogy kertemben elkülönített pihenőhelyeket, lakószobákat alakítsak ki.

Ezek a pár négyzetméteres területek nem határolódnak el egymástól teljesen, hanem kis utakkal, tipegőkkel, vagy kiépített járdával kapcsolódnak egymáshoz úgy, hogy egy szerves egészt alkossanak a kertben, stílusban és hangulatban is. Ezt úgy értem el, hogy a növények szinte „átmosódnak” egyik helyről a másikra (ugyanazon növények találhatóak a másik pihenőhelyen is), de természetesen a hely adottságának és igényének megfelelő növényekkel beültetve. Mindegyik lakószobát, pihenőhelyet elneveztem, mely az adott terület funkciójából adódik és jellemző rá.

ELŐKERT BEJÁRAT

A hozzánk érkező látogatót, vendéget, először a dúsan kialakított utcarész fogadja, ahonnan szinte alig lehet belátni, ezzel a maximális intimitást adva meg az adott területnek. Mindezzel persze felkeltve a kíváncsiságot: vajon mi lehet a kapun belül?

Bejárati kiskert alapvető funkciója, hogy összeköttetést teremtsen az utca és a ház között, egyszerűen és biztonságosan lehessen megközelíteni a lakóházat.

Megfontolás tárgyát képezte sok-sok évvel ezelőtt, hogy a házhoz vezető kertünk egy ékszerdoboz, mely az utcáról is prímán látható legyen, vagy inkább egy zavartalan zöld birodalom, benne nyugalmas pihenőhellyel, mely csak az itt lakók életét szolgálja? Úgy döntöttünk, hogy mindkettő, vagy esetleg valahol a kettő között!?

Ahogy belépünk a kertbe, a levegő megtelik a rengeteg növény által párologtatott oxigéndús levegővel és illatokkal. Gazdag és változatos (magas és alacsony) fák, bokrok, cserjék, évelők jelzik a kert határát. Ennek a területnek a tájolása észak, észak-nyugati. Itt mindig kellemes és üde a levegő, a felkelő nap kora reggel éppen csak idesüt, a lemenő nap pedig csak meghalványítja a fény-árnyék játékát ezen a területen. Az ide ültetett növényeket nagy gondossággal kellett megválogatni, hiszen napos, árnyékos, árnyékos-félárnyékos, mélyárnyékos részek, valamint száraz-nedves talajszükséglet váltakozik. Mivel ez egy frekventált terület (a látogató itt szívja magába az első pillanatokat, itt éri az első benyomás) a növények kiültetésére, párosítására, összeültetésére nagy gondot kellett fordítani. A növényeknek nemcsak összhangban kellett lenniük, de természetesnek és visszafogottnak is, hiszen ez volt az alap követelmény (számomra).

A bejárati rész kertem északi, észak-keleti fekvésű területe, ahol főleg árnyékkedvelő növények kerültek beültetésre. A területet egy ezüstjuharfa uralja, mely alatt babérmeggy változatos fajtái, babérhanga, tiszafa, japán babérsom, japán dérbabér, képviselik az örökzöldek egy csoportját, valamint japánjuhar, szeldelt levelű juhar, hortenziák nagy számban, páfrányok, árnyékliliomok, gólyaorrok találhatóak.

Az utcáról való belépés a ház bejáratához (kb. 7m-es szakasz) nem egyenes vonalú, hanem két enyhe (jobb és bal) ív alkotja, melynek két oldalán cserepes növények sorakoznak: nagyobb számban évelők, kisebb számban egynyári, virágzó, vagy leveleikkel díszítő növények.

A kertkaputól a bejárati ajtóig a járda kissé íves vonalat vesz, amit a nagyméretű agyagcserépbe ültetett hortenziák, kutyatejek, és Heucherák még jobban kihangsúlyoznak.

Tavasszal, a sok hagymás növény óvatosan dugja ki fejecskéjét (jácintok, nárciszok, vad tulipánok, krókuszok, díszhagymák, ibolyák, kankalinok, téltemetők, bogláros szellőrózsák). Nyáron hortenziák, tűzgyöngyvirágok, árnyékliliomok, páfrányok népesítik a bejáratot. Ősszel hanga félék, díszkáposzták visznek színt és vidámságot az amúgyis színekben gazdag évszakban. Alapvetően (hogy ne legyen sötét és rideg az északi fekvés miatt) dominál a fehér és a világos rózsaszín, ezáltal romantikus, buja, friss hatása van ennek a területnek.

A cserepek sokoldalúsága, változatossága, valamint a kiegészítő dísztárgyak is színt, formát visznek a kialakítás, a látvány összképébe.

Nem volt cél, hogy kertemnek ezt a részét elrejtsem az utcán sétálók elő, hogy esetleg magas fallal körülhatároljam, válasszam el. Csak jelzés értékű a kerítés, hiszen az itt található növények meghatározott számban (hármas kötéssel) lettek beültetve, így az utcán növő növények a kerten belül is megtalálhatók, ezáltal egységes összképet nyújtanak.

A ház előtti földdarabka sok elvárásnak kell, hogy eleget tegyen. Legyen csábító és egyedi, egész évben mutasson, persze mindig a legjobb formáját. Nem szabad, hogy üres zónák, időszakok legyenek, ne legyen túl sok növény, se túl kevés, visszafogott és természetes is mindeközben… és még legyen könnyen gondozható is, és persze lássa el a funkcióját, amire mindenképpen szükség van.

CSOBOGÓ

A természetes kialakítás nem maradhatott el az előkertben sem, hiszen itt, a bejárati részen kapott helyet egy kis csobogó, mely lágy- és fás szárú évelőkkel (hortenziákkal, páfrányokkal, sásliliomokkal, babérmeggyel) juharfákkal (ezüstjuhar, japán juhar, szeldelt levelű juhar) és örökzöldekkel (hamisciprusok) van körbevéve. Így a hazaérkezés is kellemesebb, amikor egy fürdőző rigót pillanthatok meg.

A járda kanyarulatának, ívének belső részében alacsony falú, terméskőből (ugyanaz, mint a járda és a lakóépület homlokzata) kialakított csobogó található. Ez a kialakítás természetessé és intenzívvé teszi az amúgy enyhe kanyart. Mivel gazdag növényzet veszi körül, japán juhar, tiszafa, cserjés hortenziák, babérmeggyek, korallberkenyék, talajtakarók (kismeténg, kapotnyak, kankalinok), ezért csak jelzés értékű a csobogó növénnyel való beültetése (Carex).  Mozgalmasságról a csobogóban lévő szökőkút gondoskodik.  A hely vezérnövénye, az évek során tekintélyes méreteket öltött ezüst juharfa.

Nemcsak az itt lakók élvezik a bejáratnak ezt a részét, hanem a madarak is szívesen járnak ide szomjukat oltani, valamint néhány varangyos békának évek óta kedvenc helye.

HORTENZIÁS PIHENŐ

A kert keleti részében járunk. Valamikor ez volt a gyerekek játszótere: itt állt a gyerekek hinta állványa és homokozója. Mára a kép jelentősen megváltozott. Magas fák (tarka levelű zöld juhar- Acer negundo „Variegatum”), örökzöldek, fenyők határolják, alatta babérmeggy (Prunus), bangita (Viburnum), szárnyas kecskerágó (Euonymus alatus), fekete bodza (Sambucus nigra). Ezek a növények árnyékot és elzártságot biztosítanak. Hogy a pihenő rész még meghittebb legyen, az alacsonyabb növények „U” alakban kerültek beültetésre, valamint egy picit süllyesztve van a környező területhez képest. Ezáltal érdekesebb a rálátás a kert többi növényére, a szemben lévő teraszra, nem mellékesen így a virágok szem- és orrmagasságban vannak.

Mivel kertünknek ez a legárnyékosabb és legnedvesebb része, ezért adta magát, hogy olyan növényeket telepítsünk, melyek árnyékkedvelők és szeretik a nedves talajt.

Az itt található növények: hortenziák (Hydrangea macrophylla), páfrányok (Dryopteris filix-mas), japán dérbabér (Skimmia Japonica), erdei szamóca, százszorszépek, különböző somfélék, kínai szellőrózsa (Anemona hupehensis), boglárkák, különböző fajtájú (gyümölcsös és fűszeres) menták cserépben (ananász, csoki, alma és gyömbér illatú), cukorsüvegfenyő (Picea glauca Conica), formára nyírt puszpángok. A hely vezérnövénye, a minden évszakban mutatós tölgylevelű hortenzia (Hydrangea quercifolia), bugás hortenziák és cserjés hortenzia (Hydrangea arborescens). A pihenőhelyet az teszi pótolhatatlanná, hogy délután, a kerten belül, ide süt legtovább a nap (ez főleg ősszel kellemes). Nyáron az árnyékolásról sem kell gondoskodni, hiszen a növények ebben igen nagy segítséget jelentenek, de ha mégis kellemetlen a nap, ezt egy mobil napernyővel oldjuk meg. A hely kellemessége miatt székek is kívánkoznak ide, melyet mobil nyugággyal és egy kis asztallal oldunk meg. Nyári estéken célszerű a juharfa alsó ágára baldachint akasztani, így a szúnyogok sem zavarhatnak, de hogy biztosak legyünk, még kerámia edénykében citrusolaj is füstölög.

KOMPOSZTÁLÓ, KISERDŐ

Mivel kertem tervezésekor elsődleges szempont volt a természetes, természethű, természet közeli kert kialakítása, adódott, hogy mindenképpen legyen komposztáló, de az ide vezető út is érdekes, élményekkel teli, változatos legyen. Két lankás dombon, valamint a „Kiserdőn” keresztül lehet megközelíteni. Valóban nem a legrövidebb út vezet erre a lakóháztól, de a változatos növénybeültetés, az erdő imitációja, hangulata megéri. Az itt található növények: hamisciprusok, oszlopos tuja, nyírfák kis csoportja, melyek az erdőt imitálják. Mint az igazi erdőben, a középmagas cserjék csoportja következik, melyek cserszömörce, fekete berkenye, fürtös áfonya. Nyírfák törzsére klemátiszok és borostyánok kapaszkodnak, a naposabb (tisztás) területen köszméte és fekete ribizli terem.  Aljnövényzet: páfrányok, hunyorok, kutyatejfélék, gólyaorr, bőrlevél, indás ínfű. Azért, hogy ez a terület (is) természetes hatást keltsen, a dísznövényeket és a vadnövényeket megfelelő mennyiségben és elosztásban keverem. Erdei megjelenést kölcsönöz a sok mohás ág és farönk, valamint páfrányok csoportja és kapotnyak, mint erdei talajtakaró.

TÓ, PATAK

A kisebbik lejtésű dombocska oldalából enyhe folyású patakocska csordogál a „vese” alakúra formált, fólia borítású tavacskába, mely halak és békák lakóhelye. Megjelenésével természethű kertünket még közelebb viszi a természethez.  A meder lépcsőzetes kialakítása, a növények természetes beültetése mind-mind ahhoz járul hozzá, hogy mesterséges kialakítása ellenére tökéletesen belesimuljon környezetébe, a növények közé. Talán ezért is szeretik a madarak a nyugodt, esti fürdésre használni partját.

Ez a terület a kert legmélyebb és egyben középpontja is. Itt kedvére szaporodhat a tavirózsa. A tó szélén igen gazdag a növényzet. Tavasszal a mocsári gólyahír sárgállik, később káka és sás, valamint palástfű veszi át a szerepet, de leginkább a szabadjára engedett borsmenta és fodormenta uralkodik. Távolabb, de még a tó szélén található: páfrányfélék, mocsári írisz telepek, legyezőfű, tóparti fű, sásliliomok széles választéka, valamint dísz csorba, kínai szellőrózsa, kaméleon virág, a természethez hasonlóan, szorosan egymás mellett és egymással összefonódva.

A tó fölé, enyhe, félkörívben benyúló, vörösfenyő deszkával borított stégről szépen rá lehet látni a tó felszínére, a felette repkedő szitakötőkre és a sásokon megpihenő légi vadászokra, valamint a tóban úszkáló halakra és a tó partján, a köveken sütkérező békákra. Nyári estéken éneküktől hangos a környék.

A magas fákkal (nyírfa, fenyőfa, hamisciprus) és cserjékkel (kányabangita – Viburnum opulus, galagonya – Crataegus) körülvett rész a leghűvösebb pontja a kertnek. Ezért is lett itt kialakítva, asztallal és székekkel, egy barátságos és romantikus étkezőhely. A hűs pihenőhely intimitását növeli, hogy nem fedett, de árnyékolásról koros vadszőlő gondoskodik. Nemcsak árnyékol, de ősszel fantasztikus színkavalkádot ad elő. Nyáron, amikor a virágával „szemetel”, akkor egy kifeszített vitorlavászon segít a rend és tisztaság fenntartásában. A stég partjánál páfrányok, tópartifű (Rodgersia), hunyorok (Helleborus), kínai szellőrózsa (Anemone hupehensis), erdei tündérfürt (Aruncus dioicus), cserepekben kerti hortenzia (Hydrangea), turbántok nyílik.

Ehhez a részhez közvetlenül kapcsolódik a szalonnasütő, kőből készült ülőkékkel. Egy kicsit távolabb, de még mindig ide kapcsolódik építészetileg egy hideg-meleg vizes kerti zuhanyozó, ami a meleg nyarakon kellemes felfrissülést jelent. Itt (távolabb) az árnyékolásról egy hatalmas szivarfa (Catalpa), hamisciprus gondoskodik, (közelebb) selymes díszfű-félék simulnak az éppen felfrissülni vágyókhoz (japánfű, különös fű), aljnövényzetként: erdei szamóca (Fragaria vesca), erdei kutyatej (Euphorbia amygdaloides), valamint cserjés hortenzia él.

Tovább haladva újabb keskeny, zöld fűfelülethez érünk, amelyet nyírfák, hamisciprusok, hortenziák határolnak a szomszéd felől. Egy enyhe körívben a kerti vízcsap található a kert nyugati részében. Hogy még természetesebb, „vizesebb” hatása legyen ennek a területnek, ezért ide mocsári nőszirom (Iris pseudacorus) és szibériai nőszirom (Iris sibrica), ékszerliliom (Agapanthus) lett ültetve a sásliliomokkal és vadvirágokkal (turbolya, bakszakáll, máriatövis) vegyítve.

TERASZ

Természetesen a legfőbb, a család első számú pihenőhelye a lakóházzal körbevett, védett, déli fekvésű terasz, mely a hálószobából, az étkezőből és a nappaliból is egy lépéssel megközelíthető. Vasárnapi ebédek, vendégvárós vacsorák tökéletes színhelye. Kör alakú asztal, székekkel és egy nyugágy is helyet kapott az ezernyi cserepes évelők sokasága között. Kényelemről a vidám színű textilek, párnák gondoskodnak, melyek a terasz előtti vadvirágos évelőágyásból merítettek színeket. Innen tökéletes a rálátás a náddal, tavirózsával beültetett tóra, melynek lakói a békák, nyári esténként koncertről is gondoskodnak.

A mindennapi főzéshez (hogy kéznél legyenek a konyhában az adott fűszerek), természetes volt, hogy itt a teraszon, akár cserépben is nevelhetek különböző zöldségeket, vagy gyümölcsöt.

Nagyméretű, fagyálló cserepekben termesztek: zsályát, mángoldot, szurokfüvet, ánizst, ezernyi mentafélét (gyümölcsös és fűszeres), tárkonyt, kakukkfüvet, metélőhagymát, babért, citromfüvet, bazsalikomot, rozmaringot és persze a nagy kedvencet, az áfonyát is.

Az alapfűszereket, melyek minden étel elkészítéséhez szükségesek, a lestyán, majoránna, petrezselyem, bazsalikom, ezek egymáshoz közel, a terasz egy napos szegletében található, külön-külön cserépben, mivel tápanyag igényük és vízzel való ellátásuk nem azonos.

A cserepes fűszernövények között tökéletesen beváltak a következő párosítások, melyek nemcsak a látványnak kedveznek, hanem a növények egészsége szempontjából is kötelező. Paradicsomot termesztek bazsalikommal és petrezselyemmel, metélőhagymát mángolddal.

A fűszernövények nemcsak gyógynövényekkel, hanem kerti virágokkal, vagy nemesített dísznövényekkel is kombinálhatók, összeültethetők.

A törzses tűztövis alatt citromillatú kakukkfű hajt, a lestyán alatt pedig mézvirág illatozik, a rozmaring tövénél erdei szamóca hajt buja szövedéket.

Néhány tipp, hogy fűszernövényeinket cserépben is tarthassuk:

Mivel fűszernövényeink jelentős része a mediterrán vidékről származnak (zsálya, levendula), ezért nemcsak nyáron és ősszel, hanem télen is fokozottan kell figyelni az igényeikre.

Amikor beköszöntenek a hidegebb idők, nagy segítség lehet a fenyőgally, vagy a fátyolfóliával való hideg elleni takarás. De nemcsak a hideg tehet bennük kárt, hanem a száraz fagy, vagy a túl sok csapadék is, mely gyökérrothadáshoz vezethet. Ilyenkor a cserepeket száraz, védett helyre kell vinni, házfalhoz húzni, vagy a terasz egy szegletébe költöztetni, ahol nem éri a téli csapadék és a fagyos szél, valamint a napsütés sem.

Az érzékenyebb cserepes fűszernövényeket légbuborékos fóliával kibélelt papírdobozba helyezem cserepestől, alulra hungarocell kerül, a dobozt őszi lehullott lombbal bélelem ki. A cserép tetejére fenyőágakat helyezek, ezek árnyékolnak a téli napsugarak ellen és védenek is egyben. (A cserépben lévő fűszernövényeknél a kevés föld könnyen átfagy, gyorsabban kiszárad, mint a kertben lévő, szabadföldben termesztett társainak.)

Természetesen nem mindegyik fűszernövényt kell teleltetni, de például az Ázsiáblól származó citromfüvet, vagy a mediterrán térségből származó babért, a bazsalikomot, az ananászzsályát a fagyok előtt érdemes világos, fagymentes helyre telepíteni, ahol maximum 15 fokot tudunk biztosítani. Bár a rozmaring, a majoránna, a citrom illatú kakukkfű, oregano, tárkony is a déli vidékről származnak, ennek ellenére megfelelő védelem mellett kint hagyhatóak télen is a szabadban.

Amennyiben a lakás egy fűtetlen szobájában, vagy kamrában teleltetjük fűszernövényeinket, rendszeresen ellenőrizzük, hogy kártevők nem támadták e meg, hiszen meleg, zárt helyen, főleg ha nagyon közel vannak egymáshoz, akkor könnyen elszaporodnak a takácsatkák és a pajzstetvek, valamint a gombás megbetegedések, a párás levegő miatt. Rendszeres szellőztetéssel ezt el tudjuk kerülni. Hideg időben sokszor keveset, enyhébb időben akár pár percre is kinyithatjuk az ablakot.

Mind a kint, mind a bent teleltetett növényekre igaz, hogy az öntözéssel és a trágyázással óvatosnak kell lenni, mivel ilyenkor a növényeknek nincsen szükségük tápanyagra és vizet is keveset igényelnek a lelassult anyagcsere folyamatok miatt. Azonban figyelni kell arra, hogy a föld teljesen ne száradjon ki és ne is legyen túl nedves.

+ TIPP:

  • ősszel, pár nappal a beköltöztetés előtt, amikor a hőmérséklet 10-15 fok körül van, egy lemosó permetezést használok mindenre, a fűszernövényekre is!
  • a babércserjét a beköltöztetés és permetezés előtt visszavágom 1/3-val, így egész télen van fűszerem és kompaktabb is a növény!
  • az évelő fűszernövények tőosztását tavasszal érdemes megtenni. Terjedésre fokozottan hajlamos a citromfű, ahhoz, hogy egész nyáron folyamatosan, dúsan szép új leveleket hozzon, teljes aromáját, kompakt formáját megőrizze, rendszeresen el kell végezni a tőosztást. Ássuk ki, a gyökérlabdát ásóval válasszuk szét nagyobb darabokra, ültessük vissza a cserepekbe, vagy a növényágyásba akkora nagyságú gyökérdarabot, amennyi elégséges saját szükségletünk fedezésére. Természetesen nemcsak fűszerezésre, hanem díszítésre is kiváló. Mindegy, hogy melyik célnak neveljük, akkor marad szép, ha rendszeresen visszavágjuk, nem hagyjuk virágozni.
  • ugyancsak tőosztással szaporíthatjuk a metélőhagymát, lestyánt, mentákat, tárkonyt. Ezt a tőosztást 2-3 évente megismételhetjük. Metélőhagyma esetében akár évente is.
  • szinte minden növényre (természetesen a fűszernövényre is) alkalmazható a vegyszermentes permetezőszer, az alapanyagok otthon is megtalálhatóak és könnyen elkészíthetőek: 1 liter víz, + 4 evőkanál cukor, + 4 evőkanál ecet (10%-os), + 4 evőkanál mosogatószer. Naponta kétszer permetezni a beteg növényt, megelőzésképpen.
  • régen nagymamám készítette a a fokhagymafőzetet, mely úgy készül, hogy kb. egy marék fokhagymát aprítsunk fel, 1 liter vízben 15 percig főzzük, ha kihűlt, leszűrjük, permetezzük, vagy locsoljuk vele a beteg növényt.

PAD

pad

A lakóház keleti homlokzatánál kapott helyet egy kényelmes pad, mely a kerti séták, baráti beszélgetések, vagy csak úgy, fűnyírás közben megpihenve, alkalmat ad akár egy kávéra is, melyet a sok illatos virág még felejthetetlenebbé tesz. Itt a színek, formák, a növények változatossága gondoskodnak a kellemes időtöltésről. Az itt élő növények napimádók, köztük megtalálható: kínai lilabogyó, rózsa, varjúháj, díszhagymák és díszfüvek.

Néhány tipp a kertemből:

  • Kora tavasszal az elsődleges tennivaló a növények állapotának felmérése, a túl nagyra, méretesre nőtt faágak levágása, a száraz ágak eltávolítása, tavaszi lemosó permetezés, évelőágyások kitisztítása, évszaknak megfelelően a tavaszi metszések elkezdése, ismételt lemosó permetezés, további metszések, fű tavaszi ápolása (szellőztetése, tápozása, locsolása).
  • Tavasz közepétől, ha nincsen megfelelő mennyiségű csapadék a locsolásra is oda kell figyelni, hiszen most kezdenek éledezni a növények, nagyon nagy szükségük van ilyenkor a vízre. Balkonládák, cserepes növények rendbe tétele, új virágok beültetése, a kifagyott, elszáradtak pótlása.
  • Nyáron a nagy melegben elsődleges munka a locsolás és tápanyaggal való ellátása a növényeknek. Rendszeres fűnyírás és tápozás, az elnyílt évelők nyári metszése, vagy visszavágása.
  • Ősz beköszöntével hagymás növények ültetése, lehullott lombok gereblyézése, hiszen a fűben nem szabad összegyűlnie, majd őszi műtrágyával való ellátása. A cserjék őszi lemosó permetezésére is érdemes sort keríteni, hiszen legalább olyan fontos, mint a tavaszi.
  • Sokan úgy gondolják, hogy télen megáll az élet, pedig dehogy: ha szerencsénk van és esik a hó, akkor hólapátolás, a nagyobb mennyiségű, vastagabb hóréteget érdemes eltávolítani a fák, örökzöldek ágairól. A madarak etetéséről se feledkezzünk meg!
  • Feltétlenül tartsuk be, hogy a megfagyott füvet ne tapossuk le, inkább a járdán közlekedjünk. Téli csapadék híján a cserepes növényeket fagymentes időben locsoljuk meg.
  • Sok kertész problémája a csigákkal való harc. Tökéletesen nem tudunk megszabadulni tőlük, de egy-két cselt be lehet vetni. Elsődlegesen próbáljunk olyan növényeket ültetni, melyeket nem szeretnek a csigák (büdöske, palástfű, cickafark, kutyatejfélék, zsálya, fokhagyma). Amennyiben mégis olyan növényeket ültetünk, mert szeretjük őket (és a csigák is kifejezetten imádják, ilyenek a varjúhájfélék), akkor vagy kaviccsal szórjuk fel a tő környezetét, vagy fokhagyma főzettel locsoljuk, permetezzük az áldozatul esett növényt.  Végső esetben csigairtó szerhez is folyamodhatunk.
  • Nincs is annál szomorúbb látvány, mint amikor a gyönyörű pázsitunkban egy-két kutyatej, szúróka (mezei aszat), vagy más igen erőszakos gyomfajta telepszik meg. Ezek hatékony eltávolítására a következő módszert alkalmazom. Az adott gyomra, közvetlenül a tövéhez szórok fű műtrágyát, kb. 1 mokkáskanálnyit. Pár napon belül kiégeti a gyomot, a fű körülötte szebb lesz, mint valaha.
  • Elvem, hogy minden növényt lehet cserépben nevelni, csak egy kicsit jobban kell rá figyelni. Kertemben több száz kisebb-nagyobb cserép díszeleg a kert legeldugottabb, vagy akár a legfrekventáltabb helyen is.
  • Szeretem a vad, mezei virágokat kombinálni a dísznövényekkel, vagy a fűszernövényeket a gyógynövényekkel, melyek a déli fekvésű teraszon, cserépben találhatóak.

Egy kertnek (minden évszakban) nemcsak színesnek, látványosnak kell lennie, hanem kényelmesnek, élvezhetőnek és a mindennapos használatnak megfelelő kell, hogy legyen, úgy, hogy az összkép, a hangulat, a stílus tökéletes egységet alkosson. Azért, hogy ez mind teljesüljön, sok időt töltök a kertben, hiszen tökéletes kikapcsolódás a virágokkal, növényekkel való törődés, foglalkozás, ápolás. Tavasztól őszig a kertben vagyok, vele együtt élek!

A kert egészére jellemző, hogy minden évszakban más arcát mutatja, ami nemcsak változatos, de szemet gyönyörködtető is. Amikor éppen nincs látnivaló (télen), akkor a frekventált területekre elhelyezett kerámiák segítenek életet vinni a kertbe.

Persze a kertészkedésbe is bele kell jönni. Eleinte voltak kudarcaim is, a bazsarózsát túl mélyre ültettem, aztán túl árnyékos helyre. Talán jövőre már szépen fog fejlődni, virágozni.

Az éghajlatváltozást sajnos a növényeim is tapasztalják. A szélsőségesen nagy lehullott csapadék, vagy éppen a hetekig tartó szárazság, a napokig tartó forrósághoz nem minden növény tud alkalmazkodni, ezért néha növényeket, növénycsoportokat kell átültetni. De aki szereti a növényeket, virágokat, annak ez nem munka, hanem kihívás és szórakozás, nem kevésbé rengeteg tapasztalatot is ad!

A kert egészére jellemző, hogy mindig nyílik valami. A természetességét tükrözi, hogy számos növénynek megtalálható a nemesített (kertészetekben vásárolt) és vad változata is (árok partjáról, vagy csak a szél repítette a kertünkbe). Ilyen például: sédkender, turbolya, vadmurok.

A kertemben minden növény szívesen látott „vendég”: ha jól érzi magát, nincs útban és még a környező növényekkel is összhangban van, mind formában, mind színben, akkor maradhat! Ilyen például: vadsóska, erdei szamóca, turbolya, máriatövis, mezei zsurló, vadmurok, turbolya.

A kert egészére jellemző, hogy nemcsak természetközeli, természethű, de madárbarát is. Szárnyas kedvencek a csobogóban és a tóban egyaránt tudnak fürödni, szomjukat oltani. A növények is ennek megfelelően lettek összeválogatva, hogy tavasztól őszig friss csemegével szolgáljanak a madárkáknak (kányabangita, madárbirs, díszszilva, díszalma, vadszőlő, Ilex egyes fajtái, bodza).

A Zöld Pagony Facebook-oldalán további képeket és információkat találhatnak Erika kertjéről.

Válasz

HÍRES KERTEK

csodas_kertem

Nemrégiben indult sorozatunkban olyan kerteket mutatunk be Olvasóinknak, amelyek tulajdonosai nem feltétlenül kertészek, ám kertjüket, telküket szívvel-lélekkel építik, szépítik, melynek eredménye igen...