Home Konyhakert, zöldségek A paradicsom termesztése, gondozása, jellemzői és betegségei

paradicsom
Tetszett a cikk?

A paradicsom termesztése igen egyszerű folyamat, nem véletlen, hogy a kezdő kertészek mindegyikének kertjében megtalálható. A paradicsom egyetlen konyhakertből sem hiányozhat, hiszen nincs is nagyobb élvezet annál, mint egy napsütötte, langyos paradicsomot leszakítani és beleharapni…

A paradicsom jellemzői

A paradicsom a burgonyafélék családjába tartozó növény, Európába Dél- és Közép-Amerikából hozták be, ott őshonos. Hazánkban kezdetben dísznövényként termesztették, majd a 19. század második felétől ismert zöldségként való termesztése. Eredeti hazájában évelő, kúszónövény, nálunk egyéves növényként terem, hiszen a fagyokat nem bírja. Szabadföldi termesztéskor júliustól októberig hozza a terméseit.

paradicsomFajtától függően változik a magassága, 40 és 240 cm között bármekkora lehet, átlagosan 1,5 méterre nő. Termése is változó nagyságú, 1 és 100 dkg között változik. Főgyökérzete van, hajtásai és levelei szőrözöttek, bogyótermése van. Virága sárga. Termései utóérők, zölden leszedve is beérik.

Fogyasztása nagyon egészséges, bár sok savat tartalmaz, termése gazdag A- és C-vitaminban és ásványi anyagokban.

Népszerűségét mutatja, hogy az évszázadok során több száz fajtáját nemesítették ki a kertészek: termései a cseresznyenagyságútól a kislabda nagyságig terjedhetnek, színe pedig lehet piros, narancssárga, sárga, bíborszínű, alakja gömbölyű, hosszúkás lapított, vagy körte-alakú. Ültetés előtt érdemes tájékozódni az eltérő fajták különböző igényeiről (pl. nem minden fajta alkalmas szabdföldi termesztésre).

A paradicsom termesztése, nevelése és gondozása

A paradicsomot nyers fogyasztásra, konzerválásra vagy aszalásra is termeszthetjük, sokféle fajtája van, van, amelyik fogyasztásra, van, amelyik befőzésre alkalmasabb. A különböző fajták eltérnek ízben, formában és a már említett felhasználási lehetőségben.

A paradicsom nevelhető bokron vagy felfuttathatjuk kordonra és így egy száron nevelhetjük, természetesen ez is fajtától függő, melyik mire alkalmas.

A paradicsompalántákat megvásárolhatjuk készen például a piacon, bevásárlóközösségben, kertészetekben, de saját magunk is előállíthatjuk azokat. Mivel a paradicsompalánták kiültetésével meg kell várnunk a fagyok elmúltát, ami hazánkban kb. május közepére esik (fagyosszentek után), ezért ha magról vetjük, akkor saját tapasztalaim szerint ráérünk a magok elvetésével március közepéig várni. Sokan javasolják, hogy január végén, február elején vessük el a magokat, de így még túl hosszú az az idő, amíg üvegház hiányában bent kell tartani, és fennáll a veszélye, hogy nagyon felnyurgul, ha nem tudunk neki elegendő fényt biztosítani. A legjobb, ha azt a szabályt követjük, miszerint 8 héttel a kiültetés előtt vessük el a magokat.

A magokat vetés előtt beáztathatjuk egy éjszakára, mert így sokkal hamarabb kicsíráznak. A magokat nyirkos földdel töltött poharakba vessük, ne túl mélyre, csupán pár mm földdel takarjuk be, öntözzük meg őket, és takarjuk be őket vékony, átlátszó fóliával. Helyezzük őket világos, meleg ablakpárkányra, vagy ha van propagátorba, esetleg fóliába, üvegházba. Ha a magok kicsíráztak, vegyük le róluk a fóliát, és folyamatosan tartsuk nedvesen a földet. A paradicsommagok könnyen csíráznak, ezért előfordulhat, hogy sokkal több növényünk lesz, mint amennyire valóban szükségünk van. Ilyenkor a gyengébb töveket kiszedhetjük, csak az erősebbeket hagyva meg, vagy elajándékozhatjuk a felesleget az ismerőseink körében. Ha a palánták már 2-3 cm-esre nőttek, akkor ültessük szét őket egyesével. Tegyük őket vissza az ablakpárkányra, és tartsuk nyirkosan a földjüket. Ha szükséges, ültessük át őket többször, hogy ne nyúljanak föl nagyon, majd ha már elég hosszú a száruk, kössük őket óvatosan melléjük szúrt pálcákhoz. Mielőtt kiültetnénk őket a szabadba, nappalra vigyük ki a cserepüket a szabadba, így szoktatva, edzve őket, majd éjszakára vigyük őket védett helyre. Ezt 1-2 hétig a kiültetés előtt tegyük meg, mert különben sokk éri őket a kiültetéskor, ami jelentősen visszaveti a fejlődésüket.

paradicsomA kertben meleg, védett, napos helyre kerüljenek, előtte dolgozzunk szerves trágyát, komposztot a talajba. Jó vízáteresztő képességű talajt kedvel, és rendszeresen öntözni szükséges. A töveket egymástól 30-50 cm-es távolságba ültessük, de minél nagyobb távolságot hagyunk, annál jobb, mert így kevésbé fenyegeti őket a gombás megbetegedés. Mélyre ültessük, egészen a legalsó leveleikig, a talajban lévő szárrész járulékos gyökereket fejleszt, ami segít tartani a növényt és segít több tápanyagot felvenni a talajból. Ha nincs kertünk, akkor termeszthetünk paradicsomot nagyobb cserepekben, vödrökben vagy termesztőzsákokban is. Ha erkélyen, balkonon termesztjük őket, akkor ügyeljünk rá, hogy kisebb, determinált növekedésű fajtákat válasszunk és széltől védett, napos helyre állítsuk a cserepét. Ebben az esetben fokozottabban figyeljünk a rendszeres öntözésre és a tápanyag-utánpótlásra.

Ügyeljünk rá, hogy ha évről-évre termesztünk paradicsomot, akkor azt ne ugyanabban az ágyásban, vagy kertünk ugyanazon részén tegyük, mert ott felszaporodhatnak a paradicsomra veszélyes kártevők és betegségek.

A paradicsomnövényeket ezt követően rendszeresen öntözzük, mert ha rendszertelenül tesszük, a bogyók megrepedhetnek. Vigyázzunk rá, hogy a leveleiket ne érje víz, hogy elkerüljük a gombás fertőzéseket.  A virágzás megkezdődésekor adjunk nekik paradicsom-tápoldatot. A lugasparadicsomoknál folyamatosan ki kell csípni az oldalhajtásokat a megjelenésükkor, így egyetlen fő szár marad, ezt pedig folyamatosan karóhoz kell kötözni, ahogy növekszik. A bokorparadicsomoknál nem szükséges kicsípni az oldalhajtásokat. Viszont ezeknél sem árt a leveleket, hajtásokat megritkítani, ha a termések eltűnnek a lomb között, hiszen fontos, hogy elegendő levegőhöz és fényhez jussanak a termések. Amikor a termések súlya már nagy, akkor támasszuk meg a töveket: karóhoz kötözhetjük őket, vagy vödröket, felfordított cserepeket tehetünk alájuk, hogy le ne törjön a száruk.

A paradicsom tápanyagigényes növény, ezért érdemes tápoldatozni, vagy erjesztett csalánlével, komposztteával öntözni őket. Ezek kerülhetnek a talajra vagy lombtrágyaként is alkalmazhatjuk őket.

A legjobb, ha a paradicsomok a töveken, bokrokon érnek meg, mivel így a legjobb az ízük. Ha viszont a hideg beköszöntével még van éretlen paradicsomunk a töveken, akkor azt szedjük le és zárt helyen érleljük be őket! Ha egy fiókba érett almát vagy banánt teszünk melléjük, akkor hamarabb megérnek, hiszen a felszabaduló etiléngáz segíti az érésüket.

Tárolni sokáig nem tudjuk nyersen a paradicsomot, és elfogyasztani sem tudjuk mindet frissen. Fagyasztani nem ajánlott, de hűtőben tovább eláll. Tárolása sűrített paradicsomként, paradicsomléként vagy aszalva lehetséges. Befőzni a legjobb az augusztusban érő paradicsomot, hiszen ekkor a legtöbb a létartalma, és ilyenkor a legérettebb.

Az üvegházban termesztett paradicsom annyival előnyösebb a szabadföldi termesztésnél, hogy sokkal hosszabbra nyúlik a szezon: jóval korábban és sokkal tovább ehetjük a lédús bogyókat. Emellett a kártevőktől is jobban védhető a növény, viszont nem szabad megfeledkeznünk a melegben történő árnyékolásról, a túl meleg ugyanis kárt tehet mind a bogyókban, mind a növényekben!

A paradicsom kártevői és betegségei

paradicsom betegségAz üvegházakban a liszteske támadja meg leggyakrabban a paradicsomot, a szabadföldön több kártevője is van, és több betegség is megtámadhatja. Kártevők közül a burgonyabogár (mivel a burgonyafélék családjába tartozik), a mezei poloska a legnagyobb kártevői. Betegségei: a paradicsomvész, mely egy gombás betegség, főleg meleg és csapadékos nyarakon támad. Ilyenkor a levelek, a szárak és a gyümölcsök is megfeketednek, végül a növény teljesen elpusztul. Ha időben meg tudjuk permetezni (réztartalmú gombaölő szerrel), és eltávolítani a megtámadott hajtásokat, az megmentheti a növényt. Ha viszont a betegség elhatalmasodott, akkor jobb, ha a teljes növényt megsemmisítjük.  Jellemző még rá a kalcium-hiány, amely a termés csúcsain lévő szabálytalan elváltozást okoz, ilyenkor célszerű lombtrágyát kijuttatni a növényre.

Már említettük, hogy a rendszertelen öntözés a bogyók felrepedését okozhatja, a felrepedt terméseket igyekezzünk minél hamarabb elfogyasztani, mert könnyebben megromolhatnak.

 

Válasz

HÍRES KERTEK

Nemrégiben indítottuk el új sorozatunkat, amelyben olyan hazai kerteket szeretnénk Olvasóinknak bemutatni, amelyek inspirálóak lehetnek számunkra, és a saját kertjeink kialakításában is hasznos tanácsokat,...