Ha elkezd jobbra fordulni az idő, már februárban el lehet kezdeni a kertészkedési előkészületeket, sőt, van, amit már vetni is lehet.
A kertészkedés tavasszal egyszerre zúdul az ember nyakába, mert amint eltűnik a zord téli időjárás, a természet egy szempillantás alatt felébred, és máris ott vagyunk, hogy nem vagyunk még sehol a veteménnyel.
Amint a föld már nem fagyos, el lehet kezdeni a puhítását. A kertészkedés tavasszal a szántással, ásással, robizással (kapálógép) kezdődik, hiszen rögös kemény talajba nem lehet sem magot vetni, sem kis palántákat ültetni úgy, hogy azok életben is maradjanak. ha ezzel megvagyunk, már készíthetjük is a tervet.
Tervezzünk!
Ha nem egy mini konyhakertről van szó, érdemes felvázolni, hogy mit szeretnék bele vetni, ezekből mennyire lesz szükség, hogyan fognak elférni, hogyan érdemes társítani. Nem mindegy, hogy előző évben mi volt a földben.
Vannak növények, melyeket nem érdemes egymás után vetni, mert nem hagynak maguk után olyan talajt, ami bizonyos más növényeknek ideális lenne. Répát például jól lehet ültetni saláta, uborka, dinnye után, a répa után pedig a borsó, bab a jó választás. Ha megvagyunk a tervvel, megvan a térkép, amibe belekalkuláltuk az ösvényeket és a megfelelő sortávolságokat, kialakítottuk a hasznos növénytársításokat, jelöljük ki az egyes ágyások helyét. Jobb, ha kis karókkal és kihúzott madzaggal segítünk magunknak, hogy ne vessünk ferdén vagy ne menjünk ki a ráfordítható földdarabról.
A kertészkedés tavasszal egy nagyon fontos kérdést tartogat. Szabadföldbe, állandó helyre vetünk, vagy előbb palántákat nevelünk az erre alkalmas növényekből? A szabadföldi vetés azért jobb, mert a növény fejlődésének nincs megszakítása, a palántanevelés pedig amiatt hatékony, mert így a kellemetlenebb kora tavaszi időben is elkezdődhet a kertészkedés. a palánták nevelésnek egyik módja az üvegház, vagy fóliasátor, de az sem ritka, hogy a házban nevelődnek a kis növénykék.
Egy cserépben vagy akár ládában is lehet palántát nevelni, a hordozóeszköz teljesen mindegy, a lényeg a megfelelő mennyiségű és minőségi föld benne, a megfelelő naposabb sarok a házban és a jó ötözgetés.
Palántázás
Amennyiben a palántanevelés mellett döntünk, az edényben nyomkodjuk le kicsit a földet. A lenyomkodott föld tömörebb, ezáltal jobban megtartja a vizet, ami nagyon fontos a magok számára. A magokat szórjuk szét ezen a felületen, amennyire lehetséges, elég szellősen. Ezt követően a leszórt magokra tegyünk fél centi vagy egy centi vastagon ismét földet, de ezt már ne nyomkodjuk le. Egy üveglapot helyezzünk az edényre és mindig tartsuk nedvesen a földjét.
Fontos, hogy olyan helyre tegyük le, ahol a lehető legtöbb napfény éri és a hőmérséklet is meleg. Naponta fontos szellőztetni kicsit, levenni az üveget, különben megrothad.
A csírázás a vetéstől számított 2-4 héten belül megtörténik, majd elkezd növekedni a kis aprócska növény.
Ha már elérte a néhány centis nagyságot, meg kell ritkítani a túl sűrű részeket, különben elnyomják egymást és egyikből sem lesz semmi. a körülbelül 5 centiméteres palánták már kiültethetők, de azért figyelni kell, hogy mennyire erős a növényke. Fontos, hogy várjuk meg, amíg erős szára és legalább 4-6 levélkéje lesz.
Gyümölcsfák gondozása
A kertészkedés tavasszal nem csak a vetés és ültetés, hanem a gyümölcsfák, gyümölcsbokrok gondozása is. Először is a gyümölcsfáink gyökereit kell megszellőztetni egy kicsit. Ezt a műveletet tányérozásnak hívják. Kapával kapáljuk körbe a fát, jól lazítsuk, puhítsuk meg a földet körülötte, így megszellőzik. A tányér mélyüljön a fa törzse felé, így sokkal több víz fog koncentrálódni egy eső alkalmával közvetlenül a fa gyökereihez. Ha kénytelenek vagyunk valamilyen vegyszert alkalmazni a lemosó permetezéshez, mert nagyon sok a kártevő és például a télen nem volt elég fagy, hogy elpusztuljanak, akkor azt már most érdemes beszerezni, hogy minél előbb alkalmazhassuk. A későbbi permetezést csak hosszas esőzések után ejtsük meg.
Trágyázás tavasszal
A tavaszi kertészkedés része a trágyázás is. Ez azért fontos, mert a föld tápanyagtartalmát vissza kell állítani a múlt évi növények után, vagy épp növelni kell az új növények igényeinek megfelelően. Lehet komposzttal, istállótrágyával vagy műtrágyával trágyázni. Vannak, akik lótrágyát is felhasználnak, ám ez nem jó megoldás, mivel a lótücsök, falusiasan lótetű ebben nagyon hamar kitenyészik és előszeretettel eszi meg a növények gyökerét, szárát. A vakond nagyon hatékonyan tizedeli ezt a típusú kártevőt, ám a vakond is tud gondot okozni, mikor munkálkodásával kitúrja a palántákat, a magokat vagy éppen ő is belerág ebbe-abba, bár utóbbi nagyon ritkán fordul elő. A legjobb, ha semmiképpen nem vásárolunk olyan trágyát, mely lótól származik, van lóé is van benne.
