Home Díszkert A lángvirág (Phlox paniculata) jellemzői, ültetése és gondozása

phlox
Tetszett a cikk?

Parkok, kertek egyik legkedvesebb és leggyakoribb virága a lángvirág. Kiváló dísznövény, melynek az Amerikai Egyesült Államok középső részei és Kelet-Kanada az eredeti előfordulási területe, de mára már előfordul a világ szinte minden területén. Sok fajtáját állították elő az idők folyamán, mára már nincs olyan kert, vagy park ahol nem fordul elő változatos színeiben.

Melyek a lángvirág jellemzői (Phlox paniculata)?

Általános jellemzője, hogy lágyszárú, magasra törő és terjeszkedő évelő növényfaj, egyszerű átellenesen elhelyezkedő levelekkel. A növény szára zöld színű és karcsú, virága általában fehér, lila, vörös vagy rózsaszín. A lángvirág nyáron kezd virágozni és a virágzás őszig tart. Bugavirágzatba tömörülnek virágai és erős illattal lengik be környezetüket.

Kerti lángvirág (Phlox drummondii) termesztése

Az Észak-Amerikából származó növény jellemzője, hogy középmagas, lándzsás, félig szárölelő egyéves növény. Bogernyős virágzata, élénk színe, ami lehet piros, fehér, rózsaszín és liláskék, a növény fő díszítőértéke. Júliustól októberig virágzik, és a korai fagyoknak is ellenáll. Szereti, a meleg napfényes helyet és egyedülálló vonzereje alkalmassá teszi szegély és szőnyegágyi ültetésre. Vízre igényes növény, száraz meleg nyár idején öntözést igényel. Vágott virágnak is használható. Magvetéssel korán ültethetjük, a magok tíz nap alatt kicsíráznak. A tavaszi fagyok elmúltával ültethető ki a szabadba.

A bugás lángvirág (Phlox paniculata)   

Kissé érzékenyebb növény a társainál, mivel hajlamos a lisztharmat megbetegedésre. Eredeti őshazája Kanada egyes részei és az Egyesült Államok, ahol gyakran előfordul vadonvirágként is. Kifejezetten szereti a meleget és napfényt, hosszan virágoznak tetszetős buga virágai és szára magasra növő, (egy méter is lehet).

Talajigénye ugyanaz, mint a lángvirágoknak általában, laza jó vízáteresztő képességű legyen, és a hely ahova ültetni szeretnénk, napos meleg legyen. Az ültetés előtti trágyázást vagy komposzt keveréket meghálálja, dúsabb virágokkal. Tavasszal ültessük  a kertbe a növényt, úgy hogy hagyunk mellette kellő üres helyet, hogy tudjon a növény szellőzni, a lisztharmat megbetegedés elkerülése érdekében. Öntözzük rendszeresen, ahogy a növény kívánja, lehetőleg úgy, hogy a növényre ne kerüljön víz, és legyen a talaj állandóan nedves. ( a lisztharmat miatt). Elvirágzás után, ha megfelelően gondozzuk és gondoskodunk tápanyag utánpótlásról, másodvirágzásra késztethetjük a növényt.

Elvirágzás után a lángvirág bugavirágaival együtt távolítsuk el a növényt, ne hagyjuk, hogy felmagvazzon. A lángvirágok magjait nem célszerű újrahasznosítani, mivel nem hasonlítanak az anyanövényre a kikelt magok (hibridek).

A bugás lángvirág (Phlox paniculata) szaporítása

A bugás lángvirágot szaporíthatjuk tőosztással és dugványozással is. A tőosztást ősszel, virágzás után végezzük, úgy hogy kiássuk a tövet,  és  annyi részre szedjük, ahány tövet akarunk ültetni. Előkészített ágyásokba ültessük.

Dugványozással történő szaporítást tavasszal áprilisban vagy májusban végezzük, amihez tíz centiméteres hajtásokat vágjunk a növényről. A levágott hajtások alsó leveleinek eltávolítása után dugjuk az előkészített földbe, melyet ugyanúgy készítettünk elő, mint a tőosztáshoz. Amíg a hajtások meg nem gyökeresednek biztosítsunk a növény számára ideális párás környezetet.

Válasz